Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 7. szám
IUI E ni TU IUI it I ni К Az Országos Vízügyi Levéltár 1977 óta végzi az ország egész területén iratbegyűjtő munkáját. Az első évek mennyiségi gyarapodása után az elmúlt kéthárom évben a minőségi munka került előtérbe: a feldolgozás, rendezés során olyan dokumentumok kerültek elő az irattömegből, amelyek nemcsak levéltári értéket képviselnek, hanem a vízügy múltja iránt érdeklődők számára is forrásértékkel bírnak. Ezeket a dokumentumokat, iratritkaságokat szeretnénk a nagyközönség elé tárni a Levéltár munkatársainak ismertetésében és elemzésében, hogy ezzel is hozzájáruljunk ágazatunk múltjának megismertetéséhez. Sorozatunkban nem ragaszkodunk az időrendhez, rövid, önmagukban is érthető iratokat kívánunk bemutatni — ahol lehet, illusztrációkkal —, mintegy pillanatképeket felvillantva az elmúlt 200 esztendő — a Levéltár legrégebbi eredeti irata 1761-ből származik — vízügytörténeti kuriózumaiból. Reméljük, sorozatunk megnyeri olvasóink tetszését, hozzájárul ismereteik gyarapításához, az esetleges homályos, vitatott pontok megvilágításához, egész múltunk jobb megismeréséhez. Dr. Szerényi Imre levéltárvezető Hatvanéves a repülőgépes vízügyi szolgálat Az első, repülőgépről készített felvételeket — még nem hivatalos megbízás alapján — a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság gépe készítette 1926 tavaszán a Körösök kiöntéseiről. A dokumentumunk (Magyar Országos Vízépítési Igazgatóság 228/1926., OVL 11/1.2.) tanúsága szerint nem speciális fényképezőgéppel és igen kedvezőtlen időjárási viszonyok között készült 11 fotót — ezek, sajnos, nem maradtak fenn — március 19-én vizsgálta meg Kenessey Béla miniszteri tanácsos1 osztálya, majd — a Vízügyi Műszaki Kistanács utasításának megfelelően — a következőkben foglalták össze előterjesztésüket: Támogatják a repülőgépes szolgálat felhasználását az árvizeknél, mert így deríthetők fel legkönnyebben az elöntött és a még víz alá nem került területek, valamint az, hogy hol van szükség azonnali mentésre. Ez a leggyorsabb módja az emberek felkutatásának, a segélyszállítmányok és a mentésben résztvevő műszaki és közigazgatási személyzet helyszínre juttatásának. Az elöntött területek így térképezhetek fel a leggyorsabban, kielégítő pontossággal, aminek a további tennivalók rangsorolásában, megtervezésében van jelentősége. A nagy árvízi szerencsétlenségeknél, amikor az egész társadalom összefogására és segítségére van szükség, nem lebecsülendő a repülőgépről készített filmek propagandatív hatása sem. „Hogy e tekintetben milyen eszköz a film arra talán szabad megemlíteni, hogy osztályunk vezetőjének alkalma volt egy tudományos film bemutatása előtt a magyar légiforgalmi társaság árvízi filmjét látni, amelyiknek egyik jelenete az volt, hogy omladozó és el1 Kenessey Béla (1866—1936): vízépítő mérnök, a vízügyi szolgálat egyik vezetője. Hosszú ideig a Vízügyi Közlemények szerkesztője. hagyott házak közelében levő magaslatra szorult fehér komondor az oda tartó csónakot, illetve az őtet valószínűen megmentő embereket milyen kitörő örömmel üdvözli. Ennek az oktalannak nevezett állatnak magatartása és viselkedése minden szemlélőnek könnyeket csalt a szemébe, még azokéba is, akiket az árvíz egyéb nyomorúságai, a szemük előtt lassan összeomló házak és egyéb hajlékok sorsa talán hidegen hagyott és a képeket addig csakis mint érdekességet szemlélték." E filmek bemutatásával a megalapozatlan, egymásnak ellentmondó híresztelések is megakadályozhatok, megcáfolhatok, aminek szintén nagy szerepe lehet a 'lakosság megnyugtatásában és mozgósításában egyaránt. Az előterjesztés példaként említi a repülőgépek felhasználására jeges árvíz alkalmával a Felső-Duna szigeteszátonyos területeit, amelyeknél a szárazföldről nem lehet megállapítani, hogy hol képződtek torlaszok. A repülőgépek felhasználása azonban a jégrobbantásban már akadályokba ütközik: a trianoni békeszerződés semmilyen bomba gyártását vagy az országba történő behozatalát nem engedélyezte, illetve az I. világháborúból ismert bombák nem alkalmasak a jégrobbantásra. Az előterjesztés március 26-án az OVI II. osztálya elé került, ahol Viczián MAGYAR ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG. Iktató szám ■'’■f Selejf Egyúttal elintézett szám. III Úgy osztály. У Osztály-vezető: Kenessey Béla ministeri tanácsos A beadvány szama: kelte : beérkezése: Határidő: Másolta: Egyeztette: olvasta hallgatta Kiadatott: Irattárba érkezett: у Klói rat száma: 93/1926 O.V.I. Utó irat száma. Vonatkozó ministeri szám : Sürgősség jelzése: Felfilvi izsgnlat előtt: Tárgy: O.V.I -3 jelentése a 93/1926 O.V.I. Elküldés előtt: sz. alapján az aviatikának a viziszol- , gálatban való hasznositása tárgyában. ; Ml
