Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 6. szám

Hévíz, 1986. június 17—19. П Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése A vándorgyűlést Bencsik Béla, a Ma­gyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitot­ta meg. A vándorgyűlés nagy tavaink — a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei­tó — életét és vízgazdálkodási kérdéseit tűzte szaküléseinek tárgyalására. Az el­nöki megnyitó méltatta annak jelentősé­gét, hogy újabban nemcsak a tavak parti szakaszával, nemcsak azok vízfelületével, hcnem a teljes vízgyűjtő összefüggő víz­háztartási, vízellátási, vízminőség-védel­mi kérdésrendszerével is foglalkozni kell. A Magyar Hidrológiai Társaság képes a rá váró kibővült feladatot is megoldani. Hévíz tanácselnökének üdvözlése után Szabó Mátyás, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója üdvözölte a ván­dorgyűlés résztvevőit. Az üdülés utáni megnőtt igényekkel és a vízminőségi ter­helések megnövekedésével magyarázta a megnőtt vízminőségi gondokat. A külön­böző szakterületi szakemberek együtt­működése a megoldás feltétele. Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke rámutatott, hogy a nagy ta­vaink életének jövőjében is nagy szerepe van a tudományos szemlélet komplex formáinak. A Magyar Hidrológiai Társa­ság az ágazati munkák társadalmi alap­jait teremtheti meg. A szerzett ismerete­ket, a gyűjtött tapasztalatokat azonban közre is kell adni, hogy a vízgazdálkodás helyes szemlélete, a vízkincs védelmére vonatkozó intézkedéseink megértésre ta­láljanak. Karászi Kálmán, a társaság alelnöke ismertette és értékelte a balatoni anké­tok régebbi határozatait. Döntő jellegű­nek mondta a teljes vízgyűjtő vízminőség­védelmét, s eredményesnek a megtett ja­vaslatokat. Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizott­ság főtitkára az idegenforgalom szemlé­letében szintén a vízminőségvédelem el­sődleges fontosságára utalt. Előre vetí­tette az üdülési túlterheltségek és arány­talanságok enyhítésének szükségletét. Marjanek József, a Velencei tavi Intéző Bizottság főtitkára a megfiatalított Ve­lencei-tó értékeit, fejlesztésének közeljö­vőben] lehetőségeit méltatta. A vízminő­ség megőrzése itt is elsődleges kérdés és a komplex fejlesztési program lénye­ges része. Bérezik Árpád akadémikus, társasá­gunk alelnöke a Fertő-tó menti nemzet­közi erőfeszítésekről szólt. Itt egyes re­zervátumokra Unesco-programok is ké­szültek. A bevezető plenáris előadásokat köve­tően dr. Csermák Béla ismertette az egye­sületi kitüntetések elnökség által elfoga­dott adományozásának indokolásait. Az egyesületi kitüntetéseket Bencsik Béla elnök adta át. Tiszteleti taggá választották Carád Ró­bert oki. építészmérnököt, a Soproni Te­rületi Szervezet volt elnökét, Kiss György oki. mérnököt, ny. áll. vízügyi igazgatót, a Baranya megyei Területi Szervezet volt elnökét; Schlegel Oszkár oki. mérnököt, az Országos Vízügyi Hivatal ny. áll. cso­portvezetőjét; Szászhelyi Pál oki. mérnö­köt, az OVH egykori elnökhelyetttesét, az OVIBER volt vezérigazgatóját, Társasá­gunk elnökségének volt tagját. GARÁD RÓBERT tevékenységének kö­szönhető a Soproni Területi Szervezet működésének nemzetközi rangra emel­kedése, az osztrák—magyar hidrológus szakmai kapcsolatok kiépülése és elmé­lyítése. Szervező munkája a Fertő-táj fej­lesztésében, az építészeti műemlékvéde­lemben, valamint az erdők megóvásában is figyelemre méltó. Irodalmi munkássá­ga az épületfelújítással, a Fertő-táj ide­genforgalmának megélénkítésével és az ásványvízkutatás kérdéseivel egyaránt kapcsolatos. KISS GYÖRGY munkásságának kezde­tén a Bajai Folyammérnöki Hivatal újjá­szervezésében vett részt, majd ugyanitt, később Pécsett lett vízügyi igazgató. A dunai nagy árvizek — 1954, 1956, 1965 — elhárításában, a drávai (1972 évi) nagy árvíz elhárításában vállalt aktív vezető szerepet, de részt vett más árvízvédelmek segítésében is, így 1970-ben a tiszai és körösi nagy árvizeknél. Fontos szerepet vállalt nagy öntözőrendszereink létesíté­sénél, nagy érdemei vannak a csőkutas öntözés Duna—Tisza közi elterjesztésé­ben. Sokat tett a vízügyi üzemmérnöki oktatás bajai feltételeinek megteremté­séért. és a középfokú vízügyi szakokta­tásért. SCHLEGEL OSZKÁR Országos Vízügyi Hivatalnál betöltötl tisztében a magyar— csehszlovák és a magyar—jugoszláv víz­ügyi kérdéseknek vált elismert szakértő­jévé. Hazai vízrendezési tapasztalatai­nak összegzése is lényegesen hozzájárult a szakágazat műszaki színvonalának emeléséhez. Ismertetéseivel, külföldi ta­pasztalatainak hazai bemutatásával el­sősorban szakmai közvéleményünk tudat­­formálását, tájékozódóképességét segí­tette. SZÄSZHELYI PÁLT tudása, határozott fellépése, gyors elhatározóképessége hamar fontos megbízásokba juttatta. Munkája így a vízgazdálkodásnak jófor­mán az egészét átfoghatta. Jelentős sze­repe volt a vízügyi igazgatóságok építő­ipari tevékenységének megszervezésé­ben, az öntözési és vízgépészeti vállala­toknak megszervezésében a vízügyi szol­gálaton belüli műszaki-gazdasáqi elemző munka megindításában, valamint a víz­ügyi nemzetközi egyezmények műszaki előkészítésében. Társaságunknak min­denkor tevékeny tagja volt. A társaság Vásárhelyi Pál díjjal tüntet­te ki dr. Illés György oki. mérnököt, az Országos Vízügyi Hivatal ny. áll. elnök­­helyettesét, társaságunk volt elnökét. Négy évtizeden át működött a vízügyi szolgálatban — döntő részben a vízellá­tás-csatornázás szakágazat vezető poszt­jain. Kiemelkedő érdemei vannak hazánk vízellátási viszonyainak fejlesztésében, regionális vízellátó rendszerei elgondo­lásában. Kiépítette és irányította a szak­ágazati szervezetet vízellátásunk fejlesz­téséhez. Több kézikönyv, szakmai kiad­vány szerkesztésében, lektorálásában közreműködött. 1958 és 1975 közt társa­ságunk ügyvezető elnöki, majd 1975 és 1985 között elnöki tisztét látta el. Schafarzik Ferenc emlékérmet kapott dr. Vitális György oki. geológus, a föld­­tudományok kandidátusa, a Hidrológiai Tájékoztató felelős szerkesztője, a Ma­gyar Állami Földtani Intézet osztályveze­tője. Elméleti és gyakorlati hidrogeológusi felkészültségét kutatóként, tervezőként, tanárként és szakíróként bizonyította. Legújabban a Földtani Intézet adattárá­nak korszerűsítése és alapvető térkép­szerkesztési munka fűződik nevéhez. Ter­mékeny szakíró: nyomtatásban megjelent munkáinak száma 160, amelyből 10 könyv. A Hidrológiai Tájékoztató az ő gondos, szakszerű munkája nyomán vált a Hidrológiai Társaság színes folyóira­tává. Bogdánfy Ödön emlékérmet adomá­nyoztak dr. Baranyó Géza oki. mérnök­nek, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság mérnökének. Több évtizedes vízügyi szolgálata alatt elméleti hidrológiai, vízgyűjtő- és létesít­mény tervezési, környezetfejlesztési, ár- és belvízvédelmi kérdésekkel egyaránt fog­lalkozott. Elismert szakértője a földmű­állékonysági kérdéseknek, a holtágakat metsző töltésszakaszok árvízvédelmének. Tótervezés, vízi környezetfejlesztés terü­letén is eredményesen munkálkodott, kez­deményezéseket dolgozott ki települési hulladékelhelyezésekre. A Békés megyei Területi Szervezet igen aktív képviselője, szakirodalmi működése is fontos. Bogdánfy Ödön emlékérmet kapott dr. Körösmezey László oki. mérnök, a Mély­­épterv. ir. tervezője, a Társaság Szenny­víz Szakosztályának elnöke. Elismert tervező szakember, aki eddig számos lakó-, ipari- és mezőgazdasági település víziközmű létesítményeinek a tervezését irányította. Tervei alapján sok különböző típusú szennyvíztisztító beren­dezés készült el. A szennyvíz iszapkezelést és elhelyezést mindig is tevékenysége kö­zéppontjában tartotta. Nagyszámú szak­mai közleményt jelentetett meg. A Szennyvíz Szakosztálynak több, mint 30 éve vezető tisztségviselője. Szervező 6

Next

/
Thumbnails
Contents