Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 5. szám

Megépült az I. ütem

Üzembe helyezték a Kis-Balaton védőrendszert

■I

Ünnepség színhelye volt június 19-en Ballatonhidvég, ahol ünnepélyes keretek között üzembe helyezték a Kis-Balaton védőrendszerének I. ütemét. A víztározó nagy zsilipjénél ott voltak a védőrendszer építésében közreműködő országos szervek, vállalatok, a környező községek képviselői.

Megjelent az avatáson, az ünnepélyes üzembe helyezésen Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, dr. Abrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke, Somogy, Zala és Veszprém megyék első titkárai és a megyék tanácsainak elnökei.

Az úgynevezett 4 T műtárgy hídja előtt Gaál Ferenc, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője jelentést tett Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének arról, hogy a védőrendszer I. üteme a tervezett költségirányzattal és a határidő előtt fél évvel elkészült. Ezután Czinege Lajos mondott avatóbeszédet. Bevezetőjében köszöntötte mindazokat, akik részt vettek a megvalósításban, s külön kiemelte a munka előkészítésében már eddig is maradandó érdemeket szerzett tudósokat, tudományos munkatársakat, mérnököket, műszaki szakembereket, munkásokat, szellemi és fizikai dolgozókat.

— örömmel jöttünk össze, hogy részesei és tanúi legyünk a Dél-Dunántúl ember alkotta összetett természeti és társadalmi célokat szolgáló létesítmény, a Kis-Balaton névvel jelölt beruházás megvalósuló I. szakasza ünnepélyes átadásának — mondta a miniszterelnök-helyettes, majd így folytatta.

— Az elvégzett munka nagyságára és méreteire jellemző, hogy a négy éve, 1981 nyarán megkezdett 23 km2-es területre kiterjedő, embert és gépet egyaránt próbára tevő munka — amelynek beruházási költsége 643 millió forint — mindvégig az előzetes ütemtervnek megfelelően haladt. A vezetőket és végrehajtókat dicséri, hogy fél évvel a kitűzött határidő előtt, a költségek túllépése nélkül készült el az I. ütem. A munkában résztvevők megmozgattak csaknem 2 millió m3 földet, megépítettek két szivattyútelepet, egy 40 méteres hidat, kitermeltek 380 ha erdőt és mintegy 100 ezer magányos fát. Telepítettek helyette 500 ha új erdőt, létesítettek egy parkerdőt és kirándulóközpontot.

Avatóbeszédében Czinege Lajos szólt a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer jelentőségéről, majd részletesen időzött a kormány által jóváhagyott, két ízben is korszerűsített Balatonra vonatkozó komplex programról, amelynek — sok más egyéb létesítmény mellett — szerves része, kulcsfontosságú eleme a Kis- Balaton, amelynek teljes befejezése, a II. ütem elkészülte után mintegy 3,2 milliárdos beruházás eredményeként csaknem 3 Velencei-tó nagyságú területen biztonsággal tartja távol a tótól a Zala folyón, a Keszthelyi-öböl felé érkező káros terhelést.

—* Hadd emeljem ki külön hangsúllyal — mondta a miniszterelnök-helyettes, hogy a sokrétű, komplex erőfeszítések, amelyek mint láttuk korántsem bebefejezettek, máris meghozták eredményüket, mert a Balaton vízminőségének romlása megállt. Hisszük, s azért dolgozunk, hogy újabb néhány év múlva ne csak erről, hanem arról is beszámolhassunk, hogy a vízminőség folyamatosan javulva visszanyeri azt az életképességét, amely mai viszonyaink között a legideálisabb.

ünnepi beszédének további részében a hazánkban megvalósuló természet- és környezetvédelmi munkáról, e munkák politikai alapjairól és céljairól adott elemzést az ünnepség szónoka, példákkal illusztrálva azokat az erőfeszítéseket, amelyeket kormányzatunk tesz e témakörben.

— A vízgazdálkodás fogalomkörébe tartozó feladatokra a VI. ötéves tervben országos méretekben több mint 62 milliárdot fordítunk központi kormányzati pénzforrásból. Ebből a Balaton vízgazdálkodás-fejlesztési programra több mint 5 milliárd forintot. Mintegy 8 milliárdot tesz ki a népgazdasági vagyon vízkár elleni védelmével, valamint a mezőgazdasági területek vízháztartásának szabályozásával kapcsolatos költség. A vízellátás-fejlesztést 31 milliárd, több mint 18 milliárd pedig direkt módon a szennyvízelvezetést és tisztítást szolgálja. Mindezekhez azonban még további mintegy 19 milliárd forintot hozzá kell számolnunk, amelyet az ipar és a mezőgazdaság együttesen vízminőség-védelemre fordít ebben a tervidőszakban.

Azok a nagy erőfeszítések, amelyeket ezek a számok is jeleznek, már eddig tiszteletet parancsoló eredményekkel jártak. Ennek jellemzéséül hadd említsük, hogy a Balatonnal együtt más tavaink és folyóink vízminőségének javítására tett intézkedéseink hatásai már érezhetők: felszíni vizeink szennyezettsége összességében mérséklődött — mondotta avatóbeszédében Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes.

ünnepi beszédének befejezéseként kiemelte:

Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes a szalag átvágásakor Az avató ünnepség résztvevői