Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 6. szám
Az öt tiszavölgyi ország vízügyi vezetője a Tisza Egyezmény aláírásakor (Szeged, 1886. május 28.) sek fejlesztését, a vízminőség javítását elősegítő korszerű módszerek kidolgozását és bevezetését, fokozzák a kidolgozott intézkedések hatékonyságát és rendszeresen tájékoztatják egymást az említett intézkedésekről. Jelentős helyet foglalnak el az Egyezményben a vízminőség megfigyelésével kapcsolatos kérdések. Ezekről a 3. cikk gondoskodik. A Felek megfigyeléseket szerveznek a határszelvényekben észlelhető változások kimutatása és egyeztetett mutatók szerinti értékelése céljából. A határszelvényeket és a vízminőségi mutatókat a Szerződő Felek meghatározzák és jegyzékben foglalják össze. Ezeknek körét a későbbiekben ki lehet bővíteni. Az Egyezmény hatályba lépésétől számított két éven belül az egyes országok közötti kétoldalú egyezmények alapján a Szerződő Felek kidolgozzák és egyeztetik az egységes megfigyelési programot, az elemzés egységes módszerét, a vízminőség változásai értékelésének egységes módozatait. A Programnak, illetve a módszertannak tehát meg kell határoznia a mintavételek helyét, idejét, gyakoriságát, az elemzés módszerét, a vízminőség állapotának és változási tendenciáinak értékelési módjait. Az egyeztetett megfigyelések kezdetétől számított két éven belül, majd rendszeres időközönként mindegyik Fél meghatározza a határszelvényekre a vízminőséget, majd két-, vagy háromoldalú együttműködés keretében egyezteti a vízminőségi mutatók értékeit a szomszédos Féllel, illetve Felekkel. Ezek az egyeztetett értékek adják meg a Tisza és mellékfolyói határszelvényei vízminőségének mindenkori állapotát (4. cikk). A határszelvényekben észlelt vízminőségi állapotból kiindulva a Felek intézkedéseket tesznek a szennyeződés csökkentésére (5. cikk). Kimondja az Egyezmény, hogy az intézkedéseket a Felek saját vízvédelmi programjuk keretében, műszaki-gazdasági lehetőségeiknek megfelelően teszik meg. Külön cikk (6.) gondoskodik a haváriás szennyeződések esetén teendő intézkedésekről, továbbá (7. cikk) a kétvagy többoldalú műszaki-tudományos együttműködés keretében megvalósítandó kölcsönös tájékoztató- és tapasztalatcserékről, konzultációkról; foglalkozik a szennyvizek tisztításának és kezelésének megoldásaival, a vízminőségvédelmi intézkedések kidolgozásával, a vízminőségi normák értékelésében elért eredményekkel. Az Egyezmény végrehajtására kétévenként egyszer a Szerződő Felek illetékes szerveinek képviselői ülést tartanak (9. cikk). A környezetszennyezés, az emberi élettér állapota és védelme napjainkban gyakran foglalkoztatja a közvéleményt. A KSH szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó gondozásában most megjelent új kiadvány egyebek között választ keres rá, hogy milyen ma hazánkban a föld, a ta-Az Egyezmény többi cikke (8. és 10— 16.) különböző jogi és eljárási intézkedéseket tartalmaz, amelyek a végrehajtáshoz szükségesek (adatok harmadik államnak való átadása, más nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek, az Egyezmény felmondása, módosítása, kiegészítése, a letéteményes feladatai, bejegyeztetés stb.). A hosszú előkészítés befejezését jelenti az Egyezmény aláírása. Jelenti azonban új időszak kezdetét is. Az új szakasz rendkívül sok munkát jelent, ahogy ezt az Egyezmény cikkeiben foglalt feladatok elég világosan mutatják is. Nem kevés gondot fog jelenteni a letéteményesnek — a magyar illetékes szervnek —, hogy szervezze az öt tiszavölgyi ország tevékenységét a Tisza és mellékfolyói vízminőségének védelmét célzó Egyezmény cikkeiben foglalt feladatok megvalósítása érdekében. Borza Dezsőné laj, a felszíni és felszín alatti vizek, az erdők, az élővilág, a levegő minősége. Mennyi hullcdékot termelünk és mit teszünk vele? Mekkora zajban élünk? A szöveges elemzéseket bőséges statisztikai tábla- és grafikonanyag támasztja alá; a jelenségeket ábrák és fotók szemléltetik. Statisztika tükrében Környezetünk állapota és védelme 5
