Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 6. szám

— a szennyezést okozó anyag érté­ke (elfolyt olaj, sav stb.), — a vizek élővilágában bekövetke­zett károk, — a vízhasználatok korlátozásának, vízbázisok helyreállításának költségei, — védekezési költségek. Nem teljeskörű felméréseink szerint az 1984. évi károk mintegy 40 millió Ft-ot tesznek ki. Becslésünk szerint ez a népgazdasági szintű, pénzben kife­jezhető károknak csak mintegy egyne­gyed-egyötöd része lehet A védekezési munkák költségeit az igazgatóságok minden lehetséges eset­ben áthárították a szennyezőkre, és ki­szabták a rendkívüli bírságot. A rend­kívüli szennyezések miatt kiszabott bír­ság 1984. évben 52,2 millió Ft volt. A vízminőség védelmét szolgáló beruházások A rendkívüli szennyezések megelőzé­sét leghatékonyabban a vízszennyező üzemek, intézmények, telephelyek belső technológiai és üzemi vízgazdálkodási rendszerében lehet megoldani annak megakadályozásával, hogy vízszennyező anyagok az üzem vízrendszerébe és onnan a természetes vizekbe kerülhes­senek. 1984. év során az üzemi kárelhárítási tervek készíttetését felgyorsítottuk, így az 1983. év végi 30%-os készültségi szinttel szemben jelenleg az üzemek 70%-a rendelkezik vízminőségi kárel­hárítási tervvel. A külföldi eredetű rendkívüli szeny­­nyezések megelőzésében igen nagy je­lentőségű a nemzetközi együttműködés. Az országhatárokat keresztező vízfolyá­sokon 1984-ben 29 külföldi eredetű rendkívüli szennyezés történt. A cseh­szlovák vízügyi szervekkel az együttmű­ködés jó, legtöbb esetben előrejelzést adnak. A Szovjetunió területéről 1984-ben rendkívüli szennyezés nem érkezett ha­zánk területére. A magyar—román vízminőségvédel­mi együttműködés az utóbbi két évben kedvező irányban fejlődik. 1984. évben kárelhárítási szabályza­tot léptettek életbe, aminek eredmé­nyeként a határvizeken a káresetek száma csökkent. Az eszközrendszer fejlesztése a víz­minőségi kárelhárítási tevékenység eredményességének biztosítéka. A vízvédelmi beruházások jelentősen csökkentik a vizek rendkívüli szennye­zésének lehetőségét. A jelentősebb vízvédelmi beruházások és fenntartási munkák döntő hányada az OVH (víz­ügyi szervek), a tanácsok és az ipar elhatározási körébe tartozik. Az OVFf közvetlen irányításával és beruházása­ként 1984—1985-ben számos vízvédel­mi célú létesítmény valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kis-Balaton Vízvé­delmi Rendszer I. ütem, melynek jelen­tős része 1984-ben elkészült, így lehe­tővé válik ezévi üzembehelyezése, amellyel a Zalán lefutó rendkívüli szennyezések teljes biztonsággal ki­zárhatók a Balatonból. Ugyanilyen sze­repet tölt be — többek között — a Marcali tározó is. A Hernád völgyében tervszerűen elő­rehaladt a Szartos-pataki tározó épí­tése, ami ez évben elkészül, és nagy biztonsággal fogja megvédeni a Her­nád menti ivóvízműveket a Kassai Vas­mű rendkívüli szennyezéseitől. A vízminőségi kárelhárítási eszközök fejlesztése kétirányú: — egyrészt az előírás szerinti kész­letnormák feltöltése, — másrészt olyan központi eszközök biztosítása, amelyekkel a védekezés hatékonysága fokozható. Az 1984. évi fejlesztések az előirány­zatnak megfelelően megtörténtek, ezek közül az alábbiak emelhetők ki: — 960 fm felfújható és 200 fm T pro­filú olajterelőfal, — 5 db könnyű uszadékleszedő a Balatonra, — 4 db olajcsapda, — 3 db vízsugaras levegőztető adap­ter. A VI. ötéves tervben az előírt kész­letek biztosítása megtörténik. Ez alkal­massá teszi a Szolgálatot arra, hogy az ország felszíni vizein bármilyen ká­ros szennyezés hatásai ellen tudjon védekezni. Folytatjuk a felszín alatti vízkészletek rendkívüli szennyezéseinek elhárítására való felkészülést is. Külön említést érdemel a Balaton rendkívüli szennyezése elleni védeke­zésre történő felkészülés, amelynek legfontosabb bázisa a balatonkenesei osztagtelep. Ennek felszerelése egy vízvédelmi hajó üzembehelyezésével fejeződött be. A tapasztalatok alapján megkezdő­dött a Kiskörei tározónál hasonló jelle­gű, az ottani adottságoknak megfelelő védelmi rendszer kiépítése. A vízminőségi kárelhárítási eszközök és létesítmények fenntartása, a kárel­hárítási tervek korszerűségi felülvizsgá­lata folyamatosan halad. A vízminőségvédelmi laboratóriumok munkája egyaránt szükséges a vízmi­nőségszabályozás és a vízminőségi kár­­elhárítás megalapozásához, ezért ál­landóan növelni kell a laboratóriumi munka színvonalát és hatékonyságát. Az elmúlt évben új laboratóriumok épültek Baján és Székesfehérváron. Felkészültünk a nehézfémek és radio­aktív szennyezések vizsgálatára. A VI­­TUKI-ban épülő csúcslabor alkalmas lesz a különlegesen veszélyes, nehezen kimutatható szennyezések meghatáro­zására is. 1984. évben megjelent és széles körben terjesztésre került a „Vízminő­ségi kárelhárítás kézikönyve", amely mind az üzemi, mind a vízügyi szak­emberek számára rendkívül hasznos ismereteket ad, s igen nagy jelentőségű a rendkívüli vízszennyezések megelőzési és elhárítási feladataiban. A kézikönyv iránt nagy az érdeklő­dés külföldön is, Jugoszláviában terve­zik lefordítását és megjelentetését. A szabályozás területén jelentős elő­relépést jelentett az új szennyvízbírság rendszer bevezetése. A .Vízminőségi Kárelhárítási Műsza­ki Szabályzatá”-t az eddigi tapasztala­tok alapján felülvizsgáltuk. A legfonto­sabb tervezett változások az üzemi vi­zeken és a felszín crlatti vizeken törté­nő védekezés szabályozása, továbbá a „Szabályzat” hatályának az eddigi — a vízügyi szerveket felölelő — körön túli kiterjesztése. Katona Emil Emléke 1939 nyarán, immár két esztendős dip­lomával a zsebemben, veszélyesen köze­linek éreztem a katonai behívásomat (ami később, néhány megszakítással. 52 hónapos időtartamra meg is érke­zett). Ezért úgy gondoltam, jobb be­-—Felvidéki lire sal JöHImazt? az értékes előadásokat A népművelés! bizottsl? következő előadásait december 19-én délután 5 órakor tárttá a nép­művelési tel$p_*3£ytermében (Fő-ntca cí). VI tanfolyam a Kassal m. hír. VizmestertskoiábaR Alig több, mint félesztendős szünet után a kassai m. kiT. Vizmesteriskota újból meg­nyitotta kapuit. A földmivelésügyi minisztérium e fontos intézménye nagy múltra tekint vissza. 1879 december elsején nyilt meg Kassán a m. kir. gazdasági tanintézetben akkor még Rétmes­teriskola néven az elsó tanfolyam, mely fel­adatául azt kapta,'hogy a talajjavítás (árvS- dekezés, folyam- és patakszabályozás, viz­­mosáskötések, lecsapolás, alagcsövezés, ön­tözés, ivóvízellátás, stb., stb.) nagy jelentő­­ságü munkáját végző kultúrmérnökök meilé műszaki képzettségű, katonás szellemű se­gédszemélyzetet neveljen. Milyen nagyot fejlődött azóta ez a kezde­ményezés!? Az akkori kis létszám helyett ma a Viz­­mesteriskola hatvan-hetvenx növendéket számlál. Ezek elhelyezéséről az 1908-ban, a Bethlen-köruton épült kétemeletes hatalmas internátusbán történik gondoskodás. Három esztendős elméleti és gyakorlati kiképzés szolgálja a növendékek képességeinek min­den szükséges irányban való kifejlesztését. Az uj tanfolyam minden felesleges külső­séget mellőző megnyitása december 2?án történt. Bogyó Kálmán kir, műszaki tanácsosba kassái m kir. kultúrmérnöki hivatal iőnöke s az intézet igazgatója, valamint a megléteit tanárok: Szerdahelyi Ödön kir. főmérnök e <.-•—.. I,. rv'htrmöroéinők a nmúuóu és Gábri Mihály kir. mérnök a kassai kultúr­mérnöki hivatal mérnökei e napon lar (Attak először seregszemlét az ország minden tá­járól két esztendei szolgálat után szigorú fel­vételi vizsgáját utján kiválasztott, hallgatók fölött. Bogyó Kálmán megnyitójában röviden ismertette az intézet múltját s azt a fontos hivatást, melyet a növendékek képesítésűk elnyerése után az ország gazdasági életében be fognak tölteni. A ma folyamatban levő m ’sodfk honfoglalás — mondotta — komoly felkészültségű, nagy műszaki és gazdasági tudású szakembereket kíván. De hogy az in'ézeíben elnyert képzettség hazánk hasz­nára váljék, ahhoz az is kell, hogy minden «eves növedéket a jelen nehéz időkben mul­­hatat’anul szükséges fegyelmezett áldozaf­­vál'atás és az ország sorsának jobbá afaki­­tása iránt érzet kötelességtndat hassa át. A vizmesternővendékek megértették e szavukat és remélhető, hogy a most megkez­dődött három esztendős tanfolyam végez­tével teljes értékű munkaerőkként hagyták majd el az intézet kapuit. A Kassai Felvidéki Újság 1941. dec. számából 16

Next

/
Thumbnails
Contents