Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
IDŐSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK Sajtótájékoztatót tartott Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke A vízgazdálkodós időszerű kérdéseiről rendeztek sajtótájékoztatót az Országos Vízügyi Hivatalban március 15- én, amelyen 35 újságíró volt jelen. Dr. Csevár Antal főosztályvezető köszöntötte a sajtó képviselőit, s rövid bevezetőben mutatott rá, hogy a társadalom érzékenysége megnövekedett a vízgazdálkodással szemben, hiszen valamenynyien szoros kapcsolatban vagyunk a vízzel, érzékenyen reagálunk annak hiányára, vagy káros bőségére. Ezután Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőjében röviden értékelte a vízügyi ágazat elmúlt évben végzett munkáját. Elmondta, hogy a legnagyobb erőfeszítést az elmúlt esztendőben a lakosság vízellátása követelte. A köztudottan aszályos esztendő ellenére a közüzemi vízellátásban részesülő települések több mint 95%-ában zavarmentes volt a szolgáltatás. Ez annak volt köszönhető, hogy az elmúlt években tervszerű volt a fejlesztő munka, emelkedett az üzemvitel színvonala és felkészültek voltak a szolgáltató vállalatok. A vízgazdálkodás beruházási lehetőségei az előző évek szintjén valósultak meg, 12 milliárd forint értékben. Az ivóvíztermelő kapacitás 4,5%-kal nőtt, s ezáltal újabb 140 ezer ember kapott egészséges ivóvizet. A szennyvíztisztító kapacitás 13°/o-kal bővült, 20 km-es árvízvédelmi töltést erősítettek meg az előírt méretre és a belvízelvezetés átlagos időigénye is 1%-kal csökkent. KORMÁNYPROGRAM A VÍZTAKARÉKOSSÁGRA, VÍZVÉDELEMRE Külön fejezetet szentelt tájékoztatójában Kovács Antal államtitkár a Minisztertanács által elmúlt esztendőben hozott akcióprogramnak, amely a vízzel való takarékos gazdálkodáshoz és a víztisztaság fokozott védelméhez kapcsolódik. Kiemelte: — A víz egyre megújúló erőforrás, amellyel értelmesen és céltudatosan kell gazdálkodni. Ez nem azt jelenti, hogy korlátozzuk az ésszerű vízhasználatokat, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló vízpotenciált minél ésszerűbben vegyük igénybe, ahol nem használjuk ki kellő mértékben a lehetőségeket ott a vízhasználat növekedhet, másutt — ahol túlzott használattal találkozunk — ésszerű határok közé kell azt szorítani. Az akcióprogram arra is irányult, hogy megértessük a gazdaság egyes szektoraival, ahol nem feltétlenül szükséges ivóvizet használni, ott helyettesítsék kevésbé jó minőségű vízzel. Ezzel a kapacitásfejlesztés — és az ezzel összefüggő népgazdasági teher mérsékelhető. Például vizsgáljuk az egyes iparágak termékegységre jutó vízhasználatát. Szeretnénk elérni, hogy ugyanazt a terméket a jövőben a jelenleginél kevesebb vízmennyiséggel állítsák elő. (Itt a szolnoki papírgyár Újságírók egy csoportja a sajtótájékoztatón példáját lehet említeni, ahol 130 m3 vizet használtak fel 1 tonna papír előállításához, majd a rekonstrukció után, már csak 50 m3-t.) Ezt követően vízminőség-védelmi kérdésekkel foglalkozott tájékoztatójában Kovács Antal államtitkár. Megtudták a jelenlevők, hogy tevciklusonként hazánkban 20—25 milliárd forint értékben valósulnak meg vízminőség-védelmi beruházások. A vízminőség-védelem 5. és 6. ötéves tervét 1975-ben dolgozták ki. A következetes végrehajtás eredménye, hogy a korábbi kedvezőtlen tendenciák lelassultak és a jelenlegi vízminőségi állapot szerint a felszíni vizek minősége a Kapos, a Sió és Szamos egyes szakaszainak romlását eltekintve lényeges változást nem mutat. A Duna felső szakaszán megszűnt a romlás és a Sajón is némi javulás tapasztalható. Szólt az államtitkár a határvízi egyezményekről és a közelmúltban megjelent szennyvízbírságról és csatornabírságról intézkedő új rendelkezésekről, ^melyek a hazai vízminőségvédelem egyik legfontosabb szabályozó elemei. A bírságolt szennyvízkibocsátóktól befolyt pénzeket vízvédelmi célokra fordítják. Az új rendelet szigo-Sas Béla az MTI munkatársa tesz fel kérdéseket 12
