Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 7. szám
Д KGST VÍZÜGYI VEZETŐK Értekezletének 33. üléséről Minszkben, Szovjet Belorusszia fővárosában ülésezett ez év szeptemberében a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete. Kovács Antal államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével 5 tagú magyar küldöttség vett részt a VVÉ 33. ülésén (1. kép), amelynek a szovjet párt- és kormányszervek is megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Indokolt a figyelem, hiszen ezen az ülésen is mélyreható elemzésre kerültek a KGST felsőszintű gazdasági értekezleten hozott határozatok, amelyek a VVÉ további tevékenységére is meghatározó jelentőségűek. A KGST felsőbb szerveiben, a Tanácsban, a Végrehajtó Bizottságban elfogadott határozatok teljesítését a VVÉ a saját területére vonatkoztatva mindig fontos feladatának tartotta. így van ez jelenleg is. A vízgyűjtők tisztaságának megőrzésével kapcsolatosan hozott felsőszintű határozat teljesítésére kidolgozott program átfogó vízminőségvédelmi intézkedéseket tartalmaz, amelyeknek a segítségével az elkövetkezendő időszakban az országoknak hatékony beavatkozásokra nyílik módja. A fentiek értelmében a VVÉ-ben együttműködő országok még jobban összpontosítják erőiket a prioritást élvező feladatokra. A VVÉ tevékenységének fő irányai között szereplő problémák sorából ezért elsősorban olyanok lépnek előre, mint a népgazdaság és a lakosság megfelelő minőségű és menynyiségű vízzél való ellátása, a vizek kártételei, szennyeződése és kimerítése elleni védekezés, a vízgyűjtők szennyeződés elleni védelme. E rendkívül sokrétű feladatok végzéséhez és megfelelő színvonalon történő teljesítéséhez egyre fokozni kell az operativitást, az országok közötti munkamegosztást, s a konkrét eredményeket hozó közös munkák végzését. A VVÉ 33. ülésén napirenden szereplő témák sorában is olyan kérdések szerepeltek, amelyek népgazdasági szempontból is, de elsősorban a vízgazdálkodás fejlődése szemponjából első rendű fontosságú kérdések. Ezek a Tisza és Duna vízgazdálkodási problémái, vízgazdálkodási nemzetközi információs rendszer, vízkezelő és víztisztító berendezések szakosítása és gyártáskooperációja, vízügyi szabványosítás, felszín alatti vizek mesterséges pótlása és dúsítása stb. A VVÉ 33. ülésén megvizsgált témák közül több foglalkozott a vízellátási és szennyvíztisztítási problémák megoldásával, az ipari vízgazdálkodás korszerű megoldásaival, forgatásos vízellátási rendszerek, zárt vízellátási rendszerek kialakításával, vízszegény technoMinszk, Hadsereg Háza, az ülés helyszíne lógiák alkalmazásával, stb. A VVÉ 1988-ig jóváhagyott munkatervében és a távlatra meghatározott irányok között ezek a legfontosabb kérdések továbbra is szerepelnek. A magyar küldöttség fontos, 1986. évi eseményről, a Tisza Vízminőségvédelmi Egyezmény aláírásáról adhatott az ülésen számot. A magyar küldöttség vezetője, mint a letéteményes ország képviselője, felszólalásában méltatta az Egyezmény aláírásának érdekében kifejtett munkát, köszönetét mondott az érdekelt országok (SZSZKSZ, RSZK, CSSZSZK és JSZSZK) képviselőinek a messzemenő támogatásért, amit a koordinátornak — a magyar Félnek — nyújtottak. A román küldöttség vezetője, Ion Badea pedig arról nyújthatott tájékoztatást, hogy megelőzően, a múlt év decemberében a Duna menti országok kormányainak (közöttük az NSZK és Ausztria kormányának is) a meghatalmazott képviselői Bukarestben aláírták a Duna vízgazdálkodási, különösen szennyeződés elleni védelme kérdéseiben megvalósítandó együttműködésről szóló Nyilatkozatot. Mindkét fontos dokumentum ismertetésével részletesen is foglalkoztunk a „Magyar Vízgazdálkodás” ez évi előző számainak hasábjain. A VVÉ a felsőbb szervek határozata szellemében kezdte meg az ún. „gazdaságpolitikai konzultációk” sorát. Ezek keretében a VVÉ olyan átfogó kérdésekkel foglalkozott, mint „A vízgazdálkodás helye és szerepe a KGST- országok vízgazdálkodásában”, „A vízhasznosítás és vízvédelem terén alkalmazott gazdasági ösztönzők", „A vízvédelmi politika és irányítás". Az ez évi nyeződések okozta károk elhárításának konzultáció tárgya „A haváriás szenymódjai" című téma volt, amelyre az országok anyagai alapján a bolgár küldöttség készített összesítő tanulmányt. Úgy az országok részanyagai, mint a bolgár összesítő komoly figyelmet érdemelnek. A konzultáció során mindenki hasznosnak ítélte a témaválasztást és szükségesnek tartották azt, hogy ezzel a témakörrel szakértői szinten is foglalkozzanak. Magyar részről javasoltuk, hogy a következő VVÉ ülésen legyen kölcsönös vita ,,A modern vízgazdálkodás és a társadalom. A társadalom részvétele a nagy vízgazdálkodási rendszerek előkészítésében és megvalósításában, a közvélemény formálása” témakörben. Ennek a témának a koordinálását is elvállaltuk. A jövő évekre javasolt egyéb konzultációs témák mindegyike előbbre viszi egymás ügyeinek, gond-
