Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
A Tisza ajándéka volt... Egy regi kaskötö — Megtalálja! Igen jó kerítésű az a sarki ház a „Táncsicson”. A bíztatás elkel, s jó hogy az öregek falun ismerik egymást. Egyeken is. Egy nevenincs, átkötő utcácskában, kertek alatt járok. Zörgetek. Messziről, sietőben idős asszony pördül vissza. Kiált egyet: — Hozzám? Mentem már el a kisunokához... Az üveges zárt veranda „raktár". Tízliteres, befont demizsonok, de mennyi! Hunyorgó sparheldes konyha a műhely. Szerszám nem sok. Hagyományra valló egy se, hacsak a vékony nyelű hasítókés nem. Hántolt vesszőnyaláb a sarokban. Kiveszek belőle egy szálat, találomra. — Sejtené-e, hogy mennyire nem egyformaságosak? Kettőt vetek össze. Semmi különbséget nem látok. Lidi néni, özvegy Gábor Péterné szemüveg után néz. Ujjaival babusgatja a vesszőt, majd orrom előtt fölmutatja az ablak világosságában. — Na, ez a sebhely jégcsapástúl van, — de környetlen körül görcs. S ahol a görcs, ott törik. Nagy élvezettel mesél. Sóhajtozgat. — A vadvesszőt ujjamra tekerhettem, akár a gyűrűt! Apám (Dorogmán laktunk) a Tisza vizin csónakra ültette a családját, szaladt a part, hogy szaladt, meg is szakadt. Tokajig csónakáztunk, kerestük a sárga, de nem is azt, a maloggya fűz bokrait, a pirosat. — Csak úgy (aki leli, azé!) beleállhattak az ártéri, parti füzesekbe? — Béreltek voltak ám azok már!, de bizony mondom, válogathattunk a gyönyörűbbnél gyönyörűbben. Ez a mai nemesített elbújhat mellette. A sparheld kifényesített „korlátjára” támaszkodik. Ha tudná, hogy milyen tanáros a mozdulata. Előadói. Még a pápaszemet is lecsüngeti. — Nevelték a bokrot? — Kicsi korától. Kopacsokra vágták. (Térdmagasságúra). Onnan nyúlt széjjel, de összevissza borzosan már a gazdátlanságot mutatta ... A tizenkét testvérem közül hét még él, három közülük: Bariti Ida s én, Bariti Lídia köt még, tud kötni. Kirakat-vesszőből különösen tudtunk. A sajátos jelző, „kirakat" magyarázatra szorul. A levágott fűzanyag javát illették vele házi szóhasználatban, amúgy tréfálkozva. Mikor meghozták a lapályokról, a tőkék fejéről, a betársult kiskereskedő megengedte, hogy kiválogassák, „kirakják" ők, Baritiék még a jót is. — S mi volt az első kezeműve, Lidi néni? Innen még könnyebb az emlékek raját riasztani. — Hároméves múltam, amikor az első nagy dicséretet kaptam. Elzárták előlem a suháng vesszőt, én meg?, előszedtem a vagdalékot, s abból lett akárhogy is egy kiskosár. Attól fogva számítom mesterségnek, amit csinálok. Javaslom, vizsgáljunk meg egy útrakész demizsont. Forgatjuk. Szép, alapos munka, az avatatlan szem azonban észre sem veszi (honnét vennél), hogy a nyakon már menyire nem mutat a durva sínbél, a középütt hasított szál, mert oda a színe, vagyis nem a fonákja, belseje illenék. A köre, a nyak alatti gyűrű erősen fogja a fület ,de az is miből van! — Valami akácból — restellkedik Lidi néni, s ki is bukik belőle, hogy szóvá tette már a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezetnél. Nyugdíjas, forintjait ott egészíti ki, náluk. A víziállások — közismert nevükön a stégek — építéséről és használatáról a közelmúltban új rendelet jelent meg. A Minisztertanács és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vizek védelmének, közösségi használatának a vízikörnyezet rendjének és tervszerű fejlesztésének érdekében szabályozta a stégek létesítésének és használatának rendjét. A szabályozásra azért volt szükség, mert a stégek elszaporodása és rendezetlen elhelyezése sok vitát okozott, közérdeket sértett. Tekintettel, hogy a szabályo-Sajtótájékoztató az OVH-ban — Ez az akácfül meggyötri a kezet, akármilyen erős isI — S mit fizet a tízfiteres demizsonüveg bekötéséért a szövetkezet, a füredi háziipar? Csekket kutat egy mindenes dobozban, aztán meggondolná: — Szégyen azt kimondani, szégyen. Rá akar venni: hagyjuk. Lássuk csak! Megvan, a sok megőriznivaló apróság közül előbújt a postai vény. Visszaosztom a testes, szép nagy demizsonra a bért: 13 (tizenhárom) forint, ennyi jár a kötés után. Az Amfora üvegboltban meg 220 forintért kelleti magát. Ott ennyiért adnak egy befont, egy vesszővel bekötött tízliteres demizsont. .. Szalai Csaba zás az állampolgárok széles körét érinti, s hogy a lakosság pontos információhoz jusson, az Országos Vízügyi Hivatalban május 2-án sajtótájékoztatón ismertették az új rendeletet. Dr. Csevár Antal az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője mondott bevezetőt, majd dr. Bényei Zoltán a jogi osztály, dr. Egerszegi Gyula a hatósági osztály vezetője, dr. Virág Árpád vízügyi főtanácsos és Szappanos Zoltán főosztályvezetőhelyettes válaszolt az újságírók által feltett kérdésekre. Az eseményről a TV is tudósított. Felkészülés a nyári vízfogyasztásra Hagyományos sajtótájékoztatóját az idén is megtartotta az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztálya, „Felkészülés a nyári vízfogyasztásra” címmel. Az OVH kis tanácstermében május 30-án dr. Juhász Endre főosztályvezető, Bökfi Sándor osztályvezető, Hatfaludi Bálint csoportvezető és Szalontai Gergely főelőadó fogadta az újságírókat, válaszolt a kérdésekre. Tájékoztatójában dr. Juhász Endre elmondta egyebek között, hogy tavaly szeptember óta összesen napi 200 ezer köbméterrel növekedett a közüzemi vízművek teljesítménye. Ma már hazánk lakosságának 85 százaléka használ vezetékes ivóvizet. Az ősz óta újabb 89 helyre jutott el a vezetékes víz és 80 ezer újabb lakást kapcsoltak be a vízellátásba. Az idén a vízellátás színvonala összességében a tavalyihoz hasonló lesz. A tájékoztatón jelenlevő 18 újságíró a csaknem kétórás eszmecserén számos „rázós” kérdést is feltett az OVH szakembereinek, akik kimerítő, tartalmas válaszokat adtak a kérdésekre. Magyar—holland vízgazdálkodási szeminárium Az édesvízi sekély eutróf tavak vízügyi kérdéseiről rendeztek magyar és holland szakemberek részvételével vízgazdálkodási szemináriumot április 23—25. között Siófokon. A szemináriumot dr. Varga Miklós az OVH elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Gáti István Siófok város Tanácsának elnöke köszöntötte a csaknem félszáz holland, osztrák és magyar szakembert. Naponta 3—3 előadás hangzott el általános vízgazdálkodási kérdésekről, az eutrofizáció kémiai és biológiai folyamatairól, az eutrofizáció szabályozásáról. Az előadásokat konzultáció követte. Az esemény kapcsán a külföldi szakemberek videofilmről megismerkedtek a magyar vízgazdálkodással és tanulmányi kirándulást tettek a Balatonnál folyó vízügyi munkákhoz. A vízgazdálkodási szemináriumot Zsuffa Ervin, az OVH elnökhelyettese zárta be. Sajtótájékoztató a stégekről 25
