Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH elnöki értekezletének január 10-i ülésén megtárgyalták a vízgazdálkodás 1984. évi tervének és költségvetésének fő célkitűzéseit. Az elnöki értekezlet az előterjesztést és a határozati javaslatokat — a hozzászólásokban elhangzottakkal kiegészítve — elfogadta. Az 1984. évi fő célkitűzések a következők: A lakosság, az intézmények, az ipar és a mezőgazdaság reális és indokolt vízszükségletének kielégítése, figyelembe véve a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság védelmének programjáról szóló minisztertanácsi határozatok előírásait. A vizek minőségének fokozott védelme a szennyvízelvezetés tisztítás tervszerű fejlesztésével, kiemelten a korszerűsített Balatoni Vízgazdálkodás Fejlesztési Programnak folytatásával. A lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a nemzeti vagyon és a termőföld védelme a vízkárok megelőzésével, elhárításával és mérséklésével, kiemelten a térségi melioráció ütemszerű végzésével. A települések közüzemi vízellátásának zavartalanságát a regionális víziközmű rendszerek, a tanácsi, a vállalati és a társulati vízművek összehangolt, arányos fejlesztésével kell biztosítani. A közüzemi víztermelő kapacitások növelésének tervezett aránya 3,0— 3,5%' E célkitűzések megvalósításával az ország lakosságának 82%-a, lakásainak 63%-a lesz közműves vízzel ellátva. A hosszú távú programnak megfelelően megkezdődik a Dél-Alföld települései vízminőségének javítása. A közüzemi szennyvíztisztító kapacitások növekedése mintegy 70 ezer m3/d, amellyel az ország lakásainak 43%-ában valósulhat meg a házi szennyvizek elvezetése. Gyorsabb ütemben valósul meg a Balaton térségében a szennyvizek elvezetése, tisztítása, és elkezdődik a tóba torkolló kis vízfolyások műveinek rendezése. Változatlanul alapvető feladat a vízkárelhárítás összehangolt és tervszerű fejlesztése. A térségi melioráció a mezőgazdasággal koordináltan valósul meg. Az elnöki értekezlet foglalkozott az ülésen a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságnál lefolytatott OVH felügyeleti ellenőrzés főbb tapasztalataival, megtárgyalta egyebek között a középfokú szakképzés vízügyi fejlesztési feladatait az MSZMP KB 1982. április 7-i állásfoglalása nyomán, majd az elhangzott módosításokkal elfogadta az OVH 1984. évi I. féléves munka és ellenőrzési tervét. Az OVH elnöki értekezletének január 31-i ülésén is több fontos napirendi pont szerepelt. Így a többi között megtárgyalta a testület a vízgazdálkodás VII. ötéves terve kidolgozásának egységes, általános munkaprogramját, amelyet dr. Szirota István főosztályvezető terjesztett elő. Az Állami Tervbizottság megtárgyalta és elfogadta a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának programját. Ennek megfelelően az Országos Tervhivatal elnökének 6/1983. (Tg. É. 4.) ОТ számú utasítása intézkedik a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának egységes, általános munkaprogramjáról. A VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának egységes általános munkaprogramjáról. А VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának általános munkaprogramja részletesen szabályozta a tervező munka megszervezésének, végrehajtásának legfontosabb elemeit, a központi tervező szervek, a tanácsok és a gazdálkodó szervek feladatait, az együttműködés rendjét, a tervezés egész folyamatának időütemezését. Az OVH, mint a vízgazdálkodás országos irányító és tervező szerve, s mint népgazdasági tervező szerv, részt vesz a népgazdasági tervkoncepció és tervjavaslat kidolgozásának folyamatában. Kidolgozza a vízgazdálkodás ágazati tervjavaslatát, az ágazat területi tervét, és közreműködik a tanácsok tervezésében. Megszervezi a vízgazdálkodási ágba tartozó gazdálkodó szervek tervező munkáját is. A tervező munka megszervezése szükségessé teszi a résztvevők munkájának — az ОТ munkaprogramjához igazodó — ágazati munkaprogramban való összefoglalását, az OVH főosztályai, a tanácsok és a gazdálkodó szervek feladatainak és kapcsolatainak koordinálását. Az Elnöki Értekezlet a vízgazdálkodás VII. ötéves terv kidolgozásának munkaprogramját tartalmazó előterjesztést és a határozati javaslatokat — a hozzászólásokban elhangzottak figyelembevételével — elfogadta. Megállapította, hogy az elmúlt években a vízgazdálkodás stratégiai céljai kialakultak, amelyeket a kerettervi alapanyagokkal együtt a vízgazdálkodás VII. ötéves tervének kialakításánál fel kell használni. A vízgazdálkodás VII. ötéves tervét — egyelőre a pénzügyi források figyelmen kívül hagyásával — a műszaki megvalósíthatóság, a súlyponti feladatok meghatározásával úgy kell összeállítani, hogy —■ melyek azok a vízgazdálkodási feladatok, amelyeket a társadalom szorító szükségleteinek kielégítése céljából meg kell valósítani, és — melyek azok a feladatok, amelyeket vízgazdálkodási szempontok miatt jó lenne megvalósítani. A vízgazdálkodás VII. ötéves terve kialakításánál — a vonatkozó felső szintű határozatoknak megfelelően — számba kell venni, hogy melyek azok a vízgazdálkodási feladatok, amelyek — állami, — szolgáltató vállalati, — termelő vállalati, és — lakossági forrásból valósíthatók meg és melyeket támogatunk a VA-ból. A források biztosítására, valamint a hatékonyság fokozására irányuló célokat a tervezés irányelveiben meg kell határozni. A vízgazdálkodás VII. ötéves tervi koncpeciója kidolgozásánál meg kell határozni a vízellátás és szennyvíztisztítás prioritásait, valamint a preferálás elveit. A vízgazdálkodás VII. ötéves tervében a Gabcikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, valamint a Balaton vízgazdálkodási feladatait külön kell szerepeltetni. Megtárgyalták az ülésen a vízügyi ágazat iparjogvédelmi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Az értekezleten megállapították, hogy az ágazat iparjogvédelmi tevékenysége eredményes, ezért a dolgozók aktivitását segíteni kell — a szabályozatlan kérdéseket pedig rendezni. Külön felhívta a figyelmet a testület az újítók és szabadalommal rendelkezők felelősségére, a szabadalmak gazdasági hatékonyságának növelésére, s azoknak az újításoknak és szabadalmaknak az elterjesztésére, amelyek a műszaki fejlesztést és a gazdaságosságot segítik. Kiemelték a gazdasági vezetők általános érdekeltségét az iparjogvédelemben betöltött szerepüket és felelősségüket. A február 28-i ülésen az elnöki értekezlet egyebek között megtárgyalta a a vízügyi ágazat elmúlt évi nemzetközi tevékenységeit és 1984. évi feladatait. A testület megállapította, hogy a külgazdasági tevékenység koordináltsága 1983-ban fokozódott, irányítása javult. A vízügyi ágazatban rejlő külgazdasági lehetőségek kihasználása azonban nem kielégítő. A számszerű eredmények szerények. (A vízügyi szervek tavalyi exportbevétele mintegy 520 millió forint volt, amely meghaladta a tervezettet, de elmaradt az 1982. évi teljesítéstől.) Az elnöki értekezlet kimondta, hogy a VI. ötéves eddig eltelt időszakában tapasztalt pozitív tendenciákat tovább kell erősíteni 1984-ben is. A határvízi tevékenységben még fokozottabban központi helyet kell kapjon a felszíni és felszín alatti vizek védelme és a vízminőségi kárelhárítás. A műszaki-tudományos együttműködésben közös kutatási-fejlesztési tevékenységre, project-rendszerű kutatásokra kell törekedni. A külgazdasági tevékenységben tovább kell fejleszteni az ágazatközi és vállalatközi együttműködést. Az exporttervek teljesítése ugyanis kiemelt fontosságú feladat. Az elnöki értekezlet a határozati javaslatot 6 ponttal egészítette ki, egyebek között megállapítva, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlésztése — a Nemzetközi Főosztály irányító munkája mellett — az OVH összes érintett főosztályának és minden vízügyi szervnek is feladata. A február végi ülésen még két fontos napirendi pontot tárgyalt az elnökség. A regionális jelentőségű felszín alatti vízkészletek feltárását és a Balaton vízparti településeken társulati formában végrehajtott csatornázási program VI. ötéves tervi helyzetét és a további feladatokat is megvitatta. 11
