Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
NŐVE LAJOS 1905—1985 Az Alsó-Tisza vidék vízügyi életének ismert mérnöke távozott el örökre. Nővé Lajos mérnök Szegeden született, nagyrészt ott is végezte iskoláit. Édesapja a vasbeton építkezések egyik hazai úttörőjének, Zielinszky Szilárdnak veit ácsmestere, a zsaluzatkészítés szakértője. A vízépítés akkori szép munkái önkéntelenül is indítással szolgálnak a fiatal szakember pályaszeretetében. A budapesti Műszaki Egyetemen befejezett mérnöki tanulmányait követően Nővé Lajos a vízügy szolgálatában helyezkedett el és egész életében hű maradt a vízügyekhez. A Szegedi, a Fekete- Körösi, a Körös—Tisza—Marosi, majd a Szegedvidéki Armentesítő Társulat szolgálatában állott, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Zentán működött 1930 és 1948 között. 1948-ban a vízügyi társulatok államosításával került állami szolgálatba: a kezdeti sok átszervezésnek megfelelően a Szegedi Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség, a Hódmezővásárhelyi Vízgazdálkodási Körzet, illetve a Flódmezővásárhelyi Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal állományába. A vízügyi igazgatóságok megalakulásától kezdve egészen 1965-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szegedi, illetőleg a későbbi elnevezés szerint az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöke volt, és hoszszú időn át a belvízvédelmi szakágazatnak volt csoportvezetője. Nővé Lajos több évtizedes működése a belvízcsatornák és szivattyútelepek fenntartási és beruházási munkáin túl kiterjedt tervezési és építési munkákra is: így pl. a vesszősi szivattyútelep, a ievelényi vízkivételi mű és öntözőtelep tervezésében és építésében vállalt kulcsszerepet. Elsőrendű ismerője volt az Alsó-Tisza vidék belvízhelyzetének, a vízkormányzás lehetőségeinek és változatainak. A háború után megújuló magyar—jugoszláv területi vízügyi kapcsolatoknak egyik első úttörője és avatott szakértője volt. Nővé Lajos olyan korszakban élt és dolgozott, amikor az ország, ezen beiül vízügyi szolgálatunk is sok nehézséggel küzdött. A gazdasági válság, háború, majd az újjáépítés és a feszített ipari fejlesztések adottságai között a vízrendezés fontosságára olykor csak a már megtörtént károk figyelmeztették a népgazdaságot. Mindez még értékesebbé tette Nővé Lajos gyakran a munkaidő végét sem ismerő áldozatos műszaki tevékenységét és nem kis mértékben ötletes újítói munkáját. A munkatársak általános megbecsülése és tisztelete kísérte sírjába. Dr. Vágás István m Elnökségi ülés Nyíregyházán Magyar—szovjet határvízi tárgyalások Budapest volt a színhelye a magyar—szovjet határvízi bizottság 35. ülésszakának. Az október 7—11. közötti tárgyalásokon a magyar küldöttséget dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget Borisz Sztrelec ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszterhelyettes vezette. A megbeszéléseken áttekintették az elmúlt évben a határfolyókon végzett közös érdekű munkákat, megállapították, hogy azok terv szerint teljesültek. Egyeztették az 1990-ig megvalósuló vízügyi objektumok munkáit is. Megállapították, hogy az 1981-ben kötött új határvízi egyezmény szerint az idén a jeges árvíz során igen szőlős és hatásos volt az árvízvédelmi együttműködés a két ország vízügyi szervei között. Tárgyaltak a Tisza vízminőségéről is és megállapították, hogy a folyó vízminősége továbbra is első osztályú és a határszakaszon ebben az esztendőben rendkívüli vízszennyezés nem volt. Megállapodtak ebban, hogy a jövőben tovább fejlesztik az együttműködést a hidrológiai adatok cseréjében és a vízkészletgazdálkodásban. A szovjet vízügyi küldöttség ellátogatott Szegedre, ahol megismerkedett az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkájával, Vácott pedig tanulmányozta a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tevékenységét. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának Elnöksége Császár Józsefnek, az Országos Választmány elnökének vezetésével szeptember 26-án Nyíregyházán tartotta elnöki ülését. Részt vett az ülésen Zsuffa Ervin, az OVH elnökhelyettese, Bánóczi Gyula, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke és több más meghívott vezető. Az ülésen egyebek között Leitner István, a Felsőtiszavidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának elnöke tartott beszámolót a Felsőtiszavidéki VÍZIG területén működő társulatoknak a VI. ötéves tervidőszakban végzett tevékenységéről. Ezt követően Áll Lajos, az Országos Választmány Titkárságának vezetője adott tájékoztatót a Csatornamű Társulatoknak a VI. ötéves tervben végzett tevékenységéről, elsősorban a Balaton vízparti településeken végrehajtott csatornázási programokról. A tanácskozáson elfogadták a választmány jövő évi költségvetését is. 19