Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 1. szám
Zsuffa Ervin az OVH új elnökhelyettese Január elején adta hírül az MTI, közölték a napilapok, hogy a Minisztertanács Zsuffa Ervint, az Országos Vízügyi HivataJ elnökhelyettesévé nevezte ki. Zsuffa Ervin 1935-ben született Cegléden, középiskolai tanulmányait 1950— 54. között vegyipari technikumban végezte, ezt köyetően a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytermesztési karának öntözéses szakán szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Az egyetem elvégzése után a gyakorlati időt termelőszövetkezetben töltötte, majd Cegléden a járási tanács dolgozójaként szerzett sok hasznos tapasztalatot, hiszen mint mezőgazdász, majd később osztályvezető tevékenyen részt vett az új szövetkezetek munkájának megszervezésében, nagyüzemekké történő kialakításában. Zsuffa Ervint 1965- ben áthelyezték a Földművelésügyi Minisztériumba, itt először a szövetkezeti főosztályon dolgozott, majd a négy főhatóság összevonása után a MÉM Közgazdasági Főosztályára került. A minisztériumban főként a közgazdasági szabályozórendszer évről évre ismétlődő korszerűsítésével foglalkozott. A fiatal szakember 1971-ben az MISZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályára került, ahol munkaköréhez tartoztak egyebek között az élelmiszergazdaság tervezési-szabályozási kérdései, később a makroszintű gazdaságpolitikai összefüggések. Nem volt idegen tőle a vízügyi ágazat munkája sem, mert feladatköre 1976-tól a vízügyi ágazatra majd 1980-tól a környezetvédelemire is kiterjedt. Zsuffa Ervin több társadalmi szerv, szervezet, egyesület munkájában részt vesz. Az elmúlt 5 évben ellátta az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének titkári teendőit. A szalkma elméleti kérdéseivel is szívesen foglalkozik, tagja az MTA—MÉM Agrár- és Szövetkezetelméleti Bizottságának. Kedveli és szereti a sportot, közreműködik a MASZ Elnökségének munkájában. Nős, felesége élelmiszeripari mérnök. Két gyermeke van. Zsuffa Ervinnek elnökhelyettesé történt kinevezéséhez a szerkesztő bizottság, olvasóink nevében őszinte szívből gratulálunk, jó egészséget, eredményes munkát kívánunk. Kovács Antal a MEDOSZ-ban A vízellátás javítása A MEDOSZ Központi Vezetőségének 1983-as utolsó ülésén Kovács Antal államtitkár átfogó értékelést adott a vízügy 1983. évi munkájáról és az 1984. évi fontosabb teendőkről. A múlt esztendőről összefoglalóan megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetek belső tartalékai feltárásával, a tevékenységhez jobban igazodó munkaidőrendszerekkel, az utóbbi években kidolgozott korszerű, belső érdekeltségi rendszerek alkalmazásával — a csökkenő létszám ellenére is — sikeresen oldották meg nagyobb feladataikat. A feszes, normatív előírások következményeként célirányosabbá vált a bérrel való gazdálkodás, s nem romlott az ágazat bérpolitikai pozíciója. Az idei feladatokról szólva az államtitkár kiemelte, hogy az ivóvízkapacitást 3, a szennyvíztisztítást 6 százalékkal kívánja növelni az ágazat. Továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kezelik a közegészségügyi szempontból kifogásolható vizű települések vízellátásának javítását, az árvízvédelmi fővédvonalak kiépítettségét pedig 62,6 százalékra kívánják növelni. A vízgazdálkodás 1984. évi fejlesztéseire 12,2 milliárd forint van, ebből az állami beruházás 5,9 milliárd, a többi vállalati és társulati pénzeszköz. Az ágazat összes beruházásának kb. háromnegyede a víziközmű fejlesztését szolgálja. Regionális víziközmű-rendszerek főműveinek fejlesztésére — a balatoni többlettel együtt — 958 millió áll rendelkezésre. A tanácsok vízgazdálkodási céljaira 4,7 'milliárd körüli összeget költenek, amiből 50—55 százalék a vízellátást, a többi a szennyvízelvezetést és tisztítást szolgálja. Kovács Antal külön felhívta a figyelmet arra, hogy — központi döntések alapján — az államigazgatásban, az ipari és építőipari ágazatban bevezetik a 40 órás munkahetet. Ez az intézkedés most az igazgatóságok „igazgatási” sávját, a VIZGÍP-et, az OVIBER-t, a VIZITERV-et és a tröszti vállalatokat érinti. Sz. Zs. 5
