Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 1. szám
Afrika vegetációs zónái (A = homoksivatag, В = Szahel szavanna, C == Szudán szavanna, D = Guinea szavanna -jmagasnövésü erdő -)- parti Mangrove mocsár) A Vízügyi Közlemények 1985. évi 2. füzete fenti címmel Gábri Mihály tanulmányát közölte. Az Országos Vízügyi Hivatal egyes szervei az utóbbi mintegy 15 évben jelentős és sikeres munkát végeztek Afrika—Ázsia csapadékban szegény területein. Az ipari- és ivóvíz ellátással, továbbá a mezőgazdasági termelési potenciált növelő öntözéssel, tógazdasággal illetve vízrendezéssel foglalkozó projectek Marokko, Tunisz, Algéria, Nigéria, Szudán, a két Jemen, Irak stb. területét érintették és készülnek ma, valamint a jövőben is. Az idézett tanulmány a sivatagosodásnak és az aszálynak kitett ún, „Szahel” és „Szudán” területeken a tervező által figyelembe veendő vízügyi meteorológiai, mezőgazdasági stb. jellemzőkkel foglalkozik. Újszerű módon javaslatot tesz a dinamikus tervezési szemlélet bevezetésére, vagyis arra, hogy a tervezés során az eddigi főleg statikus helyzetfeltárás mellett a meteorológiai, hidrológiai, társadalmi-gazdasági, mezőgazdasági, föld- és vízgazdálkodási, ökológiai és környezeti viszonyok átalakulásának az irányzatát lehetőleg hosszú időszak figyelembevételével dinamikusan is fel kell tárni, ami annyit jelent, hogy a fejlődések, változások alakulásának folyamatát figyelembe kell venni, ebbe kell helyezni a jelen állapotot és a tervezési, feljesztési javaslatot erre az alapra helyezve kell kidolgozni. A megadott (a tanulmányban nem szereplő) vázlat a közép- és észak-afrikai sivatagosodási és aszály veszélyzónák körülhatárolását tünteti fel. Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés Magyar szakemberek irányításával tározót építünk Bauchiban 16
