Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 4. szám
Újabb lépés a Balaton védelmében Üzembe helyezték a boglárlellei szennyvíztisztító telepet Д Balaton — mint hazánk kiemelt üdülőkörzete — jelentős helyet foglal el idegenforgalmunkban, belföldi turizmusunkban egyaránt. Így érthető, hogy a ví?minőségvédelmi feladatok sorában is nagy hangsúlyt kap a tó védelme. Április 23-án a vízminőség-védelem szempontjából kiemelkedő létesítmény átadására, illetve átvételére került sor Somogy megye legfiatalabb városában — Boglárlellén. A Balaton térségében keletkező szennyvizek elvezetésére és tisztítására az Országos Vízügyi Hivatal az 1970-es évek elején tervpályázatot írt ki. Ezt követően a Minisztertanács 1983. augusztusában hagyta jóvá a tó és környezetének védelmét biztosító Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programot. A vízminőség javítását szolgáló feladatokat a Program „A"; ,,B" valamint „C" fokozatokra bontotta. Az „A” fokozat — melyet 1987-ig kell elérni — célja, az évtized elejei vízminőségi állapot viszszaállítása. E cél eléréséhez előirányzott fejlesztések egyike a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat fővállalkozásában megvalósult boglárlellei tisztítómű. Az ünnepélyes üzembehelyezési eljáráson megjelent Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Balatoni Tárcaközi Operatív Bizottság elnöke. Rajta kívül a elnökségben foglalt helyet többek között dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi hivatal elnökhelyettese, Klenovics Imre, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Tanács elnöke, Boglárlelle város párt és tanácsi testületéinek vezetői, Topsháli József, a Dunántúli Regionális Vizmű Vállalat igazgatója. A DRW — mint üzemeltető vállalat — igazgatója megnyitójában szólt azokról a gondokról, melyek törvényszerűen előidézték a tó vizének romlását és indokolttá tették mindazt a beavatkozást, ami a vízminőség romlását képes megállítani, majd lassú ütemben ugyan, de javítani. Ilyen értelemben kiemelkedő jelentőségű a szennyvíztisztító telep, melynek elkészültét Wayand Mária, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat létesítményfőmérnöke jelentette az építési és városfejlesztési miniszternek. A jelentésben részletesen szólt a Balaton egész térségére vonatkozó regionális komcepciótervről, mely az északi, illetve déli partot hét régióra osztotta fel. Szemléltető térképeken bemutatta a jelenlevőknek a térségeket, melyből látható és érezhető az a törekvés, hogy a keletkezett szennyvizeket tisztítás után sem a Balaton, hanem idegen vízgyűjtő fogadja be. A most átadott tisztítómű az ún. II. számú régió szennyvizeit gyűjti össze, majd tisztítás után a tisztított szennyvíz a VI. ötéves terv időszakában megépített nyomóvezetéken keresztül a Nagykoppány vízfolyásba kerül. A boglárlellei telep tervezett kapacitása napi 20 ezer m3. Ebből jelenleg napi 8 ezer köbméter szennyvíz tisztítására építette ki a DÉLVIÉP a tisztítóművet. A VII. ötéves tervidőszak során várhatóan további 4 ezer köbméterrel növelik a tisztítókapacitást. A létesítmény-főmérnök ismertette az új szennyvíztisztítómű működési elvét, a megépített létesítményeket, a szennyvíz útját a telepre érkezéstől a befogadóba történő átviteléig. Az alkalmazott tisztítási technológia: teljes oxidációs biológiai tisztítás. A szennyvítisztítás technológiai folyamatain végighaladva az egyes műtárgyak főbb jellemzőit az alábbiakban lehet összefoglalni: A nyers szennyvíz NA 400 acél nyomócsövön érkezik a telepre, a magasan kiemelt rács-homokfogó energia-csökkentő aknájába. A vb. műtárgy iker kialakítású, melybe gépi tisztítású íves rács, homokkihorcló és homokkiemelő került beépítésre. Ä homokfogók hosszanti átfolyásúak, légbefúvásos rendszerrel üzemelnek. A rács-homokfogót követően az osztóműtárgyon áramlik kérészül a szennyvíz az egyesített műtárgyakba. Az egyesített műtárgyak (4 db) mindegyike körszimmetrikus elrendezésű. A külső — 0 30,0 m méretű — körgyűrű alaprajzú medence-rész a levegőztető medence. Itt a körbefutó hidroszerkezetről befüggesztett, függőleges tengelyű levegőztető turbinák bizosítják a szükség levegőellátását. A belső — 0 14,0 m méretű köralaprajzú medence-rész az utóülepítő. A hídszerkezetről befüggesztett szivattyú biztosítja a folyamatos recirkulációt. Az utóülepítőből a szennyvíz a fertőtlenítő medencébe jut. A csírátlanítás klórgázzal, automatikus adagolással történik. A klórgáz adagolását ADVANCE—842 tip. berendezés végzi. A fertőtlenítőt elhagyva a tisztított szennyvíz vb. vályúban halad végig, mely egy Parshall méröcsatorna után egy bukóaknában végződik. 4
