Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
— a szennyezést okozó anyag értéke (elfolyt olaj, sav stb.), — a vizek élővilágában bekövetkezett károk, — a vízhasználatok korlátozásának, vízbázisok helyreállításának költségei, — védekezési költségek. Nem teljeskörű felméréseink szerint az 1984. évi károk mintegy 40 millió Ft-ot tesznek ki. Becslésünk szerint ez a népgazdasági szintű, pénzben kifejezhető károknak csak mintegy egynegyed-egyötöd része lehet A védekezési munkák költségeit az igazgatóságok minden lehetséges esetben áthárították a szennyezőkre, és kiszabták a rendkívüli bírságot. A rendkívüli szennyezések miatt kiszabott bírság 1984. évben 52,2 millió Ft volt. A vízminőség védelmét szolgáló beruházások A rendkívüli szennyezések megelőzését leghatékonyabban a vízszennyező üzemek, intézmények, telephelyek belső technológiai és üzemi vízgazdálkodási rendszerében lehet megoldani annak megakadályozásával, hogy vízszennyező anyagok az üzem vízrendszerébe és onnan a természetes vizekbe kerülhessenek. 1984. év során az üzemi kárelhárítási tervek készíttetését felgyorsítottuk, így az 1983. év végi 30%-os készültségi szinttel szemben jelenleg az üzemek 70%-a rendelkezik vízminőségi kárelhárítási tervvel. A külföldi eredetű rendkívüli szenynyezések megelőzésében igen nagy jelentőségű a nemzetközi együttműködés. Az országhatárokat keresztező vízfolyásokon 1984-ben 29 külföldi eredetű rendkívüli szennyezés történt. A csehszlovák vízügyi szervekkel az együttműködés jó, legtöbb esetben előrejelzést adnak. A Szovjetunió területéről 1984-ben rendkívüli szennyezés nem érkezett hazánk területére. A magyar—román vízminőségvédelmi együttműködés az utóbbi két évben kedvező irányban fejlődik. 1984. évben kárelhárítási szabályzatot léptettek életbe, aminek eredményeként a határvizeken a káresetek száma csökkent. Az eszközrendszer fejlesztése a vízminőségi kárelhárítási tevékenység eredményességének biztosítéka. A vízvédelmi beruházások jelentősen csökkentik a vizek rendkívüli szennyezésének lehetőségét. A jelentősebb vízvédelmi beruházások és fenntartási munkák döntő hányada az OVH (vízügyi szervek), a tanácsok és az ipar elhatározási körébe tartozik. Az OVFf közvetlen irányításával és beruházásaként 1984—1985-ben számos vízvédelmi célú létesítmény valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütem, melynek jelentős része 1984-ben elkészült, így lehetővé válik ezévi üzembehelyezése, amellyel a Zalán lefutó rendkívüli szennyezések teljes biztonsággal kizárhatók a Balatonból. Ugyanilyen szerepet tölt be — többek között — a Marcali tározó is. A Hernád völgyében tervszerűen előrehaladt a Szartos-pataki tározó építése, ami ez évben elkészül, és nagy biztonsággal fogja megvédeni a Hernád menti ivóvízműveket a Kassai Vasmű rendkívüli szennyezéseitől. A vízminőségi kárelhárítási eszközök fejlesztése kétirányú: — egyrészt az előírás szerinti készletnormák feltöltése, — másrészt olyan központi eszközök biztosítása, amelyekkel a védekezés hatékonysága fokozható. Az 1984. évi fejlesztések az előirányzatnak megfelelően megtörténtek, ezek közül az alábbiak emelhetők ki: — 960 fm felfújható és 200 fm T profilú olajterelőfal, — 5 db könnyű uszadékleszedő a Balatonra, — 4 db olajcsapda, — 3 db vízsugaras levegőztető adapter. A VI. ötéves tervben az előírt készletek biztosítása megtörténik. Ez alkalmassá teszi a Szolgálatot arra, hogy az ország felszíni vizein bármilyen káros szennyezés hatásai ellen tudjon védekezni. Folytatjuk a felszín alatti vízkészletek rendkívüli szennyezéseinek elhárítására való felkészülést is. Külön említést érdemel a Balaton rendkívüli szennyezése elleni védekezésre történő felkészülés, amelynek legfontosabb bázisa a balatonkenesei osztagtelep. Ennek felszerelése egy vízvédelmi hajó üzembehelyezésével fejeződött be. A tapasztalatok alapján megkezdődött a Kiskörei tározónál hasonló jellegű, az ottani adottságoknak megfelelő védelmi rendszer kiépítése. A vízminőségi kárelhárítási eszközök és létesítmények fenntartása, a kárelhárítási tervek korszerűségi felülvizsgálata folyamatosan halad. A vízminőségvédelmi laboratóriumok munkája egyaránt szükséges a vízminőségszabályozás és a vízminőségi kárelhárítás megalapozásához, ezért állandóan növelni kell a laboratóriumi munka színvonalát és hatékonyságát. Az elmúlt évben új laboratóriumok épültek Baján és Székesfehérváron. Felkészültünk a nehézfémek és radioaktív szennyezések vizsgálatára. A VITUKI-ban épülő csúcslabor alkalmas lesz a különlegesen veszélyes, nehezen kimutatható szennyezések meghatározására is. 1984. évben megjelent és széles körben terjesztésre került a „Vízminőségi kárelhárítás kézikönyve", amely mind az üzemi, mind a vízügyi szakemberek számára rendkívül hasznos ismereteket ad, s igen nagy jelentőségű a rendkívüli vízszennyezések megelőzési és elhárítási feladataiban. A kézikönyv iránt nagy az érdeklődés külföldön is, Jugoszláviában tervezik lefordítását és megjelentetését. A szabályozás területén jelentős előrelépést jelentett az új szennyvízbírság rendszer bevezetése. A .Vízminőségi Kárelhárítási Műszaki Szabályzatá”-t az eddigi tapasztalatok alapján felülvizsgáltuk. A legfontosabb tervezett változások az üzemi vizeken és a felszín crlatti vizeken történő védekezés szabályozása, továbbá a „Szabályzat” hatályának az eddigi — a vízügyi szerveket felölelő — körön túli kiterjesztése. Katona Emil Emléke 1939 nyarán, immár két esztendős diplomával a zsebemben, veszélyesen közelinek éreztem a katonai behívásomat (ami később, néhány megszakítással. 52 hónapos időtartamra meg is érkezett). Ezért úgy gondoltam, jobb be-—Felvidéki lire sal JöHImazt? az értékes előadásokat A népművelés! bizottsl? következő előadásait december 19-én délután 5 órakor tárttá a népművelési tel$p_*3£ytermében (Fő-ntca cí). VI tanfolyam a Kassal m. hír. VizmestertskoiábaR Alig több, mint félesztendős szünet után a kassai m. kiT. Vizmesteriskota újból megnyitotta kapuit. A földmivelésügyi minisztérium e fontos intézménye nagy múltra tekint vissza. 1879 december elsején nyilt meg Kassán a m. kir. gazdasági tanintézetben akkor még Rétmesteriskola néven az elsó tanfolyam, mely feladatául azt kapta,'hogy a talajjavítás (árvS- dekezés, folyam- és patakszabályozás, vizmosáskötések, lecsapolás, alagcsövezés, öntözés, ivóvízellátás, stb., stb.) nagy jelentőságü munkáját végző kultúrmérnökök meilé műszaki képzettségű, katonás szellemű segédszemélyzetet neveljen. Milyen nagyot fejlődött azóta ez a kezdeményezés!? Az akkori kis létszám helyett ma a Vizmesteriskola hatvan-hetvenx növendéket számlál. Ezek elhelyezéséről az 1908-ban, a Bethlen-köruton épült kétemeletes hatalmas internátusbán történik gondoskodás. Három esztendős elméleti és gyakorlati kiképzés szolgálja a növendékek képességeinek minden szükséges irányban való kifejlesztését. Az uj tanfolyam minden felesleges külsőséget mellőző megnyitása december 2?án történt. Bogyó Kálmán kir, műszaki tanácsosba kassái m kir. kultúrmérnöki hivatal iőnöke s az intézet igazgatója, valamint a megléteit tanárok: Szerdahelyi Ödön kir. főmérnök e <.-•—.. I,. rv'htrmöroéinők a nmúuóu és Gábri Mihály kir. mérnök a kassai kultúrmérnöki hivatal mérnökei e napon lar (Attak először seregszemlét az ország minden tájáról két esztendei szolgálat után szigorú felvételi vizsgáját utján kiválasztott, hallgatók fölött. Bogyó Kálmán megnyitójában röviden ismertette az intézet múltját s azt a fontos hivatást, melyet a növendékek képesítésűk elnyerése után az ország gazdasági életében be fognak tölteni. A ma folyamatban levő m ’sodfk honfoglalás — mondotta — komoly felkészültségű, nagy műszaki és gazdasági tudású szakembereket kíván. De hogy az in'ézeíben elnyert képzettség hazánk hasznára váljék, ahhoz az is kell, hogy minden «eves növedéket a jelen nehéz időkben mulhatat’anul szükséges fegyelmezett áldozafvál'atás és az ország sorsának jobbá afakitása iránt érzet kötelességtndat hassa át. A vizmesternővendékek megértették e szavukat és remélhető, hogy a most megkezdődött három esztendős tanfolyam végeztével teljes értékű munkaerőkként hagyták majd el az intézet kapuit. A Kassai Felvidéki Újság 1941. dec. számából 16
