Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 1. szám
VÍZÜGYI TÖRTÉNELEM Huszár Mátyás és a Bőd о куса к ni.) SZÉCHENYI AJÄNLÄSA 1838-ban meghalt Bodoky Henter Mihály. Mérnöki hivatalát a megye felkérésére fia, Bodoky Henter Károly vette át. Idézet a vármegye 1838. június 25-i „évnegyedes" jegyzőkönyvéből: „a megye fő ispáni helyettesének a f. év April. 13-ról kelt levele — melyben tudtul adja a megyének, hogy a néhai Bodoky Henter Mihály halálával megürült megyei mérnöki hivatalra a megye által az első helyre kijelölt, s különösen ajánlott Bodoky Henter Károlyt . . . nevezi ki."3 Bodoky Henter Károly Gyulán született 1814. március 29-én. Iskoláit Gyulán kezdte, középiskolát Kecskeméten és Debrecenben végezte. A híres kollégium eminens tanulói közé tartozott, mert birtokunkban van 1832-ből származó évvégi bizonyítványa. Debrecenből Pestre került a Tudományegyetem filozófiai karán működő Institutum Geometrico Hydrotechnikumba, ahol 1836-ban kapta meg mérnök diplomáját. Két éves gyakorlati időt töltött az akkor már országos hírű mérnök Vásárhelyi Pál mellett a Budai Országos Műszaki Igazgatóságon. Apja halálával a megürült megyei mérnöki állást kapta meg. A pályakezdő fiatal mérnök hamarosan nemcsak azt bizonyította, hogy apja méltó utóda, hanem azt is, hogy magas szintű elméleti tudása mellett kiváló gyakorlati érzékkel is rendelkezik. Saját tervei alapján készítette el Békés város védőgátját, melyről az elöljárók elismerő igazolásban számoltak be: „E nagytekintetű munka feletti terv készítését tehát avatott kezekbe óhajtván letenni, arról a tudományáról és mérnöki nagy tehetségéről ismeretes Megyei Mérnök Тек. Bodoky Henter Károly urat kértük fel, egész bizodalommal... aki kiszámított összefüggésben készítvén el e mentőgátak egész tervét... a Fekete- Körös mentén Doboz felé mintegy 6000 öl hosszúságban nyúló laposéri gát — ennek sikerült keresztülvitele által nemcsak legelőnk több ezer holdat tevő része, hanem városok lapályosabb fekvésű u'tczái az azokon levő házakkal s épületekkel együtt... tökéletesen meg vannak mentve ... a káros víz külön áradás, pusztításaitól.. ."4 A gátrendszert a gyulai és dobozi határban még tovább építették 12 ezer öl hosszúságban. Ez már a Wenckheimcsalád birtoka volt, a Fehér- és Fekete- Körös között. Wenckheim József és Rudolf császári és királyi kamarások írásos nyilatkozatban értékelték a kiépített gátrendszer hasznosságát és kiemelték azt, hogy ,,a legutóbbi esztendőkbeli egész magas állású árvizek alkalmával tapasztalatból meggyőződni alkalmuk is volt."5 A fiatal ember aktív alkotó munkája, elméleti és gyakorlati képzettsége feltűnt a mindenre érzékenyen figyelő Széchenyi Istvánnak is. így történt, hogy 1845-ben, sajátkezűleg írt ajánló sorai kíséretében indulhatott Bodoky Károly tanulmányútra Angliába, majd onnan tovább Belgiumba, Hollandiába, Franciaországba, Svájcba és Olaszországba. Birtokunkban van Széchenyi ajánlólevele : ,,WT Clark Úrnak Hammersmith Kedves Uram! Ezen levél átadója Bodoky Úr, egy magyar mérnök, rövid időre felkeresni szándékozik az öreg Angliát, és felkért engem, hogy adjak neki néhány ajánló sort önhöz, legyen olyan szíves ez okból szívesen fogadni és hasznára lenni abban, hogy figyelmét felhívja országának kiemelkedőbb alkotásaira. Maradok Drága Uram Kiváló nagyrabecsülője St. Széchenyi"6 A SZABADSAGHARC UTÁN Reformkori folyamszabályozások közül méreteiben a legnagyobb előkészületek a Tiszánál voltak. 1846-ban alakult meg a Tiszaszabáiyozó Társulat, melynek Szerződvénye kimondja, hogy a Tiszavölgyet keli szabályozni az összes mellékfolyókkal együtt, így a Körösök vidékét is . Ennek értelmében hozták létre a Körösszabályozó Társulatot mely tulajdonképpen a Tiszaszabáiyozó Társulat vidéki osztálya volt. 1847 végén a központi igazgatóság a társulat osztálymérnökévé nevezte ki Bodoky Károlyt. Ettől a perctől kezdve Bodoky neve és élete haláláig összeforrt a Körös és a Berettyóvölgy szabályozásának és ármentesítésének történetével. A független felelős minisztérium Közmunka és Közlekedésügyi miniszterétől Széchenyi Istvántól származó leiratból idézzünk: „A Tisza s vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók szabályoztatása igényli, miszerint az előleges tervek minden egyes folyót illetőleg elkészítessenek. Miután pedig a Körös és a Berettyó folyókról mind ez ideig telyes és kimerítő vízmérnöki adatok s tervek nem léteznek, ezeknek felvétele s a szükséges általános és részletes szabályozási terveknek elkészítése végett általam Bodoky Károly vezetése alatt Szentmihályi Lajos és Kováts Elek jelen hivatalos megkereső levelemet előmutató mérnökök küldettek ki. A fent nevezett mérnökök eljárásaikban követendő utasítással el vannak látva. Szükségesnek találtam azonban önöket hivatalosan s hazafiúi bizodalommal fel szólítani, miszerint nevezett mérnököknek hivatalos eljárásaiknál, a netalán hatóságuk vagy egyeseknél található adatok kiszolgáltatása, úgy a szükségelendő napszámosok s fuvarosok megszerzésében segédkezet nyújtani s ez által a közjólétre czélba vett munkálatokat részükről is gyámolítani szíveskedjenek. Ez az amit kérek s megvárok önök hazafiúi buzgalmuktól. Kélt Budapesten 1848. évi július 2-án Gr. Széchenyi István"7. Bodoky Károly egyébként még 1848 tavaszán benyújtotta első javaslatát a térség szabályozására, mely a főelveket és a módozatokat tartalmazta. Elképzeléseit a minisztérium elfogadta. A miniszteri leiratból pedig világosan kitűnik, hogy most komolyan elkezdődik a Körösök szabályozása. A tervezett munka a szabadságharc kitörése miatt azonban el sem kezdődhetett. A világosi fegyverletétel után a ránk zúduló katasztrófák sorozata után, ha nagyon lassan is, de normalizálódni kellett a továbbélés feltételeinek. Bodoky Károly, hogy hivatali állását betölthesse, hosszú procedúrát- járt végig. 1849. december 29-én kelt Gyulán Stacho János Békés megyei királyi biztos levele arról, hogy a forradalom alatt az indulatok heve el nem ragadta, hanem magához következetes maradt.. .”8 A hivatalos okmányban Bodokyt így jellemzik: „Hivatala folytatásában jeles, szolgálati készségben kitűnő, s feddhetetlen életű egyén lévén, annál fogva közös becsültetést vívott is ki magának."9 A végleges bizonyítványt 1851. szeptember 19-én a Nagyváradi Császári Királyi Kerület igazolás bizottmánya adta ki arról, hogy „Bodoky mérnök az 1848/49. évi forradalom alatt tanúsított politicai magaviseletére nézve igazolta magát."10 HARMINC ÉVEN AT 1852-ben Weinckheim László pártoló támogatásával, és Bodoky Károly aktív közreműködésével létrehozták a hosszúfoki, az ivánfenéki, a berettyói és a Fehér-körösi társulatokat. Az alapszabályok jogi és műszaki kérdéseinek kidolgozása Bodoky érdeme volt. 3 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 4 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 5 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 6 MVM Széchenyi István iratok. 7 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 8 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 9 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 10 MVM Okmánytár, Bodoky Károly iratok. 20
