Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
rendszerek tervezése az 1950-es évektől folyik. Az 1950-es évek végén a kétszintes ülepítők és csepegtetőtestek, valamint oldómedencék tervezése volt az a műszaki színvonal, mely az élen járó műszaki szintet képviselte. A műszaki fejlődés az 1960-as évek közepétől a kor igényeinek megfelelően ugrásszerű volt. Az eleveniszapos szennyvíztisztítás megjelenése, az első oxidációs árkok megtervezése mérföldkő volt nemcsak a szakma, hanem a VIZITERV történetében is. Az 1960-as évek közepén épültek meg az első „INKA” és .KESSENER" rendszerű szennyvíztisztító telepek, mely rendszerek az akkori nemzetközi műszaki szintet képviselték (például a dorogi szennyvíztisztító telep, a keszthelyi szennyvíztisztító telep). A szennyvíz tisztítása mellett az iszap kezelése is az érdeklődés homlokterébe került, a megoldások széles területét eredményezve (anaerob rothasztás, anaerob iszapkezelés). Az addig döntően építőmérnöki feladatok egyre inkább igényelték a gépészeti és villamos tervezők közreműködését. A szemléletváltozás, a rendszerekben való gondolkodás az 1970-es évek elején erősödött meg. Visszatekintve az elmúlt időszakra, megállapítható — hangsúlyozta Horváth Gábor —, hogy a klasszikus szennyvíztisztítás mellett egyre nagyobb jelentőséget nyert az iszap kezelése, a regionális rendszerek tervezése, az ipari szennyvíztisztítás, a szemét és szennyvíziszap közös kezelése és elhelyezése. A feladatok komplex megjelenése a komplex megoldások sorát eredményezte, integrálva az építőmérnöki, vegyészeti, biológiai, gépészeti és villamos ismereteket. A feladatok minőségi növekedése, a komplex szemlélet igénye mellett népgazdaságunk gondjai is „begyűrűztek” területünkre. Az olajárrobbanás, az energiaköltségek rohamos növekedése, a munkaerőkínálat csökkenése, élővizeink érzékenység növekedése, a környezetvédelem komplex szempontjai, a mezőgazdaság fokozott igényei egy sor új problémát jelentettek szakembereinknek. A háttéripar (építőipar, gépipar, műszeripar stb.) adottságai és lehetőségei, a devizagazdálkodás szempontjai szinte rálapolódtak a népgazdaság gondjaira, szemléletváltozást igényelve tervezőinktől, mutatott rá az előadó, majd azzal folytatta, hogy az előzőekben felsorolt problémák egyben meghatározták a műszaki fejlesztés fő irányait. Konkrét tervezési feladataink és a műszaki fejlesztés dialektikus egységet képeznek, beilleszkedve az Országos Vízügyi Hivatal műszaki fejlesztési koncepciójába. Műszaki fejlesztésünk két célt szolgál, hangsúlyozta az előadó. Az egyik a népgazdaság elvárásait kielégítő megoldások kialakítása, a másik piacképességünk fokozása a népgazdasági szempontok figyelembevételével. E téren igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az energiatakarékosság kérdésének. Sok esetben eddig ismeretlen új technológia kialakítása a feladat, mely technológia az új elvárások miatt a hagyományos megoldásokkal nem oldható meg. Ilyen jellegű feladatokat elsősorban az ipar ad. Jelenleg folyik a tisztított szennyvizek gyártástechnológiába való visszaforgatásának vizsgálata a BME-vel közösen. Előadása befejezéseként Horváth Gábor a további fejlesztések fő irányaival foglalkozott és ennek kapcsán többek között a következőkre utalt: Az egyik legfontosabb terület a környezetkímélő és az újrahasznosítást lehetővé tevő technológiák kialakítása. Meg kell találni tisztítástechnológiáink helyét az egész termelési folyamatban, a másodlagos alapanyagtermelő bázis igényének felállításával, a gazdaságosság szem előtt tartásával. Műszaki fejlesztési feladat e téren a gyártástechnológiára való visszahatás, technológiáink mintegy beépítése az üzemek gyártástechnológiáiba. A rendezvény záró előadását Szlávik Sándor tartotta „A VIZITERV exporttevékenysége a szennyvízkezelés területén” címmel. Elöljáróban utalt arra, hogy a Vízügyi Tervező Vállalat széles körű szakértői és tervezési exporttevékenységének sorában rangos helyet foglal el a szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás területén végzett munka. A Vállalat ilyen jellegű exporttervezései Vietnamba, Nigériába és Algériába irányultak. Vietnamban a VAU generáltervezésével — a BGTV és a Kartográfiai Vállalat közreműködésével — 1972—1979 között Hong Gai város településcsoportjának tervezése keretében a települések szenny- és csapadékvízcsatornázásának és szennyvíztisztító telepeinek tervezését végezte vállalatunk egyebek mellett, mutatott rá az előadó. A tisztítótelepek kapacitása rendre 21 000, 5500 és 3000 m3/d volt, totáloxidációs teljes biológiai tisztítást nyújtó rendszerek alkalmazásával. Nigériában Kano állam hét városának városfejlesztési tervezése keretében a települések szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztító telepeinek tervezését végezte a VIZITERV tanulmányterv szinten. A 10 000—30 000 lélekszámú települések számára első ütemben tározótavakat, majd csepegtetőtestes és teljesoxidációs tisztítási rendszereket javasoltak. A tervezés 1979. évben fejeződött be. Új piaci területnek ígérkezik az Egyesült Arab Emirátusok Abu Dhabi tagállama. A hernádi Március 15. Mgtsz fővállalkozásának keretében a VIZITERV ajánlatot tett egy 2,2 millió broiler/év kapacitású feldolgozó üzem szennyvíztisztító telepére. Az ajánlott tisztítási rendszer mechanikai előkezelést, teljes biológiai tisztítást és utókezelést tartalmaz. A beruházást a Világbank finanszírozza, míg a kivitelezésre és üzemeltetésre közös arab—magyar vállalat alakul, amelynek szervezése folyamatban van. A VIZITERV 1978 óta folyamatosan végez szennyvízcsatornázási tervezéseket Algéria számára is. Erről az előadó az alábbi tájékoztatást adta: A szennyvíztisztító telepek exporttervezése Algéria számára az 1981. évben kezdődött, amikor az algériai 5 éves terv környezetvédelmi programja, szennyvíztisztító telepek megvalósulását tűzte ki célul. Ennek érdekében a tervezési munkákra nemzetközi ajánlati felhívásokat tettek közzé, de alkalmaztak korlátozott számú meghívottakkal konzultációkat és direkt kijelölést is a tervező vállalat kiválasztására. Beadott ajánlatainkat siker koronázta, így napjainkig nyolc telepre van megbízásunk. Ajánlataink eredményességének okait a — TESCO—VIZITERV korábbi magas színvonalú tevékenységében, — a megfelelő árfekvésben és — a megajánlott kedvező tervezési határidőben jelölhetjük meg. Tekintettel arra, hogy a magyar tervezés a magyar ipart is maga után vonzza, azért az előadó indokoltnak tartotta, hogy befejezésként röviden szóljon a kivitelezői vállalkozásról is. Ezzel kapcsolatban a következőkre utalt: A pályázó vállalkozó kötelessége a tervanyagot részletesen áttanulmányozni, ellenőrizni. Ajánlatát ennek birtokában kell megtennie a költségvetés beárazásával. Természetesen ehhez az algériai piacot jól kell ismerni, nevezetesen a kívánatos árfekvést, határidőt, a helyi gyártási és munkásfoglalkoztatási kötelezettségeket illetően is. Előírás, hogy berendezéseket importálni akkor lehet, ha a vállalkozó meggyőződött arról, hogy azok az algériai piacon nem szerezhetők be — erről igazolást kell mellékelni — vagy, hogy annak ára vagy gyártási ideje veszélyezteti a vállalkozás gazdaságosságát. A pályázók közül kiválasztott szállító-kivitelező igényétől függően sor kerül — a berendezések ismeretében — az applikációs kiviteli tervezésre. Az elhangzott előadások igen sok érdekes információt nyújtottak azokról a módszerekről, megoldásokról, amelyek a szennyvízkezelés és -tisztítás terén a közelmúltban megszülettek. De a hallgatók az előadások során érzékelhették azt a mély felelősségtudatot is, mely a VIZITERV szakembergárdáját áthatja és arra serkenti, hogy a kor követelményeihez igazodva szüntelenül keressék az olyan új megoldásokat, amelyek a műszaki és az ökonómiai igényeket egyaránt kielégítik. így lehet ugyanis megfelelő színvonalon eleget tenni azoknak a környezetvédelmi követelményeknek, amelyek napjainkban és a jövőben megoldásra várnak. A rendkívül hasznos rendezvény All Lajosnak, az OVH főosztályvezetőjének zárszavával ért véget. L. F. 20
