Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 7. szám
BÖS (Gabcsikno) - NBGYMBROS víziépesS hírei valamiféle garancia arra, hogy maradéktalanul megvalósulnak a beruházás során a természetvédelmi javaslatok? — a szakember így válaszol. — Nem hiszem, hogy erre a kérdésre én érdemben válaszolhatok, de Műszaki ankéton vitatták meg Esztergomban a dunai vízlépcsőrendszer építésének várható Komárom megyei hatásait. A tanácskozás résztvevői — tanácsi, építési, vízügyi, földhivatali, közegészségügyi és más szakemberek —■ megállapították: e nagyarányú beruházás munkálatai a Komárom megyei Duna-szakaszt teljes hosszában érintik. A megvalósítás fontos eredménye az lesz, hogy növekszik a megye árvízvédelmi biztonsága, s a tartós vízszint kialakulásával javul a Duna-menti parti szűrésű kutak vízadóképessége. A szerteágazó hatásvizsgálatok szerint visszafordíthatatlan környezetvédelmi károsodás sehol sem következik be. * Szigetköz-ügyünk címmel egyoldalas fotókkal illusztrált interjút közöl a Kisalföld című lap. Pethő Lajos beszélget dr. Alexay Zoltánnal, a bősi vízlépcső építésének környezetvédelmi tanácsadójával. A győri Kazinczy Gimnázium földrajz—biológia szakos tanára ugyanis — mint az írásból megtudjuk — magánemberként, hobbija jóvoltából lett a beruházás egyik környezetvédelmi szaktanácsadója, akit kedvenc időtöltése, a fotózás tett a Szigetköz egyik elismert kutatójává. (Kilenc gyönyörű képét is közli a lap.) Az újságíró utolsó kérdésére: Van-e aligha feltételezhetjük, hogy az illetékesek a hasznosítás komoly szándéka nélkül foglalkoztattak éveken át a természet védelméért dolgozó, s azért felelősséggel tartozó embereket... * Az Almásfüzitői Timföldgyár látta vendégül a magyar Jogász Szövetség Komárom megyei Szervezetének vállalati jogász tagozatának tagjait. A szakemberek a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építésének speciális hatásaival ismerkedtek meg, azokkal, amelyekkel a jövőben a jogászoknak is foglalkozniuk kell. A nagyberuházás területi igényeivel, az ennek nyomán lefolytatandó kisajátítási, kártalanítási eljárásokkal. A rendezvényen résztvevőket dr. Kóródi Jenő, a tagozat elnöke köszöntötte, majd Baross Károly, az ÉRV csoportvezetője tartott előadást a kivitelezési tervek részleteiről, azokról a természeti-környezeti változásokról, amelyek a megye Duna-szakaszán s a közvetlen környezetébe települt ipari és mezőgazdasági üzemeket érintik majd. * A Pest megyei Hírlapban Fazekas Eszter írt riportot Az első ásónyomok Nagymaroson címmel. Az újságíró beszélgetőpartnere Honvéd Tibor, az OVIBER kirendeltségvezető főmérnöke, akinek szavaiból megtudjuk, hogy az építkezéshez az anyagok jórésze vízen Az erőmű üzemvízcsatornájának visszatorkollása a Dunába Szopnál érkezik majd, a cement pedig Vácról vasúton. A kirendeltség emeleti szobájában hatalmas makett mutatja a vízlépcső majdani látképét, egy másik az erőmű keresztmetszetét. Az ablakból látszik a vízlépcső tengelyét jelölő oszlop és látszanak azok az óriási munkagépek is, amelyek talaj- és mederfeltáró kutatásokat végeznek. — Beköszöntött az ősz, s vele elérkezett a vízlépcső építésének kezdeti szakasza. A hosszú évek óta húzódó, az embereknek beszéd- és vitatémát adó beruházásnak ma már szemmel látható jelei vannak Nagymaroson — fejezi be riportját Fazekas Eszter. Európa legmélyebb munkagödre Bősnél A legkorszerűbb gépekkel dolgoznak az osztrák kivitelezők a Dunakiiiti duzzasztómű vízzáró munkagödrének kialakításánál 6
