Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
32. ÜLÉS Д KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete Bukarestben rendezték meg ez év szeptemberében a KGST országok vízügyi vezetőinek legfőbb testületé — a Vízügyi Vezetők Értekezlete — 32. ülését. Az ülésen az 1984. évi sokoldalú vízgazdálkodási együttműködést tekintették át, sor került az eltelt ötéves időszak eredményeinek értékelésére és a következő ötéves tervidőszak feladatainak megfogalmazására. Az 1990-ig terjedő időszak feladatai körvonalazásának irányt szabnak a KGST felsőbb szerveinek határozatai, a felsőbbszintű gazdasági értekezlet által elfogadott célkitűzések, amelyeknek a megvalósítására a VVÉ-nek is konkrét intézkedéseket kell tenni. Az utóbbi időben a KGST szerveiben, így a Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében is történtek erőfeszítések arra, hogy az erőket a legfontosabb együttműködési feladatok megoldására koncentrálják, kizárva a felesleges és párhuzamos intézkedéseket és törekedve azokban a kérdésekben együttműködni, amelyek konkrét eredményeket hoznak a gazdasági és műszaki-tudományos szférában, a kooperáció és szakosítás terén, s amelyekkel meg lehet gyorsítani a KGST országok fejlődését, népgazdaságuk erősítését és a műszaki haladást. A felsőbb szintű gazdasági értekezlet, valamint a KGST Tanácsa 38. (rendkívüli) ülésszaka, továbbá a 39. Tanácsülésszak határozatai, a KGST Végrehajtó Bizottságának egy sor ülése foglalkozott ezzel a feladatkörrel. Ezeken az üléseken kimondták, hogy a nemzetközi gazdasági szervezetek állítsák tevékenységük középpontjába adott területre vonatkozó gazdaságpolitikájuk egyeztetésére irányuló konzultációkat (a VVÉ-ben ez már élő és eredményes gyakorlat), s munkaterveik további tökéletesítésével hassanak oda, hogy valóban csak az elsőrendű fontosságú kérdések maradjanak az együttműködés napirendjén, s zárjanak ki minden másodrendű fontosságú témát, amelyeknek nincs perspektívája a sokoldalú együttműködés szemszögéből. A KGST felsőbb szervei nagy jelentőséget tulajdonítanak a munkatervek összehangolásának, a különösen fontos kérdések szerződéses alapon történő kimunkálásának és az operativitás növelésének. A VVÉ a fenti határozatok szellemében kidolgozott konkrét intézkedések tervezetét éppen a bukaresti ülésen vitatta meg. A bukaresti ülésre Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezetésével küldöttség utazott. Az ülés napirendje 14 kérdést foglal magában. Ezeknek megvitatása során érintették — az ezredfordulóig terjedő vízgazdálkodási fejlesztés kérdéseit; — az eltelt ötéves együttműködési időszak műszaki—tudományos eredményeinek értékelését a vízkészletek racoinális hasznosítása és szennyeződése elleni védelem számos kérdésében; — a dunavölgyi és tiszavölgyi vízgazdálkodási együttműködés problémakörét; — a vízgazdálkodási nemzetközi információs rendszer működését; — a mikroprocesszorok vízgazdálkodásban való alkalmazásának a problémakörét, valamint az egyéb korszerű megoldások alkalmazásának tematikáját és kérdéseit; — a műszaki-tudományos együttműködés sokoldalú szerződés keretében való vitelének lehetőségét; — a vízgazdálkodási sokoldalú szabványosítás kérdését; — a vízgazdálkodási információs Közlöny további kiadásával kapcsolatos problémákat; — a Vízvédelmi Konvenció, a Tisza Vízminőségvédelmi Egyezmény, a Duna Deklaráció aláírásának tervezeteit. A KGST Végrehajtó Bizottságának 1986-ban számol be a Vízügyi Vezetők Értekezlete arról, hogy tevékenysége milyen eredményt hozott az eltelt ötéves együttműködési időszakban. A felsőbb szervek figyelme továbbra is a VVÉ felé irányul ,,A vízgyűjtők tisztaságának megóvása és szennyeződésük elhárítása" feladat és a Vízvédelmi Konvenció előkészítése kapcsán. A Vízvédelmi Konvenciót a még fennálló véleménykülönbségek kiküszöbölése esetén záros határidőn belül aláírhatnák az érdekelt országok. A magyar Fél többször rámutatott e dokumetum aláírásának, megkötésének fontosságára. Nem kevésbé fontos az az Egyezmény, illetve Nyilatkozat tervezet, amelyeket a Tisza és mellékfolyói, valamint a Duna vízminőségének megóvására készítenek elő. A Tisza és mellékfolyói vízminőségének védelmét célzó Egyezmény tervezetét 5 tiszavölgyi ország (MNK, Szovjetunió, CSSZSZK, Románia és Jugoszlávia) készíti elő, az aláírását a koordinátor magyar Fél szervezi meg. Megjegyzendő, hogy Jugoszlávia a tiszavölgyi együttműködési kérdésekben való érdekeltsége miatt vesz részt a VVÉ munkájában. Tevékenysége különösen a fenti dokumentum kapcsán és az általa koordinált árvízvédelmi kérdések kimunkálása szempontjából volt különösen jelentős. A Duna Nyilatkozat tervezetének összeállítását nyolc dunamenti ország (közöttük Ausztria és NSZK) végezte. A VVÉ 32. ülésén sorra kerül a vízgazdálkodási sokoldalú műszaki-tudományos együttműködési Keretmegállapodás aláírása. Ennek a Keretegyezménynek elválaszthatatlan részét képezi a Vízügyi Vezetők Értekezlete tevékenységének fő problémáit (témáit) 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó Program, amelyben markánsan érvényesülnek a Komplex program 14. fejezete által a vízgazdálkodási sokoldalú együttműködésre meghatározott főirányok : — a KGST országok népgazdaságának megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel való ellátása; — a vízkészletek észszerű hasznosítása és védelme; — hidrológia, hidrometria, hidraulika kérdései; — hidroökonómiai és egyéb kérdések. A főirányok keretében egyre nagyobb súllyal jelentkeznek az együttműködésben azok a korszerű vízgazdálkodási technológiai irányok, amelyekkel a KGST felsőbb szervei és így a felsőbb szintű gazdasági értekezlet is meghatározóan foglalkoztak. Ezek közül megemlíthető: — mikroprocesszorok alkalmazása a vizgazdálkodás terén; — szennyvízmentes technológiák alkalmazása ; — forgatásos vízellátás, zárt üzemi vízgazdálkodási rendszerek létrehozása, recirkuláció alkalmazása, környezetkímélő megoldások érvényesítése stb. A megoldások célja végső soron a frissvíz felhasználás és a szennyvízelvezetés csökkentése, a KGST országok népgazdaságában a takarékos megoldások alkalmazása és egyúttal a környezet védelme. A KGST VVÉ-ben feladatként jelentkezik, hogy segítséget nyújtsunk a gyengébben fejlett KGST országoknak vízgazdálkodásuk fejlesztéséhez. A Kubai Köztársaság gyorsított ütemű műszaki-tudományos fejlesztését szolgáló KGST program 06-os alpontja vonatkozik a vízgazdálkodásra (ennek keretében két fontos kérdésben vállaltak az országok feladatot: a városi szennyvizek mezőgazdasági öntözés útján történő hasznosítása és a felszín alatti vízkészletek felmérése és védelme kérdésekben). A kubai küldöttség a VVÉ 32. ülésén beszámolt az altéma keretében a többi KGST országtól kapott segítségről, a felvetődő problémákról. Ugyancsak ilyen beszámolót adott a mongol vízgazdálkodási miniszter is. Az ülés napirendjét, a vízgazdálkodást érintő számos felvetődő problémát és együttműködési célkitűzést részletesen e helyütt nem lehet taglalni. Egy kérdéscsoportot szeretnék mindössze hangsúlyozni, az elöljáróban is említett gazdaság-politikai konzultációk jelentőségét, amelyek sorában a VVÉ 32., bukaresti ülésén „Vízvédelmi politika a KGST országokban" témakörben cserélik ki véleményüket a KGST országok vízügyi szerveinek vezetői. A vitához írásos anyag készült a csehszlovák küldöttség által megadott tézisek alapján. Tekintettel arra, hogy a VVÉ 32. ülésére a RSZK fővárosában került sor a
