Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
gondot. E téren mivel a pénzügyi keretek növekedését jelenleg nem lehet várni, szakágazatunk 1984-ben — még kiterjedtebben mint 1983-ban — alkalmazza a versenytárgyalás rendszerét, valamint ahol lehet a költségek csökkentése érdekében szélesítjük a jól bevált biológiai — növényevő halasítást. Lépéseket teszünk az utóbbihoz kapcsolódó technikai feltételek javítására is (elektromos halzár). Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy műveink állapota nem romolhat. Ezt a célt szolgálja a főművek 1981- ben megkezdett rendszerszemléletű rekonstrukciója is. Az eltelt 3 év tapasztalatai azt mutatják, hogy jól előkészítve, időben kezdtük meg ezt a 10— 15 éves periódust felölelő munkát. 1984-ben — ezen területen két jelentős feladat jelentkezik. Az egyik — az 1984. évi feladatainkat nemcsak pénzügyileg, hanem műszaki tartalmában is magas színvonalon kell teljesítenünk, lehetőleg költségmegtakarítás mellett. Ennek feltételeit a munkák előkészítésével úgy véljük megteremtettük. A másik feladat, hogy az eltelt négy év tapasztalatait összegezve, értékelve az eredményeket, hiányosságokat, módszertanilag és műszakilag tekintsük át, annak érdekében, hogy a VII. ötéves tervi feladatainkat megfelelő műszaki színvonalon a gazdaságossági feltételek betartásával tudjuk előkészíteni. Az alapfeladatainkhoz szervesen kapcsolódik a szakágazat területén folyó K-j-F munka. 1984-ben főbb feladatainkat a К—IV-en és a Mezőhéki öntözőfürtben a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés keretében megvalósult rendszerek üzemeltetése és az itt kifejlesztett rendszerelemek elterjesztése jelenti. A vízmérés, automatizálás a szivárgásgátlás, a gépi fenntartás, a halteszt üzem bővítése, a szivattyúk diagnosztikai mérésére alkalmas műszer stb. együttes kifejlesztése jelenti — e területen további feladatainkat. A munkába a VITUKI, a VÍZIG és RVVV-k többsége részt vesz. Jelentősek a Vízgazdálkodási Intézet által 1984-re tervezett munkák is. Itt kell megjegyeznem, hogy a K+F feladatokban való részvétel a VIZIG-ek és RVVV-k szakágazati szempontból való elemzésének egyik kiemelt és alapvető feltétele. A minisztertanács — a vízzel való takarékosabb gazdálkodás érdekében és a víz tisztaságának fokozottabb védelmére az 1038/1983. (IX. 22.) és a 2019/ 1983. (IX. 23.) számú határozataival programot hagyott jóvá. Ennek végrehajtására készített OVH intézkedési terv a mezőgazdasági vízhasznosítás területére is feladatokat ad. 1984-ben kezdődő feladataink itt kétirányúak. Egyrészt elő kell segíteni az energia- és víztakarékos öntözési módszerek, berendezések bevezetését, másrészt az állattartó telepek rekonstrukciója keretében a víztakarékos trágyakezelési technológiák alkalmazását kell segíteni, és általánossá kell tenni a vízfogyasztásmérő műszerek alkalmazását. Jelentős feladataink jelentkeznek más szakágazatokkal együttműködve például a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása, valamint a mezőgazdaságban az ivóvízminőségű vizek kiváltása területén is. Ezek a feladatok nem egy-két éves feladatok. Ezért szükséges 1984-ben módszertanilag, tervszerűen felkészülni a feladatok ellátására, közös koncepció kialakítására törekedve a MÉM-mel és az érintett szervezeti egységekkel. Jelentősek feladataink az oktatás, a szemléletformálás területén. Ezért az — e területen végzett munka jelentősége nem marad el az előbb említett feladatok mögött. Tovább folytatjuk a vízkormányzói szakmunkásképzést. Folyamatos a „mezőgazdasági-vízügyi” szakmérnökképzés a Gödöllő ATE és a Budapesti Műszaki Egyetem szervezésében. A mezőgazdasági vízhasznosítás 1984. évi feladatait országos és megyei értekezleteken az érintett szervezetek képviselőinek részvételével megtárgyalásra kerültek. 1984-ben a MÉM—OVH közös szervezésében olyan komplex jellegű országos bemutatók megtartását tervezzük, ahol az öntözéses és a halászati vízhasznosítás teljes és kívánatos technológia rendszerét kívánjuk bemutatni. A rendelkezésre álló kiadványok lehetőséget biztosítanak a folyamatos és szükségszerű gyors információk megjelentetésére. Kemény, munkafeladatokkal teljes év áll előttünk. Azt, hogy a részünkre meghatározott célkitűzéseket jó színvonalon teljesítsük a szakágazat területén munkálkodó minden munkáskézre, gondolkodó, irányító szakember teljes értékű és aktív részvételére, a társszakágazatok segítségére van szükség. Dr. Szilárd György А JÓ MUNKA ELISMERÉSE A nemzetközi munkásosztály ünnepe, május elseje alkalmából az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a MEDOSZ és a HVDSZ szakszervezete elnökségének egyetértésével „Kiváló Vállalat” címmel tüntette ki: a Tiszátúli Vízügyi igazgatóságot (Debrecen), a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot (Szolnok), a Vízügyi Építő Vállalatot (Budapest), a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatot (Szolnok), a Fővárosi Vízműveket (Budapest), a Baranya megyei Vízmű Vállalatot (Komló), a Szekszárd—Paksi Vízitársulatot (Szekszárd), a Hanyi—Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatot (Heves) és a Dunaújvárosi Vízitársulatot (Dunaújváros). „Elismerő Oklevél" kitüntetésben részesült az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja), a Vízgazdálkodási Intézet (Budapest) és az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat (Kazincbarcika). Az Elnöki Tanács Csanádi Lajosné dr.-nak, az Országos Vízügyi Hivatal személyzeti, oktatási és munkaügyi főosztályvezetőhelyettesének a vízügyi szolgálatban eltöltött több évtizedes eredményes munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke adta át. П Duna Bizottság ülése Budapesten Budapesten tartotta 42. ülésszakát március 20—28. között a Duna Bizottság. A tanácskozáson a 7 tagállam küldöttsége mellett ott voltak az NSZK közlekedési minisztériumának megfigyelői az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, a KGST, a Nemzetközi Távközlési UNIÓ és az Odera bizottság képviselői. Az ülésen elfogadták egyebek között Ludovit Kinceinek a nemzetközi szervezet elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A titkárság igazgatója úgy összegezett, hogy a nemzetközi vízi út jelentősége növekszik, a hajózási vállalatok kihasználják az egyre korszerűsödő hajóút adta lehetőségeket, mind jobban igénybe veszik a leggazdaságosabbnak tartott vízi fuvarozást, amelyben korszerű módszereket alkalmaznak. Fejlődik a dunai kereskedelmi flotta — állapították meg — s az adatok szerint a dunai hajópark hordképessége 4,5 millió tonna, kapacitása 726 ezer kilowatt. A Dunán egy év alatt 76,5 millió tonna árut szállítottak, míg a dunai kikötők forgalma 132,3 millió tonna volt. Az árufuvarozás mellett fellendülőben van a vízi személyszállítás is. A bizottság megtárgyalta az előző évi vízi építkezésekről készített információt és jóváhagyta az úgynevezett alapvető munkák tervét, amely a dunai hajózás fejlesztése érdekében 1990-ig — egyes szakaszokon egészen 2000-ig meghatározza az elvégzendő munkákat, építkezéseket. Környezetvédelmi ajánlást készített arra, hogy a Dunán megelőzhető legyen a hajózástól származó vízszennyezés. Az ülésszakon a dunai egyezmény 6. §-ának értelmében a tagállamok küldöttségei titkos szavazással megválasztották a Duna Bizottság új tisztségviselőit. A következő 3 esztendőre a Duna Bizottság elnöke Vlagyimir Ny. Bazovszkij budapesti szovjet nagykövet, alelnöke Victor Bolojan román nagykövet, titkára pedig Andrej Durej csehszlovák nagykövet lett. A Duna Bizottság soron következő ülését 1985. márciusában tartja Budapesten. 2
