Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
Magyar érdekeltségű kikötő Koperban Az Adriai-tenger legészakibb fekvésű jugoszláv városa Koper. Itt az olasz határ közelében, Trieszt-től alig 10 km-re épült fel a térség legnagyobb forgalmú tengeri kikötője. A 12 ezer lakosú város középkori házai között végződött a hajdani Borostyán út. Ma jól kiépített vasúti hálózat csatlakozik ehhez, a nem titkoltan Trieszt konkurálására épített kikötőhöz. A koperi kikötő — vagy ahogy a helyi feliratok mutatják: Luka Koper — elsősorban a szocialista országok kereskedelmi tevékenységére alapul. Itt kerülnek kamionokba például a Magyarországra érkező déligyümölcsök, és itt rakják hajóra a kivitelre kerülő magyar konzervek jelentős részét. Korábban Koper sziget volt, amelyet csupán a 20. század első évtizedének végén, a sólepárló telepek működése során, egy keskeny mesterséges földnyelv építésével kapcsoltak a szárazföldhöz. Koperban a mai értelemben vett modern kereskedelmi kikötő építését 1957-ben kezdték meg, közvetlenül az óváros mentén levő öbölben. A nagyarányú kotrás és feltöltés segítségével kialakított két külön medence mellé 1984-ben megkezdték a harmadik medence építését is. A mindenkori, legalább 18 m-es vízmélység biztosításához, illetőleg a feltöltés kialakításához több tízmillió m3 iszapot mozgattak meg. Nehezíti a feltöltésre való alapozást az iszap nagy víztartalma. A viszonylag mélyen, 20—25 m-en levő teherbíró altalajon a vastag iszapos feltöltés a helyiek hasonlata szerint „fogpaszta” módjára viselkedik. Ezért a kikötő berendezéseit cölöpökre alapozzák. A kikötő és a hozzátartozó zárt, fedett és nyitott raktárterület kiterjedése megközelíti a több ezer hektárt. Működik itt csomagolt, ládázott és zsákolt áru részére kikötő és rakodó. Csupán a konténer terminál rakterülete 600 hektár. Az 5 millió t/év konténerkapacitást 1990-re 9 millió t/év értékre.kívánják növelni. Az 1984. évi tényleges konténerforgalom 2,8 millió t/év volt a kikötőben. A konténerkikötő mellett működik az olaj- és vegyianyag-kikötő, ahol 16 db 70-től 5000 m3-ig terjedő méretű tartály áll a különböző folyékony vegyszerek részére. Kőolaj és egyéb olajszármazékok tárolásához a kikötőben 8 db nagyobb — 5—15 ezer m3-es — tartály ilétesült, míg a hosszabb idejű tárolást a telep határában 10 db nagyobb tartály biztosítja. Ezek csővezetékkel csatlakoznak a kikötői tartályokhoz. A kikötő területén hűtő-tároló és temperáló raktárak is működnek. A hűtőben egyidejűleg 85 ezer karton banán és 22 ezer karton citromnak megfelelő áru tartható. A hűtő konténerekben —22°-j*15 °C közötti hőmérséklet biztosítható. A kikötőben külön részleg foglalkozik a fafeldolgozással és szállítással. Hetenként érkezik hajó Dél-Amerikéból, amely rönkfát hoz. Ez is a kikötőben kerül előzetes feldolgozásra. A kikötő legújabb részlege a szemcsésanyag-terminál, amely jelenlegi kiépítettségében 1,5 millió t/év 250 mm, ill. ennél kisebb szemmértékű anyagot (szén, érc, foszfát, bauxit stb.) tud fogadni. Ezt a kapacitást 4 millió t/év értékre növelik. Egyidejűleg a jelenlegi 14 m-es vízmélység itt is 18 m lesz. A kirakó kapacitás a rakparton ezer tonna óránként, míg a berakó kapacitás vagonba hajóból vagy prizmából ötezer tonna naponta. A rakodó téren napjainkban egyidejűleg 280 ezer tonna áru fér el, ezt 500 ezer tonna kapacitásra kívánják bővíteni. Az árut a rakodón működő 2 db markolófejes kenguru daru — adagolókon át — az 1000 mm széles, 3,35 m/s sebességgel mozgó, összesen 900 m hosszú szállítószalagra rakja. A környezetvédelmi okok miatt nagyrészt csőben (0 3000 mm) vezetett szállítószalagról az áru közvetlenül vagonba, ill. deponiába rakható. A tároló udvaron a szemcsés anyagot rendszeresen locsolják, Így a levegő portartalmának növekedését előzik meg, illetőleg szén esetében az öngyulladás veszélyét csökkentik. Az elhasznált vizet árok, ill. csatornarendszer segítségével medencébe gyűjtik, ahonnan mechanikai tisztítás után a szivattyúház gépei újra az öntözőhálózatba juttatják. A koperi kikötő belső vasúti hálózatának hossza meghaladja a 25 km-t. A város vasúti pályaudvarának legyezőszerű kapcsolati rendszere van a környező országok ipari és kereskedelmi gócpontjaival. Néhány nagyobb város távolsága és vasúti szállítási időigénye Koper-től az alábbi: Vá ros Távolság (km) Szállítási idő (óra) Zágráb 285 18 Belgrád 675 24 Budapest 630 36 Wien 577 24 Bratislava 639 36 Prága 805 45 Salzburg 413 24 Linz 592 24 München 618 24 A vasúti szállítás zöme 20 t-ás vagonokkal történik, de a szén- és ércszállítás speciális 56 t-ás kocsijai is mind gyakrabban fordulnak meg a kikötőben. Az egyre fejlődő koperi kikötő már 150 ezer tonnás hajók fogadására is alkalmas. A korszerű emelő- és szállítóberendezések a magas fokú gépesítettség és nem utoHósorban a hatalmas rakterűiét az Adriai-tenger legkorszerűbb kereskedelmi állomásává tette ezt az alig negyed százada épülő kikötőkomplexumot. A kikötő 15—50 millió $/év forgalmában Magyarország közel egynegyed részben érintett. Nem közömbös tehát számunkra sem, hogy áruink milyen körülmények között és milyen gyorsan jutnak el rendeltetési helyükre. A magyar érdekeltség növelésére tárgyalások kezdődtek. Dr. Nagy László 6
