Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 4. szám
Ezután zárt szelvényű NA 600 méretű gravitációs csatornában hagyja el a szennyvíz a telepet. Az egyesített műtárgyból eltávolított fölösiszap zárt csővezetéken az iszapsűrítőbe kerül. Ez 0 12 m méretű 3,0 méter mélységű köralaprajzú vb. műtárgy. Az iszapsűrítést pálcás forgókotróhíd végzi. Az iszapsűrítőből a sűrített iszap zárt csővezetéken keresztül az iszapvíztelenítő gépházba kerül. A kétszintes vb. csarnokszerkezet elemeiből épült gépház alsó szintjéről iszapfeladó szivattyúk az emeleti traktusokban álló szalagszűrő présekhez továbbítják a sűrített iszapot. A víztelenítés a szalagszűrőpréseken történik. A vegyszertároló, keverő és adagoló berendezés az épület alsó szintjén van elhelyezve. A víztelenített iszap zárt konténerbe hull le, majd az iszapdepóba kerül. A tisztítótelepen a felsoroltakon kívül megépült a csapadékvíz-átemelő, trafó, klórozó épület, műhely, garázs, központi kezelőépület. A szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó regionális szennyvízvezeték az átemelőkkel együtt automatikus üzemű, melyet folyamatirányító berendezés vezényel. A jelátvitelt URH lánc biztosítja. Az üzemeltetésnek ez a műszaki megoldása igen magas színvonalat képvisel. Természetesen az épületek és műtárgyak megépítése mellett a kivitelezés során mintegy 20 000 m3 föld megmozgatása, továbbá 970 fm bekötőút, a telepi belső úthálózat építése, parkosítás, védőerdő telepítés, kerítésépítés, gáz- és víznyomóvezeték építése is feladata volt a DÉLVIÉP-nek, illetve az általa foglalkoztatott néhány alvállalkozónak. Wayand Mária szólt arról is, hogy az OVH célcsoport beruházás keretében mintegy 330 millió forintért megvalósult tisztítómű építését fővállalkozásban végezte a DÉLVIÉP. Az egyes részfeladatok elvégzésére szerződött alvállalkozók, valamint a fővállalkozó között jó együttműködés alakult ki, melynek eredménye minőségi munkavégzés volt. Somogyi László miniszter a jelentést elfogadta és mint mondotta „pontos, szép tájékoztatás volt”. Avatóbeszédét egy kérdéssel kezdte, melyet sokan feltehetnének — igaz, a téma nem alapos ismeretében. „Egy szennyvíztelep és főcsatorna ünnepélyes avatására is van ma idő?” A kérdésre azonnal meg is adta a választ: „Nagy szükség van az ilyen ünnepségekre, hiszen a legfőbb gondok egyike az egészséges ivóvíz biztosítása. Ezzel összefügg a szennyvíztisztítás és -kezelés, hiszen a víz és szennyvíz összhangjáról kell gondoskodni. Meg kell maradnia a tiszta ivóvíz beszerzése lehetőségének.” Somogyi László arról is szólt, hogy a Balaton példát mutatott arra, hogy mi történik az esetben, ha valamivel nem, vagy nem a szükséges módon foglalkozunk. A komplex szemlélet hiánya rendellenes fejlődést okozott a tóparton, a vízminőségromlás már-már aggasztó méreteket öltött. Nem hallgatta el beszédében a miniszter azt sem, hogy az országban tovább nyílt a közműolló. „Dicséretes a vízellátás megoldására való törekvés, de a keletkezett szennyvizek elvezetéséről és kezeléséről kevesebb szó esik.” „Gondolkodásmódunkat is változtatni kell” — jelentette ki Somogyi László. A jelenlevő szakemberek örömmel hallották beszédének befejezéseképpen azt a megnyilatkozást a miniszter részéről, mely így hangzott: „Az év akár minden napján is elmennék hasonló avatásra, ha ilyen művet adnának át. Az emberiség legnagyobb gondjának megoldását jelentik, és ezért is üdvözölni kell a boglárlelleihez hasonló létesítményeket.” Az avatóbeszédet követően Topscháll József igazgató a művet üzemeltetésre átvette. Felkérte dr. Varga Miklós OVH elnökhelyettest, hogy a tisztítótelep üzemnaplójába jegyezze be az átvételt és adjon engedélyt az üzem beindulására. Ezt követően dr. Varga Miklós számos kitüntetést adott át a szennyvíztisztító telep tervezésében, kivitelezésében, bonyolításában kiemelkedő munkát végző szakemberek részére. A kitüntetettek jól megérdemelt gratulációi után az ünnepség résztvevői nagy tapssal fogadták, hogy Somogyi László átvágta a nemzeti színű szalagot, ezzel végérvényesen átadva a művet a Balaton védelmének. A résztvevők mindegyike végigsétált a telep berendezésein, ismerkedve mindazzal, amit a szóbeli tájékoztatásban hallottak. A telep kezelőszemélyzete természetesen most kivételt tett, hiszen a látogatóknak ez a telep nem lehet nyitott 'a továbbiakban. A kívülállók a későbbiek során csak az eredményt látják — az egyre tisztuló Balatont — valamennyiünk kedvencét. Sárdi Péter Az Ipari Fejlesztési Tanács közgyűlése Budapesten tartotta június 9—10. között éves közgyűlését az ENSZ szerveivel és szakosított intézményeivel együttműködő nemzetközi szervezet, az Ipari Fejlesztési Tanács (ICD). A szervezetnek elsősorban fejlett tőkés országokból 43 vállalat a tagja, s magyar tagvállalata a Mezőgazdasági és Iparfejlesztési Társaság (AGRIP), amely 22 ipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági és vízügyi vállalatból áll. A közgyűlés résztvevőit a kormány nevében Ka'polyi László ipari miniszter üdvözölte, s jelen volt az eseményen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal államtiktár az OVH elnöke is. A közgyűlés elsőrendű kérdésként tárgyalta meg hogyan segíthetnék hatékonyabban a tagvállalatok a fejlődő országok önálló agráriparának és vízügyi infrastruktúrájának fejlesztését. Elhatározták, hogy fokozzák a tagvállalatok együttműködését a fejlődő országok számára kidolgozandó különböző programokban és növelik a kikűldendő szakemberek számát is. Az ICD közgyűlésének külföldi résztvevői találkoztak a magyar gazdasági élet képviselőivel és a magyar tagvállalatok veeztőivel. Az ICD igazgatótanácsának vezetőit és tagjait fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen egyebek között szó esett az ICD külföldi és magyar tagvállalatai közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről. Az ICD résztvevői üzemlátogatásokon vettek részt magyar tagvállalatoknál. 5 Gede Péter felvételei
