Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
A hatalmas betonkockák is az elzárásba kerülnek A Greifensteni vízlépcső az öreg Duna elzárását követően az alvíz felöl is vizteret kapott (Fotó: Stiedl Károly) A mederelzárás estéjén (21.00) a műtárgy szelvényében már 3 m-es vízszintkülönbség alakult ki. Ennek megfelelően az egyre szűkülő elzárási szelvényben a víz sebessége meghaladta a 3 m/s értéket. A Duna áttöltésével kapcsolatos munkát — rövid ebéd- és vacsoraszünetet leszámítva — folyamatosan végezték. A két partról hajtott elzáró töltésnyelvek találkozására január 24-én délelőtt 1/4 12-kor került sor. Ekkor ért össze a 34 ezer t kő és kereken 20 ezer t kavics felhasználásával épített zárógát. A továbbiakban a gát szélesítési és erősítési munkáit végezték, hisz márciusban be akarják fejezni a terület rendezését, az új üdülőfélsziget durva földmunkáit. A vízlépcső építési munkáit, különösen az érdekesebb munkafázisokat, így pl. a mederelzárást sok érdeklődő (nem csak szakember) a helyszínen is figyelemmel kísérhette. A látogatók számára tájékoztató táblák, vázrajzok segítik az eligazodást és külön megfigyelő domb (tömörített kavicsdepónia) létesült az elzárási munkák megfigyelésére. A Greifensteini vízlépcső befejezési munkáival párhuzamosan még 1984-ben hozzákezdenek a HAINBURG-i vízlépcső építésének előkészítéséhez. Az 1880 fkm szelvény közelében létesülő vízlépcső kapacitása 366 MW lesz, évi energiatermelését 2136 millió kWh-ra irányozzák elő. Hainburg után a főváros keleti határán a WIEN vízlépcső építésével fejeződik be az osztrák Duna-szakasz csatornázása. Mivel a korábban tervezett RÜHRSDORF-i vízlépcső építését egyelőre nem irányozzák elő, 11 vízlépcső segítségével hasznosítják a Duna helyi energiáját, teszik biztonságosabbá a hajózást, szolgálják az érintett parti térség vízi infrastruktúrájának fejlesztését, a környezet megszépítését. Dr. Nagy Lászió Tizenötödik alkalommal Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanlolyam a VIIUKI-ban A TESCO megbízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ ebben az esztendőben 15. alkalommal rendezi meg a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot. A tanfolyam célkitűzése; megismertetni a résztvevőkkel a vízgazdálkodás gyakorlatában használt elméleti és gyakorlati hidrológiai módszereket, és a hidrológiában elért legújabb kutatási eredményeket. Az eddigi 14 tanfolyamon a világ 48 országából összesen 223, a vízgazdálkodásban dolgozó szakember kapott egyetem utáni továbbképzést hazánkban. Az idén amikor 15 országból 18 szakember vesz részt a tanfolyamon, először fogadnak hallgatót Mauritiusról és Szomáliából. A tanfolyam hivatalos nyelve angol, az előadók egyetemi tanárok és tudományos kutatók. A résztvevők a 600 órás elméleti és gyakorlati órák, a terep- és laborgyakorlatok mellett, hazai és külföldi tanulmányutakon, szakmai látogatásokon vesznek részt. A tanfolyam ünnepélyes megnyitójára február 9-én került sor a VITUKI kongresszusi termében. Dr. Stelczer Károlynak, a tanfolyam igazgatójának megnyi-Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egyik együttműködési centruma a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, a WHO koppenhágai irodájával közösen február 20—24. között ötnapos szakértői tanácskozást rendezett Budapesten a parti szűrésű kutak vízkészletének védelméről. A tanácskozást Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese és dr. Gregory Watters, a WHO európai főigazgatójának képviselője nyitotta meg. A VITUKI kongreszusi termében megrendezett tanácskozáson 9 ország —• Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, tója után dr. Breinich Miklós az OVH első elnökhelyettese, Schmidt Antal a TESCO vezérigazgató-helyettese, dr. Kovács György, a VITUKI főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Ezt követően dr. Zákonyi János, az OVH főosztályvezetője tartott előadást a magyar vízügyi szolgálat nemzetközi kapcsolatairól. az NSZK, Románia és a Szovjetunió — szakemberei vettek részt. Hazánk különösen érdekelt a parti szűrésű kutak vízkészletének védelmében, mert az ország ivóvíz-termelésének majdnem a felét a folyók mentén telepített kutakból szerzi be. A magyarországi helyzetképről dr. Benedek Pál, a VITUKI Vizminőségvédelmi Intézetének igazgatója tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A tapasztalatok összegzése alapján közös ajánlást dolgoztak ki a parti szűrésű kutak vízkészletének fokozottabb védelmére és ésszerű hasznosítására. IVÓVÍZKÉSZLETÜNK VÉDELMÉRŐL WHO szakértők tanácskozása Budapesten 10
