Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
3. táblázat A termelt hévíz hasznosítható energiatartalmának adatai Vízhőmérséklet °C Az energiatartalom szempontjából értékelt hévíz-A termelt hévíz hasznosítható energiatartalma Békés megyében országosan A megyei érték aránya országosan Békés megyében TJ/év Tcal/év % TJ/év Tcal/év % % 35—45 37 350 84 33,1 3 148 752 12,2 11,1 46—60 10 131 31 12,3 3 698 883 14,4 3,5 61—70 3 36 9 3,4 3 233 772 12,6 1,1 71—80 3 198 47 18,7 2 423 579 9,4 8,2 >81 7 349 82 32,5 13 252 3165 51,4 2,6 összesen: 60 1058 253 100 25 754 6151 100 4,1 rényben, Mezőkovácsházán, Nagyszénáson, Tótkomlóson, Kondoroson, Battonyán, Nagybánhegyesen és Végegyházán. Ebből következik, hogy elsősorban a termálvíz vízhatásának felhasználása jellemző, ahol a magasabb hőfok inkább gondot, mint előnyt jelent —nagy mennyiségű hideg víz szükséges a medencék feltöltő vizénél megengedhető hőfok előálilításához —, ezzel pedig jelentősen csökken a hévíz ásványianyagtartalma, adott esetben gyógyhatása. A hévizek energiatartalmának felhasználására csak a mezőgazdasági üzemeknél és néhány fürdőnél látunk példát. Az előbbieknél irodákat, műhelyeket, szociális és állattartó létesítményeket, üvegházakat, fóliaházakat fűtenek, míg az utóbbiaknáil a fürdő kiszolgáló helyiségeit és a fedett medencék csarnokait fűtik. Néhány ipari üzem a területén levő hévízkutat kenderáztatásra, üvegmosásra, illetve egyéb technológiai célokra használja. A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben halkeltetésre, a Biharugrai Halgazdaságban előnevelésre használják a hévízkút meleg vizét. Az évente ténylegesen hasznosított vízmennyiség mintegy 3,5 millió m3, melynek energiatartalma 457 TJ (109 Tcal), ami 11 140 t fűtőolajjal egyenértékű. így megyénkben éves szinten mintegy 100 millió Ft-ra tehető a geotermikus energiával kiváltott fűtőolajmegtakarítás. A hévízként hasznosított 32 kútból 23-nál a kitermelt vízmennyiség teljes körű hasznosításáról beszélhetünk, vagyis legalább minimális mértékű felhasználás nélkül közvetlenül nem folyik el a víz, 9 kútnál .viszont a felszínre hozott vízmennyiségnek nagyrésze cél nélkül elfolyik. A hévíz valamennyi előnyös tulajdonságát teljes körűen kihasználó komplex hasznosítás a megyénkben sajnos nincs. Nem beszélhetünk tehát olyan többlépcsős — példaként ajánlható — megoldásról, ahol a magasabb hőfokú víz megszakítás nélkül áramlana a magasabb hőigényű területről az alacsonyabb hőigényűre és a víz előnyös kémiai tulajdonságait is egyidejűleg maximálisan kihasználnánk. Pedig a hévíz káros hatásaitól a környezet így lenne a legegyszerűbben és leggazdaságosabban megóvható. E fent vázolt ideális állapotot közelítő megoldás azonban már szerencsére több is van megyénkben — így a gyulai Várfürdőt, a Gyopárosfürdőt, a békéscsabai Árpádfürdőt, Nagyszénáson, Nagybánhegyesen, Szarvason a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezeteket említhetjük. A VI. ötéves terv legjelentősebb mezőgazdasági geotermikus energiahasznosítási programja megyénkben Szarvason, a helyi Dózsa MG. Tsz. és a Szarvasi Állami Tangazdaság közös beruházásában valósult meg. A 90—92°C- os hévizet — amelyet két meddő szénhidrogénkutató fúrásból kiképzett hévízkút szolgáltat — állattartó épületek, üzemi helyiségek és épületek fűtésére és terményszárításra használják. 4. táblázat A hévizkutak hasznosítási esetei, száma és a hasznosított mennyisége A hévízhasznosítás területei A hévízhas.znosítós eseteinek száma A hasznosított hévíz mennyisége 1000 m3 Gyógyfürdők vízellátása 2 88 Fürdők vízellátása 13 1000 Ivóvízellátás 28 2477 Ipari vízellátás 3 94 Növényházak fűtése 1 58 Fóliasátrak fűtése 1 52 Középületek fűtése 6 197 Állattartó telepek fűtése 1 96 Termékszárítás 2 — összesen: 57 4062 A rendszer összességében több mint 20 km távvezetéket foglal magában, hőteljesítménye 8,3 MW/év. A használt hévíz elhelyezése jelenti általában az üzemeltetés egyéb nehézségei mellett a legtöbb gondot. A megyében kitermelhető, a geotermikus energiahasznosítás szempontjából elfogadható 65 °C feletti hőmérsékletű vizek ugyanis általában igen magas sótartalmúak, kifejezetten nátrium hidrogénkarbonátosak és gyakran fenoltartalmuk is jelentős. Az élővizekre — különösen megyénk kisvízhozamú, lassú folyású, duzzasztott vizeire, egyébként is túlterhelt holtágainkra, csatornáinkra — rendkívül veszélyesek. A gondatlan hévízfeltárás és üzemeltetés katasztrofális következményei az elmúlt években több esetben vezettek egy-egy vízfolyáson totális biológiai pusztuláshoz. E figyelmeztető példák eredményeként az utóbbi években javult a helyzet, felhasználva a Körösvidék igen gazdag vízhálózatából adódó lehetőségeket. A hasznosítók már tudatos vízelhelyezést terveznek. A használt hévíz 7 helyen közcsatornába, 27 helyen szikkasztásra, illetve kihordásra, 2 helyen közvetlen fővízfolyásba (Kettős-Körös), 25 helyen csapadékvíz- és belvízcsatornába kerül, öt helyen biztosítottak a feltételei az élővizek eredményes megóvásának, ahol a használt vizek hűtőtóba kerülnek, majd szabályozottan, időszakosan vezetik be a befogadóba. A nem utánpótlódó hévízkincs visszapótlását is biztosító és a környezetet garantáltan nem károsító víz visszasajtolásra területünkön nincs példa. E megoldás azonban — a műszaki nehézségek feloldását és gazdaságossá tételét követően — a széleskörű termálvíz és geotermikus energiahasznosítás megvalósításának legkedvezőbb és hosszú távon egyedül követhető útja. A hévizek hasznosítási helyzetét öszszegezve megállapítható, hogy elterjesztése, fokozása terén sok a teendő, a jelenlegi mértéke nem áll arányban a feltárt hévízkészlettel. Az összes hévízkutak darabszámát illetően az országos mennyiség egyhetede van megyénkben, a kitermelt hévíz mennyisége már csak tizede az országos értéknek, a hasznosított vízmennyiség az országos tizenötödrésze, a hasznosítható energiatartalom pedig az országosnak mindössze huszonötödrésze. 10
