Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
Időközben elvállaltuk a So'ltvadkerti Petőfi tó kotrását, ahol az első időben termeléssel egybekötött próbaüzemet végeztünk. Itt mutatkozott meg az előzetes próbaüzem hiánya, a szerelésnél előforduló pontatlanságok, valamint a kezelő személyzet gyakorlatlansága következtében az első hónapokban sok időt kellett fordítani hibaelhárításra. Végül is a 120 000 m3 iszap kotrását sikeresen teljesítettük. Az itt végzett munkák során már felkértük a VITUKI-t a kotró minősítésére, valamint a teljesítmény bemérésére. A Petőfi tavon szerzett tapasztalatok alapján a téli javítási időszakban a hiányosságokat kiküszöböltük, s ezután vonultunk fel a Bánhidai tó kotrására, ahol a minősítési munkák termelés közben folytatódnak. Az eddigi termelési és mérési eredményekből megállapítható, hogy a tervezésnél célul kitűzött paramétereket a kotró nemcsak tudja, de jelentős mértékben túl is teljesíti. Ezért megállapítható, hogy azon törekvésünk, miszerint az eddig üzemeltetett nagy kotrók mellett — melyek áttelepítése más vízfelületre igen nehézkes — egy gyorsan szétszerelhető, könynyen mozgatható, kisebb méretű, de közel azonos teljesítményű kotrót hozzunk létre vállalatunknál, sikerrel járt. Végezetül egy kis magyarázattal a berendezés típusjelére. A betűjelzések a már említett három feltaláló Pályi, Göbölyös és Székely elvtársak nevének kezdőbetűit tartalmazzák, míg a számjelzés a zagyszivattyú másodpercenkénti liter teljesítményére utal, így alakult ki a PGSZ—250. Kiss Ferenc ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete 1985. szeptember 30-án a következő előterjesztéseket tárgyalta meg: 1. A vízgazdálkodási ágazat Elektronikai Gazdaságfejlesztési Programja A program a VII. ötéves terv időszakára tartalmazza az ágazat elektronikai alkalmazási, beruházási és kutatásfejlesztési célkitűzéseit, forrásait, a megvalósítást szolgáló cselekvési program főbb feladatait és az irányítási, ellenőrzési rendszer főbb elképzeléseit. A program szerint a vízgazdálkodásban az elektronika az alábbi felhasználási területein kerül alkalmazásra: — informatika (számítástechnika), — mérés és irányítástechnika, — hírközlés és adatátvitel. Az informatika területén fő feladatként az ágazat számítógépesített információrendszerének megvalósítását az alábbi területekre tervezik: — vízügyi alapnyilvántartások, — ágazatirányítási alrendszerek, — gazdálkodó szervezetek információrendszerei. A mérés- és irányítástechnika területén a technológiai folyamatok korszerű, magasszintű irányításának és automatizálásának megvalósítását minden új létesítménynél tervezni szükséges. A rekonstrukcióknál a pótlólagos automatizálások elvégzése a fő feladat, továbbá a vízrajzi és vízminőségi méréstechnika fejlesztését is számításba kell venni. A hírközlés és adatátvitel területén az üzembiztonságot megteremtő szintentartást tervezik. Az Elnöki Értekezlet az 1984. június 20-án elfogadott koncepcióra alapozott programot elfogadta azzal, hogy ki kell egészíteni az ágazat által elérendő cél és eszközök meghatározásával, valamint a műszaki és anyagi előnyök bemutatásával. 2. Tájékoztató a nyomvonalas vízgazdálkodási létesítmények menti másodlagos elvizesedésekk felméréséről Az Állami Tervbizottság határozattal elrendelte a vízilétesítményekkel okozott másodlagos károk rendezését, illetve a károkozások megszüntetésére vagy mérséklésére vonatkozó intézkedések kidolgozását. Ennek első részeként a MÉM-mel, illetve a területi szerveivel közösen, fel kellett mérni a vízilétesítmények mentén, azok üzemeléséből adódó, elvizesedett területek helyét és nagyságát. A felmérés az előírt határidőre elkészült, de eredményében jelentős eltérések vannak. A MÉM területi szervei mintegy 50 000 ha elvizesedést, az OVH területi szervei pedig mintegy 10 000 ha másodlagos elvizesedést vélelmeztek. A jelentős eltérés alapvetően abból adódik, hogy a MÉM szervezi több helyen a belvizes területeket is szerepeltették a felmérésben. A további feladatok végrehajtására munkaprogram készült. Az Elnöki Értekezlet a tájékoztatót elfogadva úgy döntött, hogy a másodlagos károk megszüntetése vagy mérséklésére irányuló munkát több irányban tovább kell folytatni. A területi adatokat MÉM—OVH szinten egyeztetni kell, a vízügyi igazgatóságok pedig a működési területükön vizsgálják meg a másodlagos elvizesedett területeket, hogy milyen komplex műszaki beavatkozásokkal szüntethetők meg, illetve csökkenthetők, vagy esetleg mlyen más intézkedéseket (pl. művelési ágváltoztatás) kell tenni. 3. Tájékoztató az 1985. évi nyári csúcsidei szolgáltatási helyzetről A nyár folyamán a vízhasználatok szempontjából a korábbiaknál és az előrejelzettnél kedvezőbben alakult a hidrometeorológiai helyzet. Ennek hatására a vártnál kisebb volt a vízhasználat és számos területen csökkent a termelési feszültség. A vízhasználatok mérséklődését elősegítette a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmét szolgáló akcióprogram feladatainak időarányos végrehajtása is. Mindezek hatására és a szolgáltató vállalatok műszaki felkészültsége eredményeként 1985. nyarán a korábban tapasztaltaknál kiegyensúlyozottabb volt a nyári közüzemi ivóvízellátás. Jelentősen csökkentek a vízhiányok és szűkült a vízhiánnyal érintett települések köre is. A városi jogú települések Körében a várt 67 helyett csak 31-ben lépett fel kisebb-nagyobb vízhiány. A vízhiányok többsége a szolgáltatáson kívüli okokból adódott (pl. kiépítettség mértéke, elektromos ellátás kimaradása). Tartósan vízhiányos csak Pest megye agglomerációs területe, Heves és Nógrád megyék néhány körzete és a Balaton part Zala megyei szakasza volt. A vízhiányos területekre a szolgáltató vállalatok a tanácsokkal egyeztetett ideiglenes vízellátást szerveztek. Az Elnöki Értekezlet felhívta az illetékes szakágazatok figyelmét arra, hogy az Akcióprogram végrehajtása kapcsán kialakult kedvező tendenciákat tovább kell erősíteni és egyidejűleg gazdasági szabályozással meg kell teremteni a szolgáltató vállalatok érdekeltségét a vízkészletek megtakarításának fokozásában, valamint egyes üdülőterületeken a locsolóvíz hálózatok kialakításában és üzemeltetésében. Dr. Csevár Antal Dr. Kovács György kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kovács György akadémikusnak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ kutató professzorának eredményes munkásságáért, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adta át. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. 7
