Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 6. szám
Nemzetközi vízügyi események Budapesten Dr. Kovács György, az IAHS elnöke köszönti a résztvevőket A magyar vízrajzi szolgálat 1886. május 1-én alakult meg, amikor Baross Gábor rendelete alapján létrejött a Közlekedési Minisztérium Vízrajzi Osztálya. A Péch József vezette osztály feladata volt: „a folyamszabályozás, ármentesítés, vízhasznosítás és hajózás érdekébe szükséges adatok összegyűjtése, a még hiányzók beszerzése, mindezek feldolgozása és közrebocsátása. Ezen gyakorlati cél mellett azonban egyszersmind a tudomány szükségletei és követelményei is szem előtt tartandók és nemcsak mindazok a tényezők megállapítandók, amelyek folyóvizeink mederalakulására hatással vannak, hanem kipuhatolandók a közöttük meglévő összefüggések is, hogy mindkettő változásainak tanulmányozásából teljesen megismerjük folyóvizeink természetét, életműködését és törvényeit.” A száz évvel ezelőtt megalapított magyar vízrajzi szolgálat tiszteletére június 30—július 1. között Budapesten a VITUKIBAN háromnapos tudományos ülésszakra került sor. A centenáriumi rendezvényhez kapcsolódott a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) július 2— 10. között sorrakerült 2. tudományos közgyűlése és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Hidrológiai Bizottságának negyedszázados jubileumi ülése. A vízrajzi szolgálat 100 éves évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon, a több mint 150 szakembert dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese köszöntötte. Jelen volt a megnyitón Baráth József, az OMSZ elnöke, Bencsik Béla, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, a vízügyi igazgatóságok vezetői, a vízrajz iránt érdeklődő szakemberek. Dr. Varga Miklós bevezető előadásában történeti áttekintést adott a szolgálat múltjáról, majd hangsúlyozta: „A magyar vízrajzi szolgálat mindig központja és kezdeményezője volt a magyar vízügyi kutatásoknak és gyakorlati munkájában tudományos alapokra támaszkodva elégítette ki a vízügyi ágazat, a vízgazdálkodás mindenkori információs igényeit. Százéves fennállását úgy ünnepeljük méltóképpen, ha a vízügyi tudományág eredményeire támaszkodva tekintjük át a múltat, vizsgáljuk a jelen eredményeit és elemezzük a jövő feladatait.” Az OVH elnökhelyettese előadása után a centenárium alkalmából alapított vízrajzi emlékplakettet és emlékérmet 12 hazai intézménynek és 67 dolgozónak adta át. öten „Kiváló munkáért" kitüntetésben részesültek. A tudományos ülésszakon 33 előadás hangzott el a vízrajz múltjáról, jelenéről és távlati célkitűzéseiről. A VITUKI-ban rendezett eseményhez kapcsolódva a vízügyi igazgatóságoknál is megemlékeztek a nevezetes évfordulóról és itt is sor került az emlékérmek átadására. A Budapesti Műszaki Egyetemen július 2-án dr. Varga Miklós nyitotta meg a „100 éves a vízrajzi szolgálat” kiállítást, amely a század elejétől napjainkig négy szakaszra bontva mutatta be a vízrajzi tevékenység fejlődését 30 tablón és 10 tárlón. A vízrajzi centenárium záróülésére július 2-án került sor a Duna Interkontinental Hotel nagytermében, amely egyben nyitánya volt a Hidrológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége 2. Tudományos Közgyűlésének. A VÍTUKI által szervezett nagyszabású tudományos tanácskozáson 50 országból mintegy 500 hidrológus kutató, egyetemi tanár és gyakorlati szakember vett részt. A megnyitón a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Az elmúlt napokban lebonyolított tudományos program keretében méltóképpen megemlékeztek az elődökről, a Szolgálatot 100 évvel ezelőtt létrehozókról s azokról, akik azóta szűnni nem akaró lelkesedéssel fejlesztették mai szintjére e bonyolult, nagy felelősséget viselő szervezetet — kezdte beszédét a miniszterelnök-helyettes, majd szólt a szolgálat eredményeiről, a feladatokról, és így folytatta: A 100 éves Magyar Vízrajzi Szolgálat eredményes tevékenysége elismerésének foghatjuk fel, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség hazánkban tartja 2. Tudományos Közgyűlését, és annak ünnepélyes megnyitását összekapcsolták a Magyar Vízrajzi Szolgálat centenáriumi ünnepsége befejezésével. Tisztelettel köszöntőm a Nemzetközi Hidrológiai Szövetséget, a 2. Tudományos Közgyűlés valamennyi résztvevőjét. Tiszta szívből kívánok eredményes, hasznos tanácskozást. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tudományos közgyűlésének. Az emberiség létszáma rohamosan növekszik. Még gyorsabban növekszik az az igény, hogy az ember minél civilizáltabb körülmények között éljen és az elmaradott országok felzárkózzanak az élenjárókhoz. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a világ szaporodó népességének mindenhol joga van a civilizált életkörülményekhez, a magasabb színvonalú anyagi és szociális ellátottsághoz. Ennek biztosítása új és új anyagi és energiaforrások feltárását kívánja, és ennek következtében elkerülhetetlen a természet folyamatába való beavatkozás. Ezzel azonban az ember, az emberiség óriási felelősséget vesz magára, hogy megakadályozza a káros következmények kialakulását. Ezért tekintünk mi nagy tisztelettel a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 2. tudományos közgyűlésére, mert azt tartjuk: minden nemzet, kormány egyetemes felelősséget visel a levegő, a víz további romlásának megakadályozásáért, a ma már létező káros folyamatok visszafordításáért. Ez egyetemes tevékenységet kíván, nem ismer földrajzi határokat, de minden nemzetnek, kormánynak el kell végezni a ráeső feladatot. A Világszervezetre, az ENSZ-re, illetve annak szakosított szervezeteire pedig az a felelősség, kötelezettség hárul, hogy magas színvonalon szervezze ezt a tevékenységet.
