Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 3. szám

dig tanul az ember a maga kedvéért, és meddig azért, hogy jobb szakember legyen. Mert ennek már a közösség is hasznát látja. Én is éreztem, hogy a munka mellett tanulni is kell. Úgy gondoltam, legjobb ha megszerzem a szakmérnökit folyami vízépítésből. Ez a szakmámba vág. A Műegyetemen tanultam két évig, három hetente három napot odafönt töltöttem konzultáción. Félévenként vizsgázni kellett, majd jött az államvizsga. És jól sikerült. Olyan jól, hogy mondogatták ismerőseim, barátaim: „te, miért nem írsz doktori disszertációt?” Aztán megírtam. És

1982-ben meg is védtem. „A Hernád vízgyűjtő komplex vízgazdálkodása” volt a disszertáció címe. 80 oldal szöveg és plusz a mellékletek.

Már mondta, még valamikor a beszélgetés elején, hogy 1982. március 22- én védte meg, vagyis a leánya, Beáta nevenapján. Ettől felfénylik a szeme. Hogy a lánya nevenapján ...

Gyorsan át is tér más témára. Hogy milyen feladatot is vett át. Dicséri az igazgatóság szakmai összetételét. Jó és alkalmas a technikai felkészültségük. A saját feladatok teljesítésére 2240-en vannak. Csak akkor kell segítség, ha nagyobb a víz a szokásosnál, vagy az átlagosnál. Akkor már nem szakmai, hanem megyei, vagy országos érdek a vizek megfogása.

— Hogyan érzi magát, mint igazgató?

Először úgy tesz, mintha nem értené c kérdést. Persze szembetalálta magát valami újjal.

— Majdnem mindenkit ismerek, még kint a területen is — mondja határozottan — és ez nagy előny. Bizonyára felmerül bennem, később, az idő múlásával, hogy „lehet, hogy én ezt nem így csinálom", de az az elvem, ami jó volt, azt nem kell megváltoztatni, illetve csak a változtatás kedvéért nem szabad változtani. De ugyanakkor nem biztos, hogy ami tavaly jó volt, az az idén is jó! Az élet örök változás. Az intézkedéseket mindig a szervezet egészéhez kell alakítani. Ez rugalmas és folyamatos feladat. És még valami, ami nagyon lényeges: ebből a székből másként lát bizonyos dolgokat az ember! Nekem most néhány elsődleges célom van: kijutni a területre, ott lenni az emberek között, éppen folynak az első negyedévi termelési tanácskozások. Soha kitűnőbb lehetőség a vélemények megismerésére, találkozni az egységek dolgozóival. Elvem a jövőben is: tájékozódni, elbeszélgetni, informálni, látni! Van hat szakaszmérnökségünk és három üzemünk. S a szűkebb haza után ismerkedni, kapcsolatot tartani a tágabbal: a szomszédos VIZIG-ek vezetőivel, de ezek ne protokolláris látogatások legyenek. Vigyük magunkkal a gondokat is. Szerezzünk tapasztalatokat. Bekopogtatni azokhoz, akik többet tudnak nálunk. Nagyon sok a feladatunk: az idei terv 400 millió termelési eredményt ír elő, s ha a személyi, a műszaki és a technikai feltételek adottak, akkor nem lehet baj a teljesítéssel.

Sokszor átgondolt dolgokat közöl velem. Ez benne van, mindennapi kimondott, vagy kimondatlan céljairól beszél. Dicséri a begyakorlott gárdát, hangsúlyozza, hogy segítségük nélkül nem lehet semmire se menni, de hát a jó munkakapcsolat, a kollektíva támogatása erőt ad. Jó reményekkel indulhat az újabb tizennyolc esztendő felé.

Közben látogatónk érkezik: Vezse Sándor, a már felmondási idejét töltő volt igazgató. Már hármasban megy körbe a szó. A múlt idézése. Az egészen régen voltaké. Amikor luxusnak számított a szabadság kivevése.

— Nem szabad elaprózni a szabadságot! — mond véleményt erről Pados Imre. — Fáradt emberekkel nem lehet jól dolgozni! Úgy kell beosztani a feladatokat, hogy legyen idő a pihenére, a szabadságra. Menjenek, üdüljenek, pihenjenek, utazzanak.

— Tavaly hol töltötte a nyarat Pados Imre és családja?

— Mi is szeretünk utazni, ha csak lehet utazunk. Tavaly az NDK-ban voltunk, de bejártuk már a világ jó részét. Én különösen sokfelé eljutottam. Voltam a Szovjetunióban, Szibériában, Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Törökországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, na, valami biztosan kimaradt. Mi, miskolciak szerencsések vagyunk. Hiszen itt van a hátunk mögött a csodálatos Bükk. Nekünk is van a Lyukóvölgyben egy kis telkünk, feleségem is, én is kiélhetem kertészkedő szenvedélyünket. Mindössze 8 km-re van háztól házig. Élvezem és szeretem a természetet . . .

— Mit nem mondtunk még el?

Segít Vezse Sándor:

— Imre hallgat a kitüntetéseiről, hogy megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, hogy a vízgazdálkodás kiváló dolgozója, többszörös kitüntetettje az árvízvédelmi emlékéremnek... És hogy tagja a Hidrológiai Társaságnak .. . Sőt pontosabban: a Hidrológiai Társaság vízgazdálkodási szakosztálya borsodi területi szervezetének elnöke . . .

— Én azt mondom befejezésül, hogy jó segítőim vannak: dr. Stéfán Márton igazgatóhelyettes, főmérnök, Schmied László termelési igazgatóhelyettes és Zsebe János gazdasági igazgatóhelyettes személyében. Most velük közösen tartunk majd értekezleteket, egy-egy szakaszmérnökség területén, s ezekről nem hiányozhat a párt, a szakszervezet és a KISZ képviselője sem. Csakis közös összefogással tudunk kiemelkedően dolgozni .. .

Takács Tibor

Л világ első tengeri természetvédelmi területe

A Nagy-Péter öböl — melynek partjainál Vlagyivosztok felépült — már a régi időkben is ismert volt gazdaságáról. A Csendes-óceánnak ez az egyedülálló sarka egyaránt érzi a hideg Primőrjei-, és a meleg Cuszim-áramlat hatását.

A halászok gazdag lepényhal-, fűrészhal-, hering, szardínia-, tőkehal- és lazaczsákmánnyal tértek meg a kikötőkbe. Jutott a különlegességeket kedvelők asztalára is tengeri uborka, tergeri saláta és éti fekete kagyló. Gazdag volt a tenger alatti veteményeskert termése is. (Például tengeri káposzta.)

Jelenleg a Nagy-Péter öböl államilag védett terület. Itt alakították ki a világ egyetlen tengeri természetvédelmi területét.

A terület három fő részre osztható. Az első és legfontosabb a Rimszkij-Korszakov szigetvilág. Ez a rezervátum a Japán-tenger partján élő természet etalonja, ahol minden gazdasági tevékenység tilos. Ide kizárólag tudósok és kutatók juthatnak el. A rezervátumban számtalan értékes tengeri állat és növény él. Vizsgálatukkal a Szovjet Tudományos Akadémia Távol-Keleti Központjának Tengerbiológiai Intézete és más szakosított laboratóriumok foglalkoznak.

A védett terület másik része délnyugaton terül el. Ez a Poszjot öböl és a Furugelman sziget. Itt alakították ki a Dalriba össz-szövetségi kísérleti haltenyésztő telepet. A szakemberek a tengeri saláta és a nagytestű osztriga természetes körülmények közötti szaporításával kísérleteznek. Ez jelenleg az egyetlen ilyen telep a Szovjetunióban.

A harmadik rész a Vlagyivosztok közelében található Popov-sziget, mely szabadon látogatható. Itt tengeri múzeumot alakítottak ki, amelyben érdekes egyedi és kihalófélben levő tengeri növényeket és virágokat mutatnak be. A tervek szerint a közeljövőben a tengeri élőlények életét bemutató botanikus kertet és óceánáriumot készítenek.

A területen tudományos kutatások is folynak. Mindenekelőtt összeírják a Nagy-Péter öböl növény- és állatvilágát. Tudományosan megalapozott választ kell adni a flóra és fauna kipusztulóban levő egyedeinek szaporítását biztosító kérdésekre.

A tengeri természetvédelmi terület létrehozása csak az első lépés a Távol- Kelet környezetvédelmét érintő átfogó program megvalósításában. A tervek szerint a közeljövőben a Nagy-Péter öböl mellett újabb tengeri természetvédelmi körzeteket jelölnek ki.

APN

11