Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 4. szám

Újabb lépés a Balaton védelmében Üzembe helyezték a boglárlellei szennyvíztisztító telepet Д Balaton — mint hazánk kiemelt üdülőkörzete — jelentős helyet fog­lal el idegenforgalmunkban, belföl­di turizmusunkban egyaránt. Így érthető, hogy a ví?minőségvédelmi fel­adatok sorában is nagy hangsúlyt kap a tó védelme. Április 23-án a vízminőség-védelem szempontjából kiemelkedő létesítmény átadására, illetve átvételére került sor Somogy megye legfiatalabb városában — Boglárlellén. A Balaton térségében keletkező szennyvizek elvezetésére és tisztítására az Országos Vízügyi Hivatal az 1970-es évek elején tervpályázatot írt ki. Ezt követően a Minisztertanács 1983. augusztusában hagyta jóvá a tó és kör­nyezetének védelmét biztosító Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programot. A vízminőség javítását szolgáló felada­tokat a Program „A"; ,,B" valamint „C" fokozatokra bontotta. Az „A” fokozat — melyet 1987-ig kell elérni — célja, az évtized elejei vízminőségi állapot visz­­szaállítása. E cél eléréséhez előirányzott fejlesz­tések egyike a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat fővállalkozásában meg­valósult boglárlellei tisztítómű. Az ünnepélyes üzembehelyezési eljá­ráson megjelent Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, a Ba­latoni Tárcaközi Operatív Bizottság el­nöke. Rajta kívül a elnökségben foglalt helyet többek között dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi hivatal elnökhelyet­tese, Klenovics Imre, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Ta­nács elnöke, Boglárlelle város párt és tanácsi testületéinek vezetői, Topsháli József, a Dunántúli Regionális Vizmű Vállalat igazgatója. A DRW — mint üzemeltető vállalat — igazgatója megnyitójában szólt azokról a gondokról, melyek törvénysze­rűen előidézték a tó vizének romlását és indokolttá tették mindazt a beavatko­zást, ami a vízminőség romlását képes megállítani, majd lassú ütemben ugyan, de javítani. Ilyen értelemben kiemelkedő jelentő­ségű a szennyvíztisztító telep, melynek elkészültét Wayand Mária, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat létesítmény­főmérnöke jelentette az építési és vá­rosfejlesztési miniszternek. A jelentésben részletesen szólt a Ba­laton egész térségére vonatkozó regio­nális komcepciótervről, mely az északi, illetve déli partot hét régióra osztotta fel. Szemléltető térképeken bemutatta a jelenlevőknek a térségeket, melyből lát­ható és érezhető az a törekvés, hogy a keletkezett szennyvizeket tisztítás után sem a Balaton, hanem idegen vízgyűj­tő fogadja be. A most átadott tisztítómű az ún. II. számú régió szennyvizeit gyűjti össze, majd tisztítás után a tisztított szennyvíz a VI. ötéves terv időszakában megépí­tett nyomóvezetéken keresztül a Nagy­­koppány vízfolyásba kerül. A boglárlellei telep tervezett kapaci­tása napi 20 ezer m3. Ebből jelenleg napi 8 ezer köbméter szennyvíz tisztí­tására építette ki a DÉLVIÉP a tisztító­művet. A VII. ötéves tervidőszak során várhatóan további 4 ezer köbméterrel növelik a tisztítókapacitást. A létesítmény-főmérnök ismertette az új szennyvíztisztítómű működési elvét, a megépített létesítményeket, a szenny­víz útját a telepre érkezéstől a befo­gadóba történő átviteléig. Az alkalmazott tisztítási technológia: teljes oxidációs biológiai tisztítás. A szennyvítisztítás technológiai folya­matain végighaladva az egyes műtár­gyak főbb jellemzőit az alábbiakban lehet összefoglalni: A nyers szennyvíz NA 400 acél nyomó­csövön érkezik a telepre, a magasan ki­emelt rács-homokfogó energia-csökken­tő aknájába. A vb. műtárgy iker kiala­kítású, melybe gépi tisztítású íves rács, homokkihorcló és homokkiemelő került beépítésre. Ä homokfogók hosszanti át­­folyásúak, légbefúvásos rendszerrel üzemelnek. A rács-homokfogót követően az osztóműtárgyon áramlik kérészül a szennyvíz az egyesített műtárgyakba. Az egyesített műtárgyak (4 db) min­degyike körszimmetrikus elrendezésű. A külső — 0 30,0 m méretű — körgyű­rű alaprajzú medence-rész a levegőz­tető medence. Itt a körbefutó hidro­­szerkezetről befüggesztett, függőleges tengelyű levegőztető turbinák bizosítják a szükség levegőellátását. A belső — 0 14,0 m méretű köralaprajzú meden­ce-rész az utóülepítő. A hídszerkezet­ről befüggesztett szivattyú biztosítja a folyamatos recirkulációt. Az utóülepítőből a szennyvíz a fer­tőtlenítő medencébe jut. A csírátlanítás klórgázzal, automatikus adagolással történik. A klórgáz adagolását AD­VANCE—842 tip. berendezés végzi. A fertőtlenítőt elhagyva a tisztított szenny­víz vb. vályúban halad végig, mely egy Parshall méröcsatorna után egy bukó­aknában végződik. 4

Next

/
Thumbnails
Contents