Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 3. szám

ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK I. Az OVH Elnöki Értekezlete 1985. március 5-én a következő előterjeszté­seket tárgyalta meg: 1. A vízügyi ágazat 1984. évi nemzet­közi tevékenysége és az 1985. évi fel­adatok: Az OVH és a vízügyi szervek 1984. évi nemzetközi tevékenységét az előző évi Elnöki Értekezlet döntései szabták meg. A konkrétan megfogalmazott célok dön­tő többsége teljesült, a súlypontokat meghatározó Irányelvek a gyakorlati munka során érvényesültek, továbbfej­lődött a nemzetközi tevékenységgel kap­csolatos munkamegosztás, javult az együttműködés szakmai megalapozott­sága és összehangoltsága. A határvízi együttműködésben a ter­vezett feladatok teljesültek, kapcsola­taink az egyeztetett érdekeknek megfe­lelően alakultak. A nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés a jóváhagyott munka­tervekben megfogalmazott féladatok teljesítésére irányult. Az együttműködé­sek többségükben a hazai kutató-fej­lesztő munkákhoz szorosan kapcsolód­tak, azok színvonalasabb megoldását segítették elő. A nemzetközi munka 14 ágazati kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódott. A műszaki-tudományos együttműködés keretében sikerült bőví­teni a hazai együttműködő kört és így egyre több vízügyi szakember és intéz­mény kap lehetőséget a nemzetközi együttműködés kapcsán az ismeretszer­zésre. Az 1985. évi munka középpontjában a tervidőszakra jóváhagyott tervek sikeres teljesítése és a következő tervidőszak­ra való felkészülés áll. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy az elmúlt években az ágazati nem­zetközi munka mindhárom fő területén (a határvízi együttműködésben, a mű­szaki-tudományos együttműködésben és a külgazdasági tevékenységben) érvé­nyesítettük a magyar vízgazdálkodás­politikából fakadó igényeket, a nemzet­közi együttműködés jelentősen segítette stratégiai céljaink megvalósítását. A nemzetközi kapcsolatrendszerünk alapját továbbra is az előbbi három szakterület adja, amelyeken belül a VII. ötéves tervi felkészülés során részle­tes elemzést és minősítést kell végre­hajtani. Ennek kapcsán a fő szem­pont a további súlypontozás és szelek­tálás, az erők fokozottabb összefogása és az időszerű vízgazdálkodási témákra történő koncentrálás, valamint az egy­más közötti kapcsolatok erősítése. 2. A települési folyékony hulladékok kezelésének helyzetéről és további fel­adatairól A települési folyékony hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalommentes el­helyezése az ÉVM ágazatirányítási jog­körébe tartozó település-tisztasági szol­gáltatásba sorolt tevékenység. Annak ellenére, hogy e tevékenység jogilag rendezett, számos probléma hor­dozója: a szolgáltatást végző szakvál­lalatok műszaki-technikai felszereltsége közepes színvonalú, a szolgáltatásból eredő díjbevétel nem fedezi a növekvő kiadásokat, az ártalmatlanítás a köz­egészségügyi és környezetvédelmi elő­írásoknak általában nem megfelelő stb. A települési folyékony hulladékok tá­rolásával és ártalommentes elhelyezésé­vel, a területi vízügyi szerveknek — mint szakhatóságoknak — a felszíni és fel­szín alatti vízkészletek fokozott védelme miatt foglalkozni kell. Az Elnöki Értekezlet ezért úgy döntött, hogy a vízügyi Igazgatóságokat fel kell készíteni az ürítő helyek kijelölési el­járásain a vízvédelmi érdekek messze­menő érvényesítésére, a vízügyi felügye­let ezirányú erősítésére, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése esetén a bírságolási gyakorlat kialakítására és tovább kéll folytatni — a szennyvíztisz­tító telepek megfelelő műszaki kialakítá­sával — a települési folyékony hulla­dékok fogadási lehetőségeinek megte­remtését. 3. Az ivóvizek szolgáltatási vesztesé­geinek alakulása és a csökkentés lehe­tőségei A vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programja élőírta, hogy megfelelő mű­szaki és gazdasági intézkedésekkel el kell érni a közüzemi vállalatok szolgál­tatási veszteségeinek fokozatos csökken­tését. Az előterjesztés — amely hasznosítja a közművállalati szakemberek ezirányú közös tanulmányát — reálisan dolgoz­za fel az ivóvízművek szolgáltatási vesz­teségeinek alakulását, azok összetevőit, az eddig megtett intézkedéseket, a hosszabb távra meghatározott felada­tokat és mindezek gazdasági kihatá­sait. A kitűzött feladatok végrehajtása alapján lehetőség van a szolgáltatási veszteségek csökkentésére, majd stabili­zálására. Ennek révén mintegy 100 ezer m3/d termelő kapacitás szabadítható fel, illetve az éves üzemköltségekben mintegy 40—100 millió Ft-os megtakarí­tás várható. A szolgáltatási veszteség csökkentésé­re készített tanulmányt a szakfőosztály mielőbbi hasznosításra megküldi a köz­üzemi vállalatok számára. 4. Az OVH dolgozói részére adomá­nyozandó kitüntetések javaslata Az OVH főosztályainak vezetői — az illetékes párt és társadalmi szervek egyetértésével — 12 Kiváló Munkáért és 4 Elnöki Elismerés április 4-én tör­ténő adományozására tettek javaslatot. II. Az Elnöki Értekezlet 1985. április 1-én a következő napirendeket tárgyal­ta meg: 1. A Velencei-tavi fejlesztési program végrehajtásának helyzete és a további feladatok A Velencei-tavi Fejlesztési Program jó­váhagyásakor a Minisztertanács elren­delte, hogy a végrehajtásról kétéven­ként jelentést kell összeállítani. A be­számolót az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, a belkereskedelmi minisz­ter és az OVH elnöke terjeszti a Minisz­tertanács elé. A beszámoló megállapítja, hogy a kedvező földrajzi helyzetű Velencei-tavi tájegység az elmúlt 15 év alatt az or­szág második legjelentősebb vízparti üdülőterületévé fejlődött. A tájegység összehangolt és arányos fejlesztése a Minisztertanács által 1971-ben jóváha­gyott Velencei-tavi Fejlesztési Program alapján lett végrehajtva. A program céljával összehangolt szabályozási fel­adatokat az OVH a Velencei-tó part- és mederszabályozási általános tervében szabta meg és hajtotta maradéktala­nul végre. Az eddig elért eredmények megtartá­sa, a növekvő környezeti károk meg­előzése és a tókörnyék fogadóképessé­gének továbbfejlesztése a program kor­szerűsítését igényli, amelynek alapvető célkitűzése, hogy a tó vize fürdésre, a tó környéke pedig üdülésre továbbra is alkalmas legyen. A Velencei-tavon a továbbiakban vég­rehajtásra kerülő vízgazdálkodási fel­adatokat is alapvetően a vízzel való ta­karékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programja határoz­za meg. Így különösen a csatornázást és a szenynvíztisztítást, valamint a belterü­leti vízrendezést (vízszintszabályozást) kell más tárcák feladataival összehan­goltan és koordináltan végrehajtani. 2. Az 1984. évi mezőgazdasági víz­hasznosítási év tapasztalatai és az 1985. évi felkészülés. A vízügyi szervek a mezőgazdasági üzemek vízigényét — az aszályos idő ellenére — 1984 évben reklamáció­mentesen kielégítették. A vízügyi szervek átlagos csapadékos időjárást feltételezve a 189 ezer hektár főműves ellátású, vízjogilag engedélye­zett területből 127 ezer hektár öntözés­re és 18,5 ezer hektár halastó üzem­re készítették el az éves tervüket. A mezőgazdasági üzemek március 1-ig a vízjogilag engedélyezett terület 80%-ára jelentettek be vízigényt, ami a tervezettnél nagyobb igényt tükröz. A vízkészletek biztosítására a vízügyi szer­vek a szükséges intézkedéseket megtet­ték, felkészülésük tervszerű és idő­arányos. dr. Csevár Antal 22

Next

/
Thumbnails
Contents