Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 1. szám
Az elkezdődő munkálatok műszaki felügyelete is hatáskörébe tartozott. Mivel ezek a szervező munkálatok csak Békés megye területére korlátozódtak, és nem terjedtek ki a Körösök és a Berettyó által határolt egész vidékre, így 1855-ben ismét Bodokyt bízták meg az egységes szabályozási tervek elkészítésével. A Nagyváradi Császári és Királyi Helytartóság műszaki osztálya 1856-ban már el is fogadta Bodoky mérnök terveit. Tervezetének lényege az volt, hogy jelentős számú átvágással kell a folyók hosszát megrövidíteni. 1861-ből van egy fennmaradt térképe, melyen a Hármas- Körös 51 hossz- és keresztszelvényét rajzolta meg. Bodoky Károly szabályozási munkálatai, amelyeket a Körösök vidékén végzett, igen jelentősek. 1855-ben a Fehér- Körös áradása Gyula városát teljesen romba döntötte. Ekkor az ő műszaki tervei alapján Gyulaváritól Békésig új medret ásatott a folyónak, így nemcsak Gyula, Békéscsaba és Békés belterületén vált lehetővé a víz levezetése, hanem megoldotta a három város árvízvédelmét is. Ez a hatalmas munka pedig az összevont Békés és Csanád megye két esztendei teljes anyagi erejével és közmunkájával készült. A Sebes-Körösön Nagyváradig, a Fekete-Körösön Gyantáig, a Fehér- Körösön Borosjenőig, a Berettyón Szentimréig terjedtek az általa vezetett munkálatok. Ez a terület pedig magában foglalta a Sárrét kb. 80 ezer kh. területének a lecsapolását is. Jelentős töltésépítési munkálatok is fűződnek nevéhez ezek a Fehér-Körösön Buttyinnál, a Fekete-Körösön Gyantánál és Tenkénél, a Sebes-Körös Gyiresnél, a Berettyón Szalárdtól és Szentimrétől indultak ki. A szabályozási munkálatok mellett csatornatervek kidolgozásában is részt vett Bodoky Károly, Kiasz Mártonnal és Boros Frigyessel. Bodoky Károly három évtizeden keresztül tett, alkotott Békés megye felvirágoztatásáért. Vízépítészeti érdemei mellett meg kell említeni, hogy az ő kezdeményezésére alakult a vármegye első pénzintézete is, melynek haláláig igazgatója is volt. Többször kérték fel, hogy vállaljon országos hivatali tisztséget, de ő hajthatatlan volt. Talán azért nem is tett szert országos hírnévre. A harminc éves állandó, lázas alkotó munka végül is megbosszulta magát. 1868. december 10-én Bihar megyében, Nagybajom községben hivatali munkája közben tragikus hirtelenséggel meghalt. Holtan vitték haza szülővárosába, Gyulára, ahol mély részvéttel temették el. APA — FIÚ — TESTVÉR Bodoky Káröly hivatalát testvéröccséle, Bodoky Lajosra bízták, aki akkor a Temes Szabályozó Társulat főmérnöke volt. A hivatal tehát apáról fiúra, majd testvérre szállt. Am míg a két előd szinte ki sem tette a lábát a Körösök vidékéről, addig Bodoky Lajos csak négy évig töltötte be az öröklött munkahelyet. 1872-ben Budapestre került, a Dunaszabályozáshoz, mint középítési felügyelő. Hivatali beosztásánál fogva bekapcsolódhatott az országos vízrendezési munkálatokba, tapaszalatairól megfigyeléseiről és véleményéről számos tanulmányban számolt be. A magyar folyószabályozások történetében a XIX. században a Körösök vidékén tartottak a leghosszabb ideig a felmérési munkálatok. Huszár Mátyás irányításával itt készültek fel azok a mérnökök a gyakorlati munkára, akik a reformkori nagy folyószabályozási munkálatokat elvégezték, és Széchenyi István méltó munkatársai is voltak. E vidék vízi munkálatai a leghosszabb ideig tartottak, és egyben a legnehezebb feladatok közé tartoztak. A magyar vízmérnökök egyik legnehezebb terepe volt a Körösök vidéke. Török Margit A felhasznált szakirodalom jegyzéke: Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Budapest 1957.). Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp. 1897). Békés vármegye története (Bp. 1896.). Kóhn Dávid: Hatvan év múltán (Viszszaemlékezések) (Gyula 1936.). Ihrig Dénes—Károlyi Zsigmond: A magyar vízszabályozás története (Bp. 1973.). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE), az ICID Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) — több más hazai szervezet közreműködésével — nemzetközi részvételű konferenciát rendez 1985. augusztus 14—16 között Budapesten, a Kertészeti Egyetemen, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) rendezvényeihez kapcsolódva „A melioráció szerepe a termelésfejlesztésben'' címmel. A konferencia célja a megvalósult komplex melioráció gyakorlati tapasztalatainak megismerése, elemzése, általánosítása és a gyakorlatot segítő következetések levonása. A konferencián az alábbi témakörök megvitatására kerül sor: 1. A megvalósult komplex melioráció tapasztalatai (tervezés, kivitelezés, finanszírozás), 2. A megvalósult komplex melioráció hasznosítása (művelési ágak, termesztés-technológiák, karbantartás-fenntartása, a hatások felmérése és értékelése, jövedelmezőség). 3. Az állami irányítás szerepe és a méliorációs politika. Dolgozat beküldésére és a részvételre jelentkezni lehet a Konferencia Titkárságán, a kitöltött jelentkezési lap beküldésével. Minden résztvenni szándékozónak külön jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési lapok ennek megfelelően sokszorosíthatók. Jelenkezési lap igényelhető a Konferencia Titkárságán, valamint a MAE és az MHT megyei szervezeteinek titkárain keresztül. Fontosabb határidők: — végleges szá'llásrendelés: 1985. február 28. — részvételre jelentkezés, valamint a dolgozatok végleges anyagának beküldése és a részvételi díjak befizetése (átutalása); 1985. március 31. A Konferencia Titkársága: Magyar Agrártudományi Egyesület Budapest, Kossuth Lajos tér 6—8. 1055 Telefon: 530-651 Telex: 227591 mae h Várjuk jelentkezését! Terjessze szakmai ismeretségi körében! Szervező Bizottság 21
