Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 2. szám

A vízgazdálkodás időszerű feladatai Zsuffa Ervin elnökhelyettes sajtótájékoztatója az OYH-ban A vízügyi ágazat ez évi időszerű feladatairól rendeztek sajtótájékoztatót február 8-án az Országos Vízügyi Hivatal­ban, amelyen 27 újságíró volt jelen. Dr. Csevár Antal fő­osztályvezető köszöntötte a sajtó képviselőit, majd felkérte Zsuffa Ervint, az OVH elnökhelyettesét sajtótájékoztatójának megtartására. Az idén 14,6 milliárd forintot, a tavalyinál 1,6 miíliárddal többet költhet az ország vízgazdálkodási beruházásokra — jelentette be Zsuffa Ervin. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy ebben az évben napi 140 ezer m3-rel bővüljön a közüzemi vízművek teljesítménye és újabb 100 ezer lakást kapcsolja­nak be a vezetékes vízellátásba. így az év végén már az ország lakosságának 84 százaléka részesül közműves ivóvíz­­ellátásban. Ezen belül arra is lehetőség nyílik, hogy egész­séges ivóvízhez jusson újabb 60 település, ahol korábban a víz minősége nem felelt meg mindenben a közegészségügyi előírásoknak. Hasonlóképpen nagy gondot fordít az ágazat a dél-alföldi települések — elsősorban Békés és Csongrád megye — vízminőségének javítására is. Az OVH elnökhelyettese kiemelte, hogy a kormány víz­takarékossági és vízminőségvédelmi intézkedéseinek alapján biztatóak az eredmények. Kedvező, hogy jó néhány nagy­ipari üzem víztakarékos technológiákra tért át: gondos tisz­títás alapján visszaforgatja, többször használja a vizet, s csak a párolgási és egyéb veszteségek miatt van szükség pótlásra. így tavaly az 1983. évi 6160 millió m3-rel szemben már 35 ezer m3-rel csökkent a vízfogyasztás, s erre az esz­tendőre is további csökkenés várható. Ez is indokolja, hogy a hosszú távú tervezésben is a reális igények kielégítésével számoljanak. A víztakarékosság segítségével elérhető, hogy Budapesten az ezredforduló idején se haszánljanak több vizet, mint jelenleg. Ez azért is indokolt — hívta fel az új­ságírók figyelmét az OVH elnökhelyettese —, mert drága a jó ivóvíz előállítása és az ehhez szükséges beruházások ma sokkal többe kerülnek, mint néhány évvel ezelőtt. Hangsúlyozottan szólt Zsuffa Ervin a vízkészletek minősé­gének védelméről, mert egyre jobban szennyeződik a talaj­víz. A különféle növényvédő szerek, s az ipari szennyvizekben levő nehézfémsók tartós károsodást idéznek elő a vízben. (Megemlítette, hogy tavaly például 197 rendkívüli szennye­zés érte vizeinket, ezek közül csupán 19 érkezett külföldről.) Részletesen foglalkozott a szennyvízbírság rendelettel is az OVH elnökhelyettese, s elmondta, hogy az OVH az idén a korábbinál szigorúbban fogja bírságolni a vízszennyező­désért felelős üzemeket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a bírság a cél, hanem hogy megszűnjön a veszélyforrás, s a kivetett bírság összegét visszakapják az üzemek vízmi­nőség-védelmi beruházásokra. Ezek ebben az esztendőben a közüzemi szennyvíztisztító-művek téljesítményét 65 ezer m3-rel növelik. Az idén egyébként 40 ezer lakást kapcsolnak be a közcsatorna hálózatba, s így a szennyvíz-elvezetési szolgáltatásban részesülő lakosok aránya 46 százalékra emelkedik. A vízminőségi kérdések taglalásánál szólt a Duna és a Tisza vízminőségéről. Előbbi javuló tendenciát mutat, s ebben segít, hogy az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozata is elkészült. A Tisza vízminősége nem romlik. Szóba került Győr és Pécs vizeinek szennyvíztisztítása. Jólesően nyugtázták a jelenlevők, hogy a megtett intéz­kedések hatására a Balaton vízminősége, elsősorban a parti sávban, tovább javult. Ebben az esztendőben folytatódik a Balatonszárszó—Zamárdi—Siófok szennyvízátvezető rendszer építése, bővítik a keszthelyi szennyvíztelepet, befejezik a boglárlellei tisztítómű és a nyugati fő gyűjtőcsatorna építé­sét. A legfontosabb, hogy még tisztított szennyvíz se kerül­jön a Balatonba! Tovább épül a kis-balatoni vízvédelmi rendszer, ugyanakkor rendezik a tóba befolyó patakok és egyéb vízfolyások torkolati szakaszait. Hagyományosan az idén is fejlesztik az árvíz- és belvíz­­védelmi műveket és a mezőgazdaság is megfelelő mennyi­ségű vizet kap majd az öntözésre. A központi intézkedések az idén is lehetővé teszik, hogy a legnagyobb csapadék­­hiánnyal küzdő öt megye mezőgazdasági nagyüzemei ne fizessenek öntözési díjat. A beruházások taglalásánál szóba került a dunai vízlépcső építése is, amelyre az idén lénye­gesen többet költenek, mint tavaly, ám erről véglegesen az Országos Tervbizottság dönt. Tájékoztatója zárásaként Zsuffa Ervin szólt az ágazat és a sajtó kapcsolatáról. Jónak ítélte ezt a kapcsolatot, meg­köszönte az újságírók segítőkészségét, kérte a jó szándékú bírálatot is. Felhívta figyelmüket, hogy akkor is, amikor va­lamilyen jogosnak tűnő igényt támogatnak, mindig vegyék figyelembe az ország teherbíró képességét. Az OVH elnökhelyettesének tájékoztatója után számos kérdés hangzott el, majd dr. Csevár Antal zárszavával be­fejeződött az OVH ez évi első országos kitekintésű sajtótá­jékoztatója. Zsuffa Ervin, az OVH elnökhelyettese sajtótájékoztatóját tartja Sass Béla, az MTI munkatársa kérdez Újságírók egy csoportja a tájékoztatón 10

Next

/
Thumbnails
Contents