Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
Napirenden a szennyvízkezelés és -tisztítás VIZITERV NAP a Hidrológiai Társaság szervezésében Közismert, hogy napjaink sürgető környezetvidelmi feladatai sorában igen fontos helyet foglal el a szennyvizek kezelése, tisztítása és elhelyezése. Ugyanis az ipar és a mezőgazdaság rohamos fejlődése, ai urbanizáció fokozódása nemcsak a kibocsátott szennyvizek mennyiségi növekedését eredményezte, hanem összetételük is kedvezőtlenebbé vált, mivel újabb és újabb — gyakran ismeretlen hatású — szennyező anyagok jelentek meg. E; a körülmény egyre nagyobb gondot jelent a szennyvizek kerelésével, tisztításával kapcsolatos műszaki, biológiai, ökoiómiai problémák megoldása terén és ebből adódóan napjainkban egyre több fórumán foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Minden bizonnyal a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztályát is ez a megfontolás vezette, amkor a közelmúltban megtartott egyik ülésén — a VIZITÉRE NAP keretében — napirendre tűzte ezt a témát. A rendezvényen öt előadás hangzott el, melyeket lapunk hasábjain kivonatosan közlünk. A megnyitó előadást dr. Papp Ferenc a VIZITERV vezérigazgatója tartotta, aki bevezetőjében felvillantotta azt a széles szakmai struktúrájú tervező tevékenységet, amellyel a VIZITERV szakembergárdája három évtizede szolgálja a magyar vízgazdálkodást. Ennek kapcán rámutatott arra, hogy a Vállalat munkái közül a legtomplexebb és a vízgazdálkodás szempontjából a legtáralabbra mutató az 1961-ben megkezdett Országos Vízgazdálkodási Keretterv, amelyben már akkor fontos szerepet kapott a csatornázás és a szennyvíztisztítás megoldása. Ez az átfogó munka, amelyre alapozódott, továbbfejleszt« ma is alapozódik a magyar vízgazdálkodás fejlesztése. A Kerettervek nyomán egységesedett és bővült szemléletűm a térségi és komplex vízgazdálkodás iránt és vált a vízgadálkodás népgazdasági ággá, mondta az előadó, majd így frlytatta: A VIZITERV szakemberei szinte rmgalapozói voltak a népgazdasági szempontból fontos, a lakosság életszínvonalát meghatározó mezőgazdasági vízgazdálkodási tervezéseknek. Majd az egészségügyi és szociális szempontból elsődleges lakossági és ipari közműves vízellátás tervezésében alkottak maradandót. A hazai 450 csatornázott település, valamint 260 szennyvíztisztító telep kb. 1/3 része a VIZIfERV tervei alapján létesült. A VIZITERV alkotó kollektíváiban készültek egy-egy térségre, országrészre kiható olyan megalapozó vízgazdálkodási létesítmények tervei, mint a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer — ezen belül c Rakacai tározó és az Ózdi Vízellátási Rendszer —, a Balatoni, Velence-tavi, Mátravidéki, Tatabánya—Oroszlányi, a Győr—Soproni, a Rákhegyi Regionális Vízellátási Rendszerek. A települési szennyvitisztító telepek tervezése mellett a VIZITERV úttörő munkát végzett a térségi rendszerekre kiterjedő szennyvízelvezető és tisztító redszerek megoldásában a Balatonnál, a Velencei-tónál, a Duna-kanyarban. Igen jelentős feladata volt az Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telep műszaki tervezése. A komplex vízgazdálkodási tervezési munkák közül kiemelkednek a Kiskörei és a Békési Vízlépcső, amelyek a kapcsolódó mezőgazdasági és ipari beruházásaikkal nagy térségekre hatottak kedvezően. E beruházások nélkül tájak, térségek, egy országrész volna szegényebb. A ma dolgozó VIZITERV-esek munkájában nagy jelentőségű a vizek védelme, vizeink tisztaságának megóvása a szennyvizek kezelésével. A VIZITERV tevékenységével határainkon kívül is gyarapította a magyar vízépítők tekintélyét. Egyik fő területe a szocialista országok között mindinkább elmélyülő sokoldalú műszaki-tudományos együttműködés, másik a fejlődő országokban végzett eredményes munka. Tervezőink Algériában, Nigériában, Jemenben, Szudánban, Irakban, Tunéziában, Vietnamban, Kubában, Mongóliában végeztek tervezési, szakértői és szaktanácsadói tevékenységet a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, mezőgazdasági vízgazdálkodás, pálmaültetvények vízrendezése és öntözése területén. Munkájukkal már 1981-ben kiérdemelték az Afrika-díjat. Dr. Papp Ferenc előadása további részében többek között utalt a vízellátás és csatornázás közötti aránytalanságból eredő gondokra és ennek kapcsán hangsúlyozta: fő feladatunk, hogy közműtervezési kapacitásunkat (amely több mint 60%) szakmai összetételében úgy alakítsuk, műszaki színvonalát, szakmai igényességét úgy fejlesszük, hogy minden szennyvíztisztításra fordítható forint hatékonyan kerüljön felhasználásra mind vízminőségi, mind üzemelési gazdasági szempontból. Átérezzük felelősségünket, ugyanakkor szeretnénk, ha átérezné nehézségünket valamennyi együttműködő szervezet akkor, amikor a csökkenő pénzügyi lehetőségek között mindenki a tervezőtől várja azt az olcsó, de jó műszaki megoldást, amellyel mérsékelhető az a szakadék, ami a vízellátás és a szennyvízkezelés — úgy is mondhatnám, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem — között van. Bár az elmúlt időszakban a közműves beruházások volumene jelentősen csökkent, azonban a csatornázás, szennyvízkezelés, a települési folyékony és szilárd hulladékokkal kapcsolatos feladatok egyre inkább kiterebélyesedtek. A kiszélesedett szakmai terület a belső erők átcsoportosításával tervezési kapacitásbővítést igényel, melyre a vállalat a szükséges lépéseket megtette. E szándék vezérelt akkor is, amikor szervezetünk korszerűsítésével növeltük közműkapacitásunkat és megteremtettük azt a szervezeti egységet — a környezet- és tájrendezési osztályt —, mutatott rá az előadó, amely vállalkozik a vízgyűjtőt érintő bármilyen jellegű környezeti ártalom megszüntetésére irányuló műszaki tervek elkészítésére. Dr. Papp Ferenc megnyitója után Bártfay Csaba, a VIZITERV irányító tervezője tartott előadást „Balatoni szennyvízkezelési és elhelyezési rendszerek gyorsfejlesztési és távlati koncepciója" címmel. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy az 1960-as évtizedben a Balaton térség általános fejlődése felgyorsult, egyre égetőbbé vált a szennyvízelvezetés és a korszerű szennyvíztisztítás megoldásának hiánya. Megkezdődött a csatornahálózatok nagyobb arányú kiépítése és a modern, eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító telepek tervezése és építése. Kutatóintézetek és állami vállalatok kezdték meg a Balaton vízminőségének vizsgálatát, a Balatonba ömlő vízfolyások és a bevezetett szennyvizek hatásának kutatását. Ezek a vizsgálatok a tó vizének észrevehető romlásáról adtak hírt és a sürgős beavatkozás igényére hívták fel a figyelmet. Ezt követően az előadó utalt arra, hogy a szennyvízelvezetés és tisztítás megfelelő szintű megoldására az ÓVH és az ÉVM országos pályázatot hirdetett meg 1973-ban. A díjazott pályaművek javaslatainak felhasználásával a VIZITERV elkészítette a Balaton térség távlati, regionális szennyvízelhelyezési tanulmánytervét, amely a területet több régióra osztotta fe'.. Teljes távlati kiépítésben 6 régió kialakításával számoltak, régánként egy-egy központi szennyvíztisztító teleppel. A régióhatárok megállapításánál figyelembe vették a már kialakult csatornázási rendszereket, a várható településfejlesztéseke, az új szennyvíztelepek számára számításba vehető terülteket és a tisztított szennyvíz elhelyezési lehetőségeit. E konceoció alapján kidolgozásra kerültek egyes kiviteli tervek és megindultak a beruházások — viszonylag korlátozott anyagi lehetőségek mellett. 18
