Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
ünk a régiekről jutni addigi, kevesebb biztonságot jelentő munkahelyemről a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi szolgálatába. Abban az időben a FM Vízügyi Főosztály az ország összes vízügyi feladatait a következő szervekkel látta el: Kultúrmérnöki Hivatalok, Folyammérnöki Hivatalok, Országos öntözésügyi Hivatal, Vízrajzi Intézet, Ar- és Belvízvédelmi Társulatok, Kikötők és Gabonatárházak. A vízellátás és csatornázás a helyi hatóságokhoz tartozott. Ha ma valaki ezt a néhány — de kifogástalanul működő szervet összehasonlítja az OVH felügyelete alá tartozó szervekkel (és ismeri ez utóbbiak működését, feladatát is), felmérheti: milyen óriásit fejlődött és milyen egységes lett azóta a vízügyi szolgálat. Elmentem hát a Személyzeti Osztály vezetőjéhez, Pali bácsihoz, hogy vegyen fel. — Aztán van-e valami protekciód, fiam? — kérdezte. Miután tagadólag válaszoltam, beosztott királyi segéd mérnöknek a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal állományába. Ennek örültem, mert folyókkal, patakokkal, vízmosásokkal rendelkező kitűnő terület volt. Mikor aztán szeptember 1-én a miskolci Tisza-pályaudvarnál felszálltam a hivatalhoz vivő egyvágányú villamosra, a kalauz kidugta a fejét a hátsó ablakon : — Hadd menjen! — kiáltotta. A vezető ezt meghallotta, indított, a kocsi óriásit rándult, a koffer kiesett a kezemből, s rögtön éreztem, új élet kezdődik számomra. Abban időben egy felelős mérnök komplexen dolgozott: feltárta a benyújtott vízügyi panaszt, elvégezte a geodéziai felmérést, elkészítette a műszaki tervet, a költségvetést, az FM költségvetéséből adott támogatáson felüli összegre elkészítette az általa megállapított érintett gazdák kataszteri holdjaira az érdekeltségi kimutatást, felfogadott kubikusokkal, kőművesekkel, stb. kivitelezte a munkát, a kéthetenkint összeállított bérjegyzék alapján a helyszínen fizetett, elkészítette a leszámolási terveket és az alispán kiküldöttével — mivel a Vízügyi Hivatal a megyei Alispáni Hivatal szervezet szerinti vízügyi szakértője volt — az 1885.. évi XXIII. t. c. (a Vízjogi Törvény) 40., vagy 42. §-a értelmében lefolytatta a vízügyi hatósági eljárást. Kötelességem kihangsúlyozni, hogy a felsorolt munkákat a csekély számú mérnök csakis a szolgálat derékhadát képező, erkölcsileg és szakmailag magas fokon álló vízmesteri kar — ez volt akkor a műszaki tisztek neve — és a fiatal technikusok közreműködésével volt képes elvégezni. Egy mérnökhöz 5—15 munkahely tartozott. A vízmesterek és a technikusok az időjárásilag kedvezőtlen hónapok kivételével a 6 hétköznapon kiszálláson voltak. Vasárnap délelőtt beszéltük meg velük a következő időszak munkatervét. A tervezés-előkészítés zömmel a téli hónapokban folyt, a hivatalban. Egy mai fiatalnak a legfeltűnőbb az lenne, hogy annak idején 2—3 segédhivatali alkalmazotton kívül nem volt nő a hivatalokban. A segédhivatali főnök, a pénztáros is rendszerint férfi volt. Egyáltalán nem volt mérnöknő, technikusnő, rajzoló kislány. Bizony, csak munkával lehetett foglalkozni! És a kiszállások! Ha hatósági eljárást tűztem ki, a falu jegyzőjétől előfogatot kértem. Az állomáson várt a rázós szekér 1—2 lóval, és bezötyögtünk a faluba. Egyébként mindenkinek volt kerékpárja. A miskolci pályaudvarról egy pengőért levitte a postakocsi a megfelelő állomásra, ami lehetőleg az előirányzott kiszállás legmagasabb pontján volt. Esetenkint 20—25 kilométert, gyakran vadregényes erdei, mezei gyalogösvényeken lekerekezve, gyorsan bejártam a munkákat. Az „egyedül megtett út"-at elszámolták és az útiszámlát igen vigasztaló dolognak találtuk. Az egész országban ezt csinálták, mert autónk egyáltalán nem volt. Ha a hivatalfőnök, vagy Pestről a kerületi felügyelő ellenőrzést tartott, taxit rendeltünk. Hárman együtt utazva „közösen megtett út”-ként fél-fél kilométerpénzért esőben is lehetett szemlét tartani. A hivatal költségén rendelkeztünk „részvonalas (200 km)", vagy „összvonalas" II. osztályú MÁV bérlettel, ami biztosította a Pestre való hazautazást is. 1942 tavaszán Laci bácsi felhívott Budapestről telefonon: — Mondd fiam, nem akarsz véletlenül Miskolcon megnősülni? — kérdezte. Miután tagadólag válaszoltam, közölte: május 1-től a Kassai Kultúrmérnöki Hivatalba helyeznek át királyi mérnöknek, egyben az ahhoz tartozó Vízmesteri Iskolához tanárnak. A három esztendős, internátusi rendszerű és akkor 63 esztendős múltra viszszatekintő iskolát a Bethlen körúton levő kétemeletes épületben helyezték el. A 70 növendéket két éves szakmai gyakorlat, letöltött katonai szolgálat és szigorú vizsga után vették fel. Az 1943—44 évi órarendet és a tanári kart az eredeti alapján készült, mellékelt ábra mutatja be. A szellem kitűnő volt, öröm volt a tanítás. Megragadom az alkalmat, és így üdvözlöm azokat a volt növendékeket, akikkel kapcsolatba kerültem. Kérem az olvasót, segítsen ennek az üdvözletnek az átadásában. A szolgálat annyiban változott, hogy határváros lévén, a Budapestre induló személyvonatok hajnali 3 óra körül indultak és a Hernád völgyében a rendkívül erős északi szél akadályozta a kerékpározást. Tizenegy munkám közé tartozott az egyik utolsó magyarországi ősláp, a Kanyapta-völgy rendezése. Az 1944 évi „gyakorlati mértan" tárgy vizsgáinak előkészítéséhez március 22-én reggel kivonultam a növendékekkel a Kis-Hernád—Bársonyos malomcsatorna völgyébe. A csoportok a teodolitokat, szintező műszereket már felállították, a hosszmérők is elindultak. Váratlanul tankok és páncélozott katonai járművek jelentek meg északnyugat felől a völgyben. Egy motorkerékpáros járőr előrejött megnézni, mit is csinálunk. így tudtuk meg, hogy a német csapatok megszállják Magyarországot... Gábri Mihály ÓRAREND a kassai m. kir. vizmesleriskola tanfolyamának I. tanévében az 1943-4*. évben. Napok 8—?ь 9—10 h j 10—It ‘ Z1—12 l t—15* 15—16 16—17 ь Hátid Épitéstan j Természettan Gyakorlati mértan (elmélet) Kedd Vlzépltéstan 1 Ügylrálytan Ügylrálytan | Vizépitéstani gyakorlat Szerda Épitéstan Természettan Gyakorlati mértan (gyakorlat) Csütörtök Műszaki rajz Számtan Péntek Számtan Műszaki írás Gyakorlati mértan (elmélet) Szombat Vizépltéstan Vizépitéstani gyakorlat-Vízépítésien Gyakorlati mértan 6 Epitéstan Természettan Ogyirólytan Műszaki rajx Számtan Műszaki irút * . 4 . — 2 — 4 . — , 5 . — 2 . -Gábri Mihály, kir. menták j Szerdahelyi Ödön, kir. főmérnök j IvánUó (ere, k;- Jómérnök Kassa, 190. évi december hó bén. Az iskola igazgatója: Bogyó Kálmán s. k., kir. múuaki tanácsol. 17
