Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 1. szám
IPAR ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Környezet- és természetvédelmi napok Komárom megyében Komárom megyében már szinte hagyományosnak tekinthető az az elismerésre méltó törekvés, hogy évente tudományos vitaülés keretében áttekintsék a környezetvédelem egy-egy területét, keresve a gyakorlati élet által felvetett problémákra a legcélszerűbb megoldásokat. A legutóbb, 1984. október 23— 24-én Dorogon megrendezett vitaülés kapcsán az ipari tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi gondok megtárgyalása került napirendre. A helyszín kiválasztása mellett bizonyára meghatározó szempont volt a sok arcú iparvidéken működő gyárak, üzemek megannyi környezetvédelmi problémája, kidomborítva azt a helyes felfogást, hogy a környezetvédelem problémái elsősorban a termelés színhelyén dőlnek el. A Konferencia rendezői a célirányosan megválasztott előadások megtartására egy-egy szakterület legjobb ismerőit kérték fel. Az előadók jó része emellett a témában érintett országos szervet is képviselt, így az ország minden részéből érkező résztvevők a döntésthozók álláspontjával szinte közvetlenül ismerkedhettek meg. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Ipari Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága elgondolásait az üzemekben dolgozó gyakorló szakemberek véleménye egészítette ki. Ezen kívül számos értékes információt nyújtott a konferencia résztvevői számára annak a néhány üzemnek a megtekintése is, melyet a szervezők a programba beiktattak. A rendezvény munkája plenáris üléssel kezdődött, melyet dr. Varga Gyula, a Komárom megyei Tanács elnöke nyitott meg, aki bevezetőben rámutatott a korunkra jellemző ipari, mezőgazdasági fejlődésből, valamint az urbanizáció előretöréséből származó környezetvédelmi problémákra, majd röviden ecsetelte Komárom megye helyzetét. Ennek kapcsán utalt arra, hogy Komárom megye — területét teknitve — ugyan a legkisebb hazánkban, de az itt levő gazdaság, infrastruktúra fejlett. A megye arculatát meghatározza a bányaművelés, az ipar koncentráltsága, a korszerű mezőgazdasági kombinátok és termelőszövetkezetek működése. Emellett a terület környezeti terhelése is igen jelentős. A lakosság többsége 6 városban él. A vezetékes vízellátás mértéke országos összehasonlításban is kiemelkedő. Ez vonatkozik a nagy községekre, sőt kisebb települések többségére is. Az ivóvízháilózat kiépítését azonban nem követte a csatornázás és szennyvíztisztítás. A folyamatos fejlesztés ellenére e vonatkozásban még nincsenek olyan körülményeink, amelyek szükségesek lennének, hangsúlyozta a megyei Tanács elnöke, majd így folytatta: — Az, hogy a megye területének negyede erdő, arra enged következteni, hogy kevés környezeti ártalom fenyegeti a levegő tisztaságát, mégis a levegőszennyezettség tekintetében az ország 5 legszennyezettebb területe közé tartozik Komárom megye. Ezt elsősorban az ipari tevékenység és annak sorában a 4 széntüzelésű hőerőmű okozza. E veszélyes ártalom megszüntetésében is vannak már a megyében eredmények. Az üzemek, vállalatok már ezidáig is tettek intézkedéseket a levegőt szenyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében. Jelentős előrelépés volt az egyik legnagyobb légszennyező üzemben, a Tatabányai Cementgyárban a klinkerégetés megszüntetése. Hatására kedvező változás következett be Tatabányán. Az eredmények mellett továbbra is gondot okoz a Lábatlani Cementgyár porszennyezése. Az energiahordozókban bekövetkezett változás, az olajról' szénre való visszaállás szintén fokozza a levegő szennyezettségét. Ennek ellensúlyozására törekszünk és eredményeket értünk el a távfűtés bővítésében, az egyedi tüzelőberendezések csökkentésében, — mondta dr. Varga Gyula. A viszonylag magas szintű termelőtevékenység nagy árutömeg szállítását teszi szükségessé. A közúti forgalom nagy része érinti a települések belterületét. Mértékét nagyban fokozza, hogy a tranzit-forgalom is a településeken átvezető utakon zajlik. Kedvező, hogy az intézményes szemétszállítás a települések nagy részében megoldott. Ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik az összegyűjtött hulladék mennyisége. A szemétlerakóhelyek kijelölése azonban, mind több nehézségbe ütközik. A termelési hulladék mennyisége 1981-ben végzett felmérések szerint évente 2 és fél millió tonna. A legnagyobb arányt az erőművi pernye, a bányameddő és a vörös iszap képviseli. Az utóbbi ráadásul veszélyes hulladék, így tárolása fokozott figyelmet igényel. A lerakóhelyek biztosítása, hasonlóan a lakossági szemét elhelyezéséhez, nehéz feladat. Ennek megoldását súlyosbítja a megye felszínérzékenysége, a karsztok, a porózus képződmények nagy hányada. E kényszerítő körülmény is sürgetővé teszi a hulladék hasznosítását, a hulladékszegény technológiák elterjesztését. Komoly kötelezettségekkel jóra termőterületek védelme, mert a terepadottságokból, a domborzati viszonyokból eredően a földterületek 70%-a eróziónak kitett. Az ezzel együtt járó kártételek csökkentésére már évek óta folyamatosan korszerű agrotechnikai beavatkozások történtek. 1983-ban például 4727 ha területen végeztek meliorációs munkálatokat. A megye alapvetően ipari jellege mellett természeti értékekben gazdag. Tájvédelmi körzet a Vértes, a Gerecse és a Pilis. Országos érdekeltségű a Vértesszőlősi előembertelep, a Dunaalmási Kőfejtő, a tatai Kálvária domb geológiai bemutató terület. A 39 megyei védettségű természeti érték jelentősége felbecsülhetetlen. A természeti tájakat, az üdülésre és pihenésre alkalmas területeket, a flóra és fauna gazdagságát körülményeinkből eredő nehézségeink ellenére meg kell őrizni. A legfőbb feladat természetesen az emberek egészségének megóvása érdekében a környezet szennyezettségének, a környezet minőségi romlásának a megakadályozása. Kell, hogy megyénk politikai és állami vezetői, testületéi, a vállalatok és intézmények és minden állampolgár ezt a fontos célkitűzést magáénak tekintse. Napi munkánkon túl fontosnak tartjuk a környezet- és természetvédelem problematikájának esetenkénti áttekintését, a nyilvánosság előtti megvitatását. Ennek jegyében már hagyománya van megyénkben az évenként megrendezésre kerülő környezetvédelmi napoknak. Egy-egy témakörben városaink rendezésében a szakterületek 22
