Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 7. szám

A VVÉ 33. ülésének résztvevői tisztelegnek a II. világháborúban elesett szovjet hősök emlékművénél (Kurgan Szlávi) tudományos és gazdasági együttmű­ködés alapján hasznosítja az öntözési technikát, földmunkagépeket, technoló­giai berendezéseket, komplett labora­tóriumokat, amelyeket a KGST-orszá­­gok szállítanak, adnak át részére, (gy sikerült az utóbbi években, a CSSZSZK-val folytatott kétoldalú együttműködés alapján új szivattyúkat, esőztető berendezéseket, „Neptun" tí­pusú búvárszivattyúkat, mozgó szivaty­­tyútélepeket, tömlős esőztető berende­zéseket importálni. A jelenleg folyó ötéves együttmű­ködési tervben a CSSZSZK új, SCS 11/8 típusú úszó szivattyútelepeket (11 m3/sec teljesítménnyel) és SSB 500/440 típusú (250 m3/ó teljesítményű) úszó-szívókotrókat szállít. Egyezmény alapján a Szovjetunió bolgár szivattyúkat is importál. A meliorációs és vízgazdálkodási mi­nisztérium alá tartozó üzemek dréncsö­vek gyártásához teljes technológiai so­rokat kapnak az LNK-ból polimer csö­vek gyártása céljából. Az importált öntözőgépek és szi­vattyútelepek a Szovjetunióban gyártott hasonló berendezések 13%-át teszik ki. A Szovjetunió Minvodhoz műszaki­tudományos együttműködést valósít meg kétoldalú alapon a szocialista or­szágok megfelelő minisztériumaival és főhatóságaival. Ez az együttműködés közös kutatások végzésében, tapaszta­latcserében, információk cseréjében, konferenciákon és szimpóziumokon való részvételben, kölcsönös konzultációkban és műszaki segítségnyújtásban nyilvá­nul meg. A Minvodhoz a KGST-országok 20 minisztériumával és főhatóságával van kapcsolatban. Az együttműködésben 50 szervezet vesz részt és évente mintegy 50 műszaki-tudományos téma, illetve probléma kimunkálása van folyamat­ban. A kétoldalú alapon folytatott közös munka tematikája az ötéves tervi idő­szakokban a kölcsönös érdekeltség tel­jes figyelembevételével kerül meghatá­rozásra. A kétoldalú együttműködés alapirá­nyának legfontosabb elemei: — a meliorációs rendszerek terve­zésének és építésének racionalizálása; — a műszakilag tökéletesebb melio­rációs rendszerek és szerkezetek kidol­gozása ; — meliorációs rendszerek és szivaty­­tyútelepek automatizálása; — újtípusú gépek, öntözési technika, szivattyúk, és — új építőanyagok és szerkezetek létrehozása. A baráti országokkal közösen ki­munkált műszaki normatívákat, kataló­gusokat .ajánlásokat széleskörűen hasz­nosítják a meliorációs és vízgazdálko­dási szervezetek, úgy a szovjet, mint az együttműködő szocialista országok nép­gazdaságának kapcsolódó ágazatai. A nemzetközi munkamegosztás je­lentős megtakarítást eredményez min­den együttműködőnek. A Szovjetunió és az NDK szervezetei által létreho­zott információ-tanácsadó öntözésirá­nyító rendszer pl. a Szovjetunióban 600 ezer ha-t szolgál ki. Harmadik or­szágnak is eladják ezt a rendszert. Dolgoznak tökéletesítésén. Az új, különböző paraméterű szi­vattyúcsalád létrehozása terén siker koronázta a szovjet és csehszlovák szakértők és tudósok munkáját. Ered­ményeik bevezetése a SIGMA gyárban folyik. A Raduga egyesülés és az NDK tu­dósai által létrehozott frontális műkö­désű „Kolomenka—100” új öntözőbe­rendezés magas értékelést kapott. Az első gépek már dolgoznak Moszkva környékén. Jellemző ezekre a gépek­re, hogy tiszta és szennyezett vízzel is tudnak öntözni. A szovjet és a magyar szakemberek együttműködése eredményezte a ma­gyar és kirgiziai öntözőtelepeken alkal­mazott vízelosztási távirányításos auto­matizált rendszert. Teljes mértékben ki­elégíti ez a rendszer a nyílt medrek­ben szükséges vizelosztás automatizá­lási követelményeit. E helyütt ezzel a rendszerrel nem célszerű foglalkozni, hiszen részletes ismertetés jelent meg róla a magyar szaksajtóban is. A szovjet vízgazdálkodás vezetője foglalkozott a baráti országokkal foly­tatott műszaki-tudományos együttmű­ködés ismertetésén túl a határvizek hasznosítása és védelme terén végzett munkákkal. Megemlítette, hogy a CSSZSZK-val 30 éve folyó határvízi együttműködés eredménye 40 vízépíté­si létesítmény, 1140 km védőtöltés, nagyszámú szivattyútelep, amelyeknek teljesítménye eléri a 130 m3/sec-ot. Ezekkel a létesítményekkel 300 ezer ha határmenti terület meliorációját lehe­tett megvalósítani úgy szovjet, mint csehszlovák területen. A Prut határfolyón a románokkal közösen megépített Kosztesti—Sztinka vízlépcső sikeresen működik. Tározójá­nak térfogata több mint 1 milliárd m3, aminek segítségével 140 ezer ha-t ön­töznek szovjet és román területen. A magyar—szovjet határvizi együtt­működés több mint 30 éve alatt (az Egyezményt 1950-ben írták alá, 1981- ben pedig kibővítették a tartalmát), sok sikert értek el a Felek, amelyekről többször jelent meg tájékoztatás a Magyar Vízgazdálkodásban. A szovjet szakemberek minden igye­kezete arra irányul, hogy a vízgazdál­kodás terén is megvalósuljanak a XXVII. Pártkongresszus határozatai. Az emberiség előrehaladása közvetlen kapcsolatban van a műszaki-tudomá­nyos forradalommal, amelynek egyik fontos eleme a természeti kincsek, nyersanyagok fűtőanyagok hasznosítá­sának gyökeres javítására irányuló in­tézkedések megvalósítása. * * * A VVÉ 33. ülésének során a vízgaz­dálkodási objektumok megtekintésén túl a történelmi emlékekkel is meg­ismertették a szocialista országokból érkezett vízügyi küldöttségeket. A víz­ügyi vezetők és kíséretük kegyelettel adóztak a szovjet hősök emlékének a Minszktől 21 km-re emelt Kurgan Szlá­vi emlékműnél, a fasizmus elleni nagy harc elesettjeinek sírjánál. Amikor ezt a nagy emlékművet emelték, 1966. szeptember 30-án, összekeverték a be­lorusz földdel más hős városok és egyéb helyek földjét, amelyek kiemel­kedő harci eredményeket értek el. Az ünnepi gyűlés esküt tett, s az eskü szövegét kapszulában a Kurgán alap­jába bebetonozták. Ebben az esküben felhívás is van az egész szovjet nép­hez, hogy a jövő nemzedék ápolja a szovjet népek közötti barátságot, le­gyenek hazafiak, és őrizzék meg azok emlékét, akik harcoltak a haza sza­badságáért és függetlenségéért. Borza Dezsőné 3

Next

/
Thumbnails
Contents