Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 3. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK I. Az OVH Elnöki Értekezlete 1985. március 5-én a következő előterjesztéseket tárgyalta meg: 1. A vízügyi ágazat 1984. évi nemzetközi tevékenysége és az 1985. évi feladatok: Az OVH és a vízügyi szervek 1984. évi nemzetközi tevékenységét az előző évi Elnöki Értekezlet döntései szabták meg. A konkrétan megfogalmazott célok döntő többsége teljesült, a súlypontokat meghatározó Irányelvek a gyakorlati munka során érvényesültek, továbbfejlődött a nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos munkamegosztás, javult az együttműködés szakmai megalapozottsága és összehangoltsága. A határvízi együttműködésben a tervezett feladatok teljesültek, kapcsolataink az egyeztetett érdekeknek megfelelően alakultak. A nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés a jóváhagyott munkatervekben megfogalmazott féladatok teljesítésére irányult. Az együttműködések többségükben a hazai kutató-fejlesztő munkákhoz szorosan kapcsolódtak, azok színvonalasabb megoldását segítették elő. A nemzetközi munka 14 ágazati kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódott. A műszaki-tudományos együttműködés keretében sikerült bővíteni a hazai együttműködő kört és így egyre több vízügyi szakember és intézmény kap lehetőséget a nemzetközi együttműködés kapcsán az ismeretszerzésre. Az 1985. évi munka középpontjában a tervidőszakra jóváhagyott tervek sikeres teljesítése és a következő tervidőszakra való felkészülés áll. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy az elmúlt években az ágazati nemzetközi munka mindhárom fő területén (a határvízi együttműködésben, a műszaki-tudományos együttműködésben és a külgazdasági tevékenységben) érvényesítettük a magyar vízgazdálkodáspolitikából fakadó igényeket, a nemzetközi együttműködés jelentősen segítette stratégiai céljaink megvalósítását. A nemzetközi kapcsolatrendszerünk alapját továbbra is az előbbi három szakterület adja, amelyeken belül a VII. ötéves tervi felkészülés során részletes elemzést és minősítést kell végrehajtani. Ennek kapcsán a fő szempont a további súlypontozás és szelektálás, az erők fokozottabb összefogása és az időszerű vízgazdálkodási témákra történő koncentrálás, valamint az egymás közötti kapcsolatok erősítése. 2. A települési folyékony hulladékok kezelésének helyzetéről és további feladatairól A települési folyékony hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalommentes elhelyezése az ÉVM ágazatirányítási jogkörébe tartozó település-tisztasági szolgáltatásba sorolt tevékenység. Annak ellenére, hogy e tevékenység jogilag rendezett, számos probléma hordozója: a szolgáltatást végző szakvállalatok műszaki-technikai felszereltsége közepes színvonalú, a szolgáltatásból eredő díjbevétel nem fedezi a növekvő kiadásokat, az ártalmatlanítás a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak általában nem megfelelő stb. A települési folyékony hulladékok tárolásával és ártalommentes elhelyezésével, a területi vízügyi szerveknek — mint szakhatóságoknak — a felszíni és felszín alatti vízkészletek fokozott védelme miatt foglalkozni kell. Az Elnöki Értekezlet ezért úgy döntött, hogy a vízügyi Igazgatóságokat fel kell készíteni az ürítő helyek kijelölési eljárásain a vízvédelmi érdekek messzemenő érvényesítésére, a vízügyi felügyelet ezirányú erősítésére, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése esetén a bírságolási gyakorlat kialakítására és tovább kéll folytatni — a szennyvíztisztító telepek megfelelő műszaki kialakításával — a települési folyékony hulladékok fogadási lehetőségeinek megteremtését. 3. Az ivóvizek szolgáltatási veszteségeinek alakulása és a csökkentés lehetőségei A vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programja élőírta, hogy megfelelő műszaki és gazdasági intézkedésekkel el kell érni a közüzemi vállalatok szolgáltatási veszteségeinek fokozatos csökkentését. Az előterjesztés — amely hasznosítja a közművállalati szakemberek ezirányú közös tanulmányát — reálisan dolgozza fel az ivóvízművek szolgáltatási veszteségeinek alakulását, azok összetevőit, az eddig megtett intézkedéseket, a hosszabb távra meghatározott feladatokat és mindezek gazdasági kihatásait. A kitűzött feladatok végrehajtása alapján lehetőség van a szolgáltatási veszteségek csökkentésére, majd stabilizálására. Ennek révén mintegy 100 ezer m3/d termelő kapacitás szabadítható fel, illetve az éves üzemköltségekben mintegy 40—100 millió Ft-os megtakarítás várható. A szolgáltatási veszteség csökkentésére készített tanulmányt a szakfőosztály mielőbbi hasznosításra megküldi a közüzemi vállalatok számára. 4. Az OVH dolgozói részére adományozandó kitüntetések javaslata Az OVH főosztályainak vezetői — az illetékes párt és társadalmi szervek egyetértésével — 12 Kiváló Munkáért és 4 Elnöki Elismerés április 4-én történő adományozására tettek javaslatot. II. Az Elnöki Értekezlet 1985. április 1-én a következő napirendeket tárgyalta meg: 1. A Velencei-tavi fejlesztési program végrehajtásának helyzete és a további feladatok A Velencei-tavi Fejlesztési Program jóváhagyásakor a Minisztertanács elrendelte, hogy a végrehajtásról kétévenként jelentést kell összeállítani. A beszámolót az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a belkereskedelmi miniszter és az OVH elnöke terjeszti a Minisztertanács elé. A beszámoló megállapítja, hogy a kedvező földrajzi helyzetű Velencei-tavi tájegység az elmúlt 15 év alatt az ország második legjelentősebb vízparti üdülőterületévé fejlődött. A tájegység összehangolt és arányos fejlesztése a Minisztertanács által 1971-ben jóváhagyott Velencei-tavi Fejlesztési Program alapján lett végrehajtva. A program céljával összehangolt szabályozási feladatokat az OVH a Velencei-tó part- és mederszabályozási általános tervében szabta meg és hajtotta maradéktalanul végre. Az eddig elért eredmények megtartása, a növekvő környezeti károk megelőzése és a tókörnyék fogadóképességének továbbfejlesztése a program korszerűsítését igényli, amelynek alapvető célkitűzése, hogy a tó vize fürdésre, a tó környéke pedig üdülésre továbbra is alkalmas legyen. A Velencei-tavon a továbbiakban végrehajtásra kerülő vízgazdálkodási feladatokat is alapvetően a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programja határozza meg. Így különösen a csatornázást és a szenynvíztisztítást, valamint a belterületi vízrendezést (vízszintszabályozást) kell más tárcák feladataival összehangoltan és koordináltan végrehajtani. 2. Az 1984. évi mezőgazdasági vízhasznosítási év tapasztalatai és az 1985. évi felkészülés. A vízügyi szervek a mezőgazdasági üzemek vízigényét — az aszályos idő ellenére — 1984 évben reklamációmentesen kielégítették. A vízügyi szervek átlagos csapadékos időjárást feltételezve a 189 ezer hektár főműves ellátású, vízjogilag engedélyezett területből 127 ezer hektár öntözésre és 18,5 ezer hektár halastó üzemre készítették el az éves tervüket. A mezőgazdasági üzemek március 1-ig a vízjogilag engedélyezett terület 80%-ára jelentettek be vízigényt, ami a tervezettnél nagyobb igényt tükröz. A vízkészletek biztosítására a vízügyi szervek a szükséges intézkedéseket megtették, felkészülésük tervszerű és időarányos. dr. Csevár Antal 22
