Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
Az 1984-es feladatokról Mezőgazdasági vízhasznosítás Д szakágazat 1984. évi kiemelt feladatait a minden évben jelentkező általános, üzemelési, fenntartási, fejlesztési stb. munkákon kívül az 1982. IX. 1-től kezdődő — a csapadékszegény időjárásból adódó — általánostól eltérő, döntően üzemeléssel összefüggő tevékenység határozza meg. Az üzemelési feladatok általánostól eltérő jellege már 1983-ban jelentkezett. Ezt mutatja, hogy az átlagosan csapadékos évre tervezett 1290 millió m3 főműves vízkitermeléssel szemben az 1983. évi üzemelési feltételek biztosítása 1763 millió m3 öntözővíz kiszolgálását igényelte. A kitermelt öntözővízből összességében 726 millió m3-t vettek át mezőgazdasági célokra, ebből öntözésre 369 millió m3-t, halastó vízellátására 357 millió m3-t. Az aszályos évet az is jellemezte, hogy az előző két évben a halastavak ellátását szolgáló víz mennyisége meghaladta az öntözést, 1983. évben — ha kismértékben is — de ez a helyzet a korábbi évek gyakorlatának megfelelően alakult. Az 1984. évi tavaszi hidrometeorológiai helyzetet 1982/83. év hidrometeorológiai hatásai is meghatározzák. Az 1983. évben előállott csapadékhiányt az 1983/84. téli félév csapadéka nem tudta pótolni sőt a hiány helyenként tovább fokozódott. Ez a csapadékhiány az ország egész területére kiterjed. Az 1984. évi induló talajnedvességi állapot — 1 m mélységig — a hasznos vízkapacitás 80— 90%. A mélyebb rétegekben a telítődés — az 1982 őszétől tartó csapadékhiány következtében — nem teljes. A jelenlegi hidrometeorológiai helyzetet alapul véve — e téren — jelentős mértékű javulás nem várható. Ez a talajvízszint országos méretű további csökkenéséhez vezethet a tenyészidőszak folyamán. A vízügyi szervek 1984-re a 292 ezer ha vízjogilag engedélyezett területből 12,7 ezer ha rizs, 190 ezer ha szántóföldi öntözés és 22 ezer ha halastó üzemre készítették tervüket. A területek vízellátása 262 m3/s gravitációs és 110 m3/s szivattyús vízkivételi mű felvonultatását igényli, 1477 millió m3 víz kitermelése mellett. Az üzemelő szervezeteknél az öntözési idényre való felkészülés a bevált és több éve alkalmazott módszerrel történt. A felkészülés ellenőrzését a vízügyi szervek szakembereiből alakított munkacsoportok végezték. Ennek eredményeként február második feléig — egyidejűleg 11 szolgáltató szervtől szerzett tapasztalatok (tevékenység 90%-a) alapján — részletes képet kaptunk a felkészülés helyzetéről. A munkacsoportok megállapításait minden üzemeltetőnél a helyszínen egyeztettük. A mezőgazdasági üzemek március 1-ig az öntözésre vízjogilag engedélyezett terület 80%-ára, a halastavi területek 96%-ára jelentettek be vízigényt. Ezek az igények az előző évek hasonló időszakához képest nagyobbak. A VIZIG-ek, a vízszolgáltató szervezetekkel együttműködve vízkorlátozási és aszálykár-elhárítási terveket készítenek, amelyekben rögzítik azokat a műszaki és szervezési feladatokat, amelyek végrehajtását a rendkívüli események bekövetkezésekor tervezik. Ezen túlmenően a korábbi vízhasználatok elemzése alapján javaslatot készítenek a mezőgazdasági üzemek részére, hogy hol, mekkora területen lehetne a meglevő üzemi öntözési lehetőségeket szélesíteni, döntően a felületi öntözési mód bővítésével. A kialakult kedvezőtlen időjárás következtében a vízigény-bejelentések nemcsak mennyiség vonatkozásában haladták meg az előző évekét, de felmerült a korai (március első fele) öntözés igénye is. A többletköltséggel nem járó, de a főművek kihasználását elősegítő intézkedést az OVH meghozta, az öntözési előidényt március 15-ről március 1-re módosította. A kormányzati szervek az 1984. évi rendkívüli helyzet kialakulásának a lehetőségét felismerve megkülönböztetett intézkedéseket hoztak (vízdíjelengedés, gyepöntözési program meghirdetése stb.). Mindezek mellett az öntözéses gazdálkodás területén kialakult komplex helyzet vizsgálata — 1984—85-ben — összhangban a mezőgazdasági VII. ötéves tervi célkitűzéseivel elkerülhetetlen. A kormányzati szervek — e munka indítása érdekében is határozatot hoztak. Az elmúlt csapadékhiányos időszak következtében elsődleges feladattá vált a lehullott csapadék visszatartása, a hasznosítható vízkészletek növelése. Ezért év elejétől — megkezdtük — a biztonságot szem előtt tartva a tározók, holtágak gravitációs feltöltését. Ahol erre nem volt lehetőség és a vízkészletgazdálkodás, valamint konkrét vízhasznosítási érdekből szükségessé vált, elrendeltük a szivattyús feltöltést. Az átlagosnál jóval kisebb vízhozam és vízállás miatt 1984-ben számítani kell a vizek minőségi változására. Ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani a vízminőségi vizsgálatok végzésére. Intézkedés történt, hogy a főműveken tervezett fenntartási munkák nem gátolhatják a korai öntözésüzemelést A munkák célszerű átcsoportosításával, átütemezésével biztosították a szolgáltató szervezetek a március hónapban a mezőgazdasági üzemek vízigényeinek maradéktalan kielégítését. Az elmúlt évekhez hasonlóan az egyszeri vízjogi engedélyek kiadását gyorsított eljárással biztosítják a VIZIG-ek. A mezőgazdasági üzemek részére a rendkívüli aszályos időszakban nyújtandó szolgáltatási lehetőségeket figyelembe véve a — bérüzemelés és gépbérlet területén van lehetőség. Az elmúlt évi aszályos időjárás miatt — az 1984. évi öntözési üzemkezdet előtt — a korábbi évekhez képest korábban és szélesebb körű propagandatevékenység kifejtésére volt szükség. A megyei tanácsok az ország egész területén a NAÁK-, VIZIG-ek, RVV-k és Társulatok bevonásával a mezőgazdasági üzemek részére, öntözési tanácskozásokat tartottak. Ezeken a megbeszéléseken szervezeteink képviselői ismertették a hidrometeorológiai helyzetet. Felhívták a figyelmet a meglevő öntözési lehetőségek kiterjedtebb alkalmazására, a szabad főművi kapacitások egyszerű és olcsó hasznosítására, a bérüzemelés, béröntözés lehetőségeire. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a MÉM Ifjúsági Bizottsága és a KISZ KB Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa által kiadott „az aszálykárok mérséklésére" szóló felhívását. A felhíváshoz vízügyi szerveink folyamatosan csatlakoznak. Az 1984. évi üzemterv készítésével egyidőben — a gazdaságos üzemelés végrehajtására — a vízügyi szervek takarékossági intézkedési terveket készítettek. A tervek végrehajtása minden évben a szakágazati munka értékelésének egyik fő szempontja, mivel az 1980. év óta egyre csökkenő berendezett területen a ráfordítások a legtakarékosabb üzemelési intézkedések mellett is növekednek. Az üzemelési költségek 1984. évi emelkedését elsősorban a társadalombiztosítási járulék, a munkabér, energiaköltségek növekedése okozza. összefoglalóan az 1984. évi üzemelési idényre történő felkészülést tervszerűnek és időarányosnak minősíthetjük. A hidrometeorológiai előre jelzések figyelembevételével az ágazat megteremtette a vízhasznosítás főművi feltételeit. A munkavégzés során azonban számítani kell arra, hogy az időjárási viszonyok az előző évnél is nehezebb öntözési körülményeket okozhatnak, néhány helyen vízkészlethiány és ezzel összefüggésben vízminőségi problémák fognak jelentkezni, ami nagyságában és méretében jelentősebb lesz mint azt az elmúlt években megszoktuk. Az üzemelési feladatokon túlmenően kiemelt feladata szakágazatunknak a műszaki fenntartásával összefüggő feladatok jó minőségben, határidőre történő elvégzése. E téren is nehezítő körülmény — mint minden más szakágazatnál — a szükséges pénzügyi feltételek hiánya. Három ellentétes irányzat — a keretek stagnálása, a fajlagos költségek növekedése, valamint kismértékben de, a növekvő állóeszközállomány jelenti a
