Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
Bagdi Lászlóné, fúrómester Telep ez? Tábor? Négy lakókocsi (én már így mondom, holott nincs kerekük, ha majd továbbállnak, vontató jő, s még nagyobb kocsikra emeli e komfortos bódédobozokat) Maglódon túl, behavazott síkon körbevesz egy fúrótornyot. A sűrű hóhullásban csak egy torony, óriási kútágas mutat utat. Hóba, csendbe merült kis telep, csak egy asszony lép ki az egyik bódédobozból („ez a parancsnoki kocsi, iroda”) jő elém. Ő most e tábor — kocsik, berendezések, csövek — őre, s a szabadságos csapat egyik fúrómestere. Őhozzá, Bagdi Lászlónéhoz, Behán Rozáliához jövök. Az ország egyetlen női fúrómestere, s méghozzá: nyugdíjas fúrómestere. Azért még egy jó ideig a leendő kutaknál találjuk . . . A VIHARSAROKTÓL MAGLÓDIG Rózsika néni ■— így hívják — harmincnégy évvel ezelőtt állt be a vállalathoz. Persze akkor még más volt a név: Vízkutató és Fúró Vállalat, de Kútfúrók Az egyetlen női fúrómester Élete a kutsaké volt már „Tokodi Mélyfúró Vállalat”, aztán Országos Vízkutató ... de mégis mindig csak egy cég, s egy cél. Üjkígyósi parasztlány — klencen testvérek, s a szülők újgazdák — akkoriban jött ki Békéscsabáról a vízművektől öt csapat, s kutatófúrásokot végzett. Addig csak artézi kutak adták a gróf Wenkheim birtokon (vihaisarki falvakban) a vizet. Vizet szerezni, vizet vinni a viiarsarki falvakba jöttek a kútfúrók, füldöncnek vették fel. öt berendezés az Újkígyós határában. Egy-egy berencezés mellett nyolc fős csapat. Olyan híromlábas kis kézi berendezések voltok ezek, kézzel kellett hajtani. Ezek közt járt, vizet hordott, bevásárolt, postára ment. A jármű bicikli volt. Nyolchónapos küldöncködés után jelent meg az akkori rendelet: nőket, minden munkakörben alkalmazni lehet. Elment hát átképzősnek: „ötven nőt vettek fel, de csak ketten végeztünk. Az a másik is abbahagyta már." ötven telén már Sztálinvárosban van, előrelépés ez: már segédmunkás! Talajmechanikai fúrásokat végeztek. 1951 októberében fúrómesteri iskolát végez (háromhónapos tanfolyam ez) és fúrómester lesz. Itt ismerkedett meg a férjével is. Ő is mester, Tiszavasváriból való. Katona lett — három évig várnak egymásra — mikor leszerelt akkor kerülnek össze. Mint férj és feleség, de úgyis, mint fúrómesterek. Egy berendezésnél dolgoznak. Akkor épp Sajókaza környékén, szénkutató fúrásokat végeznek. Aztán Komáromtól Esztergomig a feltáró fúrások. S ugye említettem azokat a háromlábas, kézi berendezéseket. Bagdiné, Rózsika 180 métert fúrt le ilyen kézi berendezéssel, ez a rekordja. Aztán sorolhatnám szinte az egész országot. Visontán évekig a leendő erőműnél, a oányánál dolgozik. Itt tíz évig táboroztak. (Lakókocsiban tíz évig. „Szeretem ezt az életet, de hogy miért? Nem tudom megfogalmazni. Talán azért mert hogy mindenfelé jár az ember.”) A Borsodi Szénbányák vidékét járták be, Gyulán a húskombinátnak szereztek vizet; Pécs, Szigetvár, Kecskemét — hogy merre járt azt nem, de azt hogy az ország mely részén nem fúrtak, meg tudja mondani. „Kalocsán és Szombathelyen nem voltunk, másfelé mindenhol.” Hatvankilencben kapták ezt a Salzgitter típusú motoros berendezést, fúrótornyot Elvállalták („a férjemé a torony" tizes-tizenötös csapattal — az ország minden iészéből, de főként Szabolcsból, Borsodból — vannak itt emberek, ezekkel dolgoznak. Azóta már csak i/ovíz után kutatnak. Nagy mélységű Utakat fórnak, itt Maglód határában is egy 250 méteres kút lesz, amely a majd melléépült vízmüvet táplálja. Már kétszáz méternél tartanak, a legénység most odahaza, a tábort egyedül ő vigyázza. Az utolsó ötven méterre jönnek majd vissza. LEVELEK A BARÁTOKNAK Kocsi, barakk mindég a lakása, otthona? „Tiszavasváriban — hisz odavaló a férjem — építettünk saját házat. Kert, ház, de csak kéthavonta járunk haza, akik gondozzák a kertet, azok vigyáznak a házra. Hazamegyek, letörölgetek és jövök is vissza.” A Margitszigeten is táboroztak már. Amikor a Thermál Szálló épült, amikor Zsigmondy Vilmos régi facsöves kútját, gycgyvizes forrását újrafoglalták. Kora nyáron, rózsanyíláskor, s a következő év őszén mentek. Hogyan élt Rózsi néni azon a nyáron a szigeten? „Nagyon szép volt, csak a kerítésre tikönyököltem — mert bekerítettük a Ktrás területét — és jött a nép, erre játak a színészek, finom népek, virágkiillítás is volt, csak kikönyököltem és nétem . . .” :z volt a nyár a Margitszigeten. fa egyedül van mit csinál? A levelezés. Amerre jár — tudjuk csak két hel'ütt nem járt — új ismerősök, új boátok, a boltosok, a postások. Most is iertőszentmiklósra, a postáskisaszszorynak írt, Taszárra, Tápiószöllősre az \BC-boltosoknak, Katona Ibinek, Kiss Jánosnak. Nyugdíjban van, de azért továbbra is о fúrásoknál dolgozik. Márciusban itt sefejezik a munkát — Maglódnak jó vize lesz — jönnek a vontatók, felpakolják ezeket a bódé lakódobozokat, s viszi к Szigetvárra. „Márciustól Szigetváron, a konzervgyárnak szeizünk vizet." Kőbányai György SOROKBAN... A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az idén közel 50 kilométer hosszú ivóvízhálózatot épít a hozzá szükséges műtárgyakkal, vízműtelepekkel. Ezáltal jut jó ivóvízhez hét település, Nyúegyháza—Sóstóhegy és a Nyíregyháza közelében levő szabadidőközpont, Kabalás lakossága. A Baktalórántházi Vizműtelep téli időszakban 650 köbméter ivóvizet szolgáltat Nyírjákó, Nyírkéres, Petneháza és Baktalórántháza lakói részére. A közeljövőben a négy településhez csatlakozik Laskod is, ahol már fektetik a vízvezetéket. 17
