Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
Lipcsei városkép A vizek minőségi védelme A törvény a vizek védelmét az állami szervek, az üzemek és az állampolgárok feladatává tette. Külön rendelkezik a telepítési kötelezettséggel, valamint a vizekre ártalmas anyagok, a szennyvízzel való károsítás és egyéb károsodás elleni védelemmel. Előírták, hogy az állami szervek és az üzemek kötelesek a termelési kapacitásaik és az új termelési eljárásaik megtervezésénél és előkészítésénél, valamint a lakótelepek kialakításnánál biztosítani a szennyvízkezelés létesítményeinek a megvalósítását. A termelés megindítását, a lakótelepek használatbavételét csak akkor engedélyezik, ha egyidejűleg a szennyvízkezelésük megoldott. Előírták továbbá, hogy a vizekre ártalmas anyagokat elvileg nem szabad a vizekbe, vagy a szennyvízművekbe bevezetni. Az üzemek kötelesek ezeknek az anyagoknak a forgalmát és a szükséges műveket úgy biztosítani, hogy azok kárt ne okozzanak. A vizekre ártalmas anyagoknak a vízjogi előírások értelmében azokat a szilárd, folyékony és gáznemű anyagokat és keverékeiket tartják számon, amelyek a vizeket, vagy azok használatát veszélyeztetik, vagy hátrányosan befolyásolják. Ide tartoznak a mérgek és az ártalmas anyagok, melyeket külön jegyzékben (pl.: méregtörvény mellékletében) sorolnak fel. A vizekre ártalmas anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok és azok következményeinek megelőzése és elhárítása végett szabályzatot dolgoztatnak ki az állami szervekkel, illetve az üzemekkel, amelyet az Állami Vízügyi Felügyeletnek kell előterjeszteniök. A vizekre ártalmas anyagokkal kapcsolatos üzemzavar megelőzése és azonnali elhárítása, valamint a beálló következmények felszámolása az üzemek, illetőleg a felhasználók feladata. Ha az üzemzavarból eredő veszély elhárítására az üzem, illeve a felhasználó nem képes, akkor a nagyobb károk elkerülése érdekében, az elhárítási munkákat az okozó költségére más szerv is — a tanácsokkal történő előzetes egyeztetés alapján — elvégezheti (pl.: a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szervei, üzemei). A törvény a vizekre ártalmas egyes anyagok tárolásánál, ha tömegük bizonyos nagyságrendet túllép, az Állami Vízügyi Felügyeletnél történő bejelentését írja elő. A vizeknek szennyvizekkel való károsítás elleni védelem érdekében vízminőségi határértékeket állapítanak meg. A szennyvizeket csak a megállapított határértékeken belül engedhetik a befogadóba. Ezeket a határértékeket az Állami Vízügyi Felügyelet a vízgyűjtők szerint differenciáltan, a társadalmi feltételek és a vízgazdálkodás-fejlesztési koncepciók alapján állapítja meg. Az üzemek kötelesek a szennyvizeket a legmagasabb tudományos-technikai színvonalnak megfelelően kezelni, hogy a szennyvizek által tartalmazott káros anyagok a határértékeken belül legyenek. Előírják, hogy azok az üzemek, amelyek a szennyvizeket a közüzemi csatornaműbe vezetik be, bevezetésük előtt — az állampolgárok élete és egészsége veszélyeztetésének elkerülése, valamint a szennyvízmű károsodásának, vagy működési zavarainak elkerülése végett — kötelesek a kibocsátott szennyvizeik megfelelő előtisztítására. Azokat a tevékenységeket, amelyek a vizek károsodásához vezetnek és nem engedélykötelesek, (pl. fúrások és hasonló földfeltárások) be kell a Állami Vízügyi Felügyeletnek jelenteni. A mező- és erdőgazdasági művelést úgy kell a törvény alapján végezni, hogy a vizek károsodása, különösen az organikus melléktermékektől, a biocidektői és a trágyaféléktől kizárt legyen. A törvény szabálysértési rendelkezéseket is megállapít, amelyben a vizek mennyiségi és minőségi védelme is szerepel. Az ellen folytatnak le — többek között — szabálysértési eljárást, aki szándékosan, vagy gondatlanul az engedélyekben meghatározott előírásokat nem tartja meg, vagy a vizeket szilárd anyagokkal, folyadékokkal, vagy gázokkal hátrányosan befolyásolja, vagy a vizekbe, illetőleg a szennyvíz közművekbe ártalmas anyagokat vezet be, vagy a vizekre ártalmas anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat nem hárítja el. A szabálysértésnek van egy súlyosabb változata, amikor a szándékos cselekmény nagyobb kárt okozott, vagy okozhatott volna; vagy a társadalmi érdekeket durván semmibe vette; vagy a közrend és a közbiztonság szenvedett kárt; vagy ha a szándékos szabálysértésből anyagi előny származott, vagy két éven belül ismételten követték el. Az ivóvíz nyerésére szolgáló területek védelme A vízügyi törvény és külön a harmadik végrehajtási rendelete kiemelten foglalkozik az ivóvíz nyerésére szolgáló területek olyan szennyezések és más behatások elleni védelmével, amelyek a vízminőség romláshoz, vagy a víznyerés költségeinek nem megengedett növeléséhez, továbbá a vízadó képesség csökkenéséhez vezethet. Azokra a területekre, amelyek az ivóvíz nyerésre szolgálnak (vízbázisok területe) ivóvízvédelmi területeket, azokra pedig, amelyek a hosszú távú koncepciók alapján víznyerésnek vannak számításba véve, ivóvíznek fenntartott területeket állapítanak meg a járási, illetőleg a megyei tanácsok. A határozatban tilalmakat és használati korlátozásokat is előírnak, az ivóvízvédelmi területek hármas tagozódásának (a zárt övezetnek, a szőkébb védőövezet- és a tágabb védőövezetnek) megfelelően. A vízvédelmi terület megállapítását a víznyerő létesítmény kezelőjének, vagy a beruházás megrendelőjének kell kérnie. Az ivóvízvédelmi területen a következő tilalmakat érvényesítik: A zárt övezetben tilos — a vizekre ártalmas és radioaktív anyagok forgalma; — trágyázás, szennyvízöntözés; — szennyvizek be- és átvezetése; — anyagtárolóhelyek és temetők létesítése; — magas és mélyépítmények, közlekedési utak elhelyezése, — fúrások és maradandó földfeltárások telepítése (kivéve azokat, amelyek a vízellátást szolgálják); — állattartás és silók elhelyezése; — szántóként való hasznosítás; — sátorozási helyek, fürdők, csónak- és hajókikötők elhelyezése. A szőkébb védőövezetben tilos — a radioaktív anyagok forgalma; 6
