Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 7. szám
Ammóniatartalom különböző mérőszelvényekben mg/l 10000 -let egészéről összeszedett — szennyvizek okozták. A vizek ammóniumtartalmának időbeni változását a 2. grafikon mutatja. A február 6-tól látható rohamos emelkedés a február eleji intenzív csapadéknak tulajdonítható, ekkor ugyanis a csatornákba nagy menynyiségű műtrágya és szerves anyag mosódott be. A teljes védekezési időszak alatt mértük a recipiens (Tisza 216,2 fkm) 1985 december Ossz sótartalom különböző mérőszelvényekben Elképzeléseink gyors, napi több műszakot igénylő feladatának megvalósíthatósága érdekében II. fokú vízminőség kárelhárítási készültséget rendeltünk el (1985. december 20.). Intézkedéseink hatásának figyelemmel kísérése érdekében a védekezés első napjától folyamatosan a védekezés befejezéséig az egész belvízrendszerben jellemző helyeken (1. ábra) 5 —j— 1 (a bevezetés helyén a Tisza sodorvonalában) mennyiségi és minőségi méréseket végeztünk. A Kórógyéni főcsatornából áprilistól kezdődően 2 mezőgazdasági üzem halastavának, majd májustól folytatva további 6 üzem öntözőtelepének a vízigényét kell kielégíteni. Ezért kellett fokozott figyelmet fordítani a jó minőségű hígítóvíz folyamatos biztosítására. Ha vízszennyezés egyáltalán kedvező időpontban következett be, erről el lehet mondani, mert 1985. november 1- től (hidrológiai év kezdete) 1986. február végéig az érintett területre átlag csapadéknak 1,5-szöröse hullott le, melyből a csatornán több mint 1 m3/s belvíz folyt le, másodszor szinte végig fagymentes időszakban az 1,5 m3/s hígítóvíz biztosítására lehetőség volt. A Tisza alacsony vízszintje miatt néhány nap kivételévé1! gravitációs úton történt a bevezetés, tehát a csatornarendszerben állandó vízmozgás volt. Végül a február eleji fagyokat követően 13-ától 23-ig a csatornarendszerben — újabb hígítóvíz igénylésével — ismételt átmosást tudtunk végrehajtani. A helyszínrajzon feltüntetett mérési helyeken az ossz sótartalom időbeni alakulását az 1. grafikon szemlélteti. A sótartalom január végi, illetve február eleji növekedését a kút elfojtása után bevezetett — a munkaterüvízminőség-változását jellemző kompo nenseket is Dátum összes oldott só (mg/l) Na % 1985. XII. 18. 307 20,1 1986. I. 2. 307 17,9 I. 15. 247 22,2 I. 29. 256 22,7 II. 12. 389 23,1 II. 26. 321 22,3 megállapíthatjuk, hogy figyelmet igénylő eltérés nincs. Az utolsó átmosatás után az igénybe vett csatornarendszer földrézsüiből, felületi rétegeiből, valamint a parti területekből talajvizsgálat céljára vett mintákból kiderült, hogy a telmálvíz nátriumtartalma az e'vezetés során nem okozott szikesedésre utaló elváltozásokat. (Csongrád m. Növ. és Agrok. All.) Az Igazgatóság elsődleges feladata ez esetben is a környezeti ártalmak megakadályozása, ezen belül a vízminőségi kárelhárítás volt. Ennek érdekében végezte a vízkormányzási és vízminőség-vizsgálati feladatát. Ezen túlmenően azonban bekapcsolódott a fertőzött területek víztelenítési munkáiba is, szivattyúállás telepítését, szivatytyúzást, hűtőárokkotrást és csatornaépítést vállalva. A szakszerű, gyors beavatkozással sikerült elérni, hogy a kétéltű belvízrendszer állat- és növényvilágában károsodás nem következett be. Egyidejűleg az összetett mérési eredmények azt bizonyítják, hogy a rendszerben a víz és talaj minősége az előző állapothoz képest semmit nem változott, összefoglalva tehát, a mezőgazdaság számára a korábbival egyenértékű feltételek biztosítottak az öntözőtelepek és halastavak vízellátását illetően. Kardos Imre és dr. Simády Béla Hűtőárok kotrása és vízelvezető csatorna építése 12
