Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
Békés megye geotermikus adottságaiból következően a lehetőségek — az ipari és mezőgazdasági hasznosítás fokozásán, többlépcsős és teljeskörű igénybevételén túlmenően — kedvezőek a termálvízre alapozott üdülés-idegenforgalom és a gyógyászati célú felhasználás területén. A megye e tekintetben közép- és hosszútávon is iránymutató programmal rendelkezik, melynek részleges megvalósítása a tervidőszakban megkezdődött, elsősorban a meglévő fürdők bázisán. (Pl. a gyulai Várfürdő és békéscsabai Arpádfürdő fejlesztése-rekonstrukciója). Hazánk és ezen belül Békés megye geotermikus szempontból kedvező helyzete közismert. A geotermikus energiahasznosítás egyes területein elért eredményeinket világszerte elismerik. így például büszkék lehetünk arra, hogy 1974-ben Magyarország az egész világon az első helyen állít a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosítása terén. A kétségtelenül meglévő eredmények sem szabad azonban, hogy olyan véleményt alakítsanak ki bennünk, miszerint kifogyhatatlan és ingyenes energia van a talpunk alatt. A kezdeti, néha túlzottan lelkes megnyilvánulások után az utóbbi időben reális, a gondokkal is számoló szemlélet kezd kialakulni és tért hódítani a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeit illetően. Látjuk azokat a nehézségeket, amelyek miatt a geotermikus energia és a hévíz hasznosítása országosan és megyénkben is, elmarad a lehetőségek mögött. A megye helyzetét vizsgálva, az például, hogy területünkön van az ország összes hévízkútjának egyhetede, de ezek az országosan kitermelt hévíz mennyiségének csak egytized részét adják, a természeti adottságok következményeként értékelhető. Az viszont, hogy még ez sem hasznosul kellően, már nem kellene, hogy törvényszerű legyen, emögött már más problémák húzódnak meg. Hyen probléma például a hévízbeszerzés viszonylag nagy bizonytalansága, a földtani viszonyok változékonysága miatt, amely a hévízkutak magas beruházási költsége miatt a hasznosítástól visszatartó erőként hat. A rétegenergia csökkenés problémájáról már szóltunk. Ez a folyamat a földgázmezők termelésével párhuzamosan erősödni fog, egyre kisebb lesz a kutakban a gáz emelőhatása. Emiatt a hévízkutak egyre nagyobb része csak búvárszivattyúval lesz üzemeltethető. Sajnos azonban egyelőre a magas vízhőmérsékletű kutak szivattyús üzemeltetéséhez szükséges nagy hőtűrésű szivattyúk beszerzése igen nehéz, a tőkés piacon sem sok ilyen van. A probléma megoldása alapvető feladat a készletgazdálkodás szempontjából is, mert ily módon a túlfolyással megjelenő készleteken túli hévízkészletek is hozzáférhetővé válnának. A hévízkutaknál régebben sok gondot okozó sókiválási probléma a korszerű import (NALCO) és hazai adalékanyagok megjelenésével csökkent, de sok esetben érdemes mérlegelni a tényleges hőigénnyel összhangban álló alacsonyabb hőmérsékletű víz felhasználásának a lehetőségét is. Fontos feladatnak tartjuk a hévizekkel való gazdálkodás feltételeinek a javítását. Szakszerűbbé kell tenni az üzemeltetést, meg kell szüntetni a ma még számos helyen tapasztalható vízpazarlást. Igen súlyos gond a használt hévizek környezetszennyezés nélküli elhelyezése. Ennek a problémának a megoldása azért is fontos, mert a geotermikus energia alkalmazásának gazdaságossága csak akkor bírálható el reálisan, ha az műszakilag egyenértékű más energiaféleségek alkalmazásával. Minden más esetben a geotermikus energia azért bizonyul olcsónak, mert a gazdaságossági összehasonlítás nem korrekt. A megoldást ezen a téren a használt hévizeknek a termelő rétegekbe történő visszasajtolása jelentheti, ami a réteg energia fenntartása szempontjából is kedvező hatású lenne. Az eddig végzett kísérletek biztatóak, de számos részproblémát kell még megoldani a technológia alkalmazhatósága érdekében. A visszasajtolásos hévíz elhelyezés bevezetése megyénkben különösen nagy jelentőségű lenne, mert nagy terhelhetőségű élővizi befogadó hiányában sok helyen szinte megoldhatatlan a használt hévizek elhelyezése. A hévízgazdálkodás területén számos jogi és közgazdasági kérdés is megoldásra vár, mint a továbblépés előfeltétele. A jogi szabályozás területén: a hévízkutak létesítésére a vízügyi államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadóak, a kérdés vízügyi része rendezett. Ugyanakkor az energetikai terület rendezésre vár, ennek célszerű megoldása lehetne, ha az energiagazdálkodási hatóság a vízügyi államigazgatási eljárásban szakhatóságként venne részt. Módosításra szorulnak az egészségügyi előírások, annak érdekében, hogy a hévíz használati vízként az ivóvizektől eltérő minősítéssel a melegvízszolgáltató rendszerekbe bevezethető legyen. Megoldást kívánnak a meddő szénhidrogén kutató fúrások hasznosításának szabályozása, mely során a földvédelemről szóló — a furat gyors eltüntetésére ösztönző — szabályozás helyett a hasznosító megkeresésének kötelezettsége kerülne előtérbe. A közgazdasági feltételek közül elsősorban: rendezetlen a geotermikus energia felhasználásának közgazdasági oldala is. Ki kellene dolgozni a geoenergia felhasználására ösztönző árrendszert. Ez egyrészt érdekeltté tenné a felhasználókat a geotermikus energiával, vízkészlettel történő gazdálkodásban, megszüntetné a pazarlást, másrészt ezt úgy kellene kialakítani, hogy ösztönözzön a feltárt geotermikus energia minél jobb hatásfokú hasznosítására. A közgazdasági rendszer megfelelő kialakítása esetén lehetővé tenné központi alapok képzését, amiből részben a kút létesítési költségeit, részben a műszaki fejlesztési jellegű tevékenységet lehetne finanszírozni. A központi „geotermikus alap” képzését biztosíthatná például egy, az 1/1970. (XI. 18.) OVH—ÁH sz. a vízkészlet használati díjakról (VKHD) intézkedő, rendelkezésben szabályozotthoz hasonló konstrukciójú díjfizetési kötelezettség, a kitermelt hévíz mennyisége (és célszerűen energia tartalma) után, különös tekintettel arra, hogy nem megújuló természeti kincs, készlet igénybevételéről van szó. Ki kell térni itt a geotermikus energia hasznosítására megszerezhető központi támogatás jelenlegi rendszerére, az energia racionalizálási pályázatokkal szemben támasztott követelményekre is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a pályázati rendszer, az előírt követelményekkel, nem felel meg a geotermikus energia felhasználásának ösztönzésére. Ennek két fő oka van. Egyik az, hogy a kút létesítési költségei, amelyek igen magasak, a beruházást terhelik. A másik ok, hogy az előírt 3 éves megtérülési idő is irreálisan rövid egy ilyen hőellátó rendszernél. Ennek működési ideje minimálisan 15—20 év és haszna csupán az olajnál olcsóbb üzemelés költségeiből adódik. A műszakilag fejlettebb kialakítású, pl. víz visszasajtolással működő rendszer üzemelési költségei természetszerűen magasabbak a jelenleg működő, 10— 15 éve tervezett és optimális természeti adottságú helyre telepített, közvetlen hasznosítású és vizet szabadon elfolyató rendszereknél. Mivel a műszaki és környezetvédelmi előírások egyre szigorúbbak, számolni kell azzal, hogy a jövőben kiépítendő rendszerekkel! szemben támasztott igények egyre magasabbak lesznek, ami ezeknek egyre költségesebb voltát is jelenti. Lényegesen könnyebb lenne az állami támogatás elnyerése, ha a fenti tényezők módosulnának vagy módosíthatók lennének azzal, hogy a kútköltség ne a beruházásba kerüljön elszámolásra, vagy legalább azzal, hogy a megtérülési időt a külföldön is szokásos 15—20 évben állapítanák meg. Nem számszerűsíthető jelenleg, de figyelembe kell venni azt is, hogy a geotermikus rendszer nemcsak olajat vált ki hazai áron, de ezen keresztül valutát is takarít meg. Megállapíthatjuk, hogy Békés megye helyzete kedvezőnek mondható a geotermikus adottságokat illetően, de a hévíztartó rétegek vízadó képessége kedvezőtlenebb, mint az Alföld más részein. Ezzel együtt a megye hévízkincsének hasznosítása elmarad a feltárt hévízkészlet és a benne rejlő energiatartalom nyújtotta lehetőségektől. A hasznosítás mértékének növelése mindenképpen indokolt, de szem előtt kell tartani azt a körülményt is, hogy a hévíz sem ingyenes energiahordozó, szakszerű alkalmazása jelentős beruházási és üzemköltséget igényeli. Csak egyedi gazdaságossági vizsgálatok alapján lehet eldönteni, hogy az adott lehetőségek (földtani, üzemeltetési, hévíz elhelyezési stb.) között gazdaságos lehet-e a geotermikus energia alkalmazása. Meggyőződésünk, hogy szép számmal vannak ilyen területek Békés megyében is. Bakk Sándor—Obert Ferenc 11
