Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 7. szám

Az alföldi és hegyvidéki peremterületek részesedése az összes vízhiányesetből: június július augusztus Vízhiánnyal június: július: augusztus: 237 100% részesedés: 43% 230 97% az összesből: 26% 227 95% 18% érintett települések száma 100 ebből a többi hónapban mem: 33 135 ebből a többi hónapban mem: 24 155 ebből a többi hónapban mem: 52 Az üdülőterületi vízhiányok alakulása (DRV és DmRV alapulvételével) összes vízhiány (db) DRV DmRV Együtt június 24 16 40 100% július 40 62 102 255% augusztus 225 104 329 822% az augusztusi a júniusi %-ában 937% 650% A DRV és DmRV együttes hiányese­teinek részaránya az összes hiányból: június: 7% július: 11,3% augusztus: 26% A vízhiányesetek országos megoszlása (közelítő számítás) % Alföld üdülő­terület-j- perem­terület Egyéb június 43 7 50 július 26 11 63 augusztus 18 26 56 VÍZTERMELÉS 1986 nyal jelemezhető település továbbfej­lődése esetén — amennyiben arányos vízellátásfejlesztésre nem kerül sor — a típus nem változik, de a fellépő hiá­nyok súlyosodnak. Számos következtetés vonható le a vízhiányesetek területi alakulásából is. Megállapítható, hogy az országos víz­termelés június—augusztus között sze­rény mértékben növekedett a havi mennyiségek tekintetében, a vízhiány­esetek, illetve a vízhiánnyal érintett te­lepülések száma ezt meghaladó ütem­ben nőtt. Az adott víztermelési sávok­hoz a nyár elején kevesebb vízhiány­eset tartozott, mint a nyár végén. A látszatra nehezen magyarázható ten­denciák mögött az eltérő településhá­lózati adottságok állanak. A nyár elején — a háztáji gazdál­kodás vízigényével is összefüggésben — az Alföld és a csatlakozó hegyvi­déki peremterületek voltak kritikus el­­látásúak. E területekre viszont a nagy­­területű, jelentős népességű, de ke­vés számú település a jellemző. A vízhiánnyal érintett települések száma, az előfordult vízhiányok iszáma, ebből következően kevés volt. A nyár máso­dik felében a Dunántúlon levő üdülő­­területek vízhiányai lettek jellemzőek. Itt viszont a kisterületű, kisebb népes­ségszámú, sok település a településhá­lózat jellemzője. Azaz, a növekvő víz­hiányszámhoz, és vízellátási zavarral jellemezhető települések számához a vízhiányok más településhálózati sajá­tosságokkal jellemezhető területekre történő átrendeződése áll. Ebből pedig az következik, hogy a vízhiányesetek, a vízhiányos települések számának alakulásából nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy hogyan ala­kul a vízhiánnyal érintett népesség száma. Amennyiben a népesség ellátásjaví­tását, a már elért lakossági ellátási színvonal stabilizálását, javítását tekint­jük elsődleges célnak, nem feltétlenül azokra a területekre kell a figyelmet elsődlegesen irányítani, ahol a víz­hiányszám a legnagyobb volt. Hatfaludy Bálint GYŐRBEN Magyar—csehszlovák határvíz! tárgyalások Győr volt a színhelye októberben a magyar—csehszlovák határvízi tárgya­lásoknak, amelynek jegyzőkönyvét Brei­­nich Miklós, az Országos Vízügyi Hi­vatal első elnökhelyettese és Vladimir Margetin szlovák erdő- és vízgazdál­kodási miniszter írta alá. A megbeszéléseken áttekintették a közös Duna-szakaszon folytatott építé­si, kotrási és hajóútkitűzési munkála­tok helyzetét. Az elmúlt évben Rajka és Szob között a partvédelmi művekbe 35 ezer tonna követ építettek be és 230 ezer köbméternyi hordalékot ko­tortak ki a gázlókból. A munkákat az idén is folytatják, erősítik a szabályo­zási műveket és a gázlókotrások is folytatódnak. A tárgyalásokon szó volt a Bős (Gabcikovo)—Nagymarosi Vízlépcső­rendszer építkezéséről és a tárgyaló szakemberek megtekintették a Duna­­kiliti térségében folyó munkálatokat. Ebben az esztendőben az erőműnél 3 milliárd forint értékű beruházás való­sul meg, jórészt a Szigetközben. Épül a tározótó jobb parti gátja, osztrák építők készítették el a duzzasztó rés­falát, magát a duzzasztót már magyar kivitelezők építik. A határvízi tárgyalásokon az Ipoly, a Tisza, a Bodrog, a Hernád, és a Sajó folyókvízminőségéről és szabályozásáról is tárgyaltak. Megállapították, hogy a határfolyók vízminősége az előző év­hez képest nem romlott, a Duna víz­minősége Szigetköznél és a Gönyü alatti szakaszon javult. 5

Next

/
Thumbnails
Contents