Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
Altem* ö r ti Vizlópcsö A Greifensteini Vízlépcső mentén üdülő félszigetet alakítanak ki Kavicsutak és bújtatok bögézik a hullámteret „Bionetz” segíti a kavicson a gyors növénytelepítést éghajlathoz és vízjáráshoz igazított növényzet telepítésével kialakított térség Koenig professzor irányításával nyerte el mai alakját. A tízezer hektáros tájvédelmi környezetté nyilvánított térséget vadkerítés határolja. A Duna főmedre menti partvonalat kisebb öblök kialakításával teszik tagolttá. Ezek a 3—400 m2 vízfelületnél nem nagyobb öblök fürdésre, csónakkikötésre, horgászásra készültek. Egyikmásik öbölben különböző bányahomok, mederiszap stb. feltöltést készítettek, hogy a parti növényzet spontán alakulását tanulmányozzák. A tájbaillesztés és az ökológiai egyensúly kialakítása érdekében általában csak a kezdeti lépéseket teszik meg. Sok esetben a többit a természet önfejlesztő képességére bízzák. Igaz, hogy a gyors regenerálódást például gyökeres fák átültetésével, békalencse telepítésével stb., tudatosan fokozzák. Ezeket az apró részleteket is sokoldalú mérlegelés után megtervezik. így alakítják ki a „természetbarát" megoldásokat. A tervek gyakran olyan ajánlásokat is tartalmaznak, amelyek kívül esnek a vízépítő mérnök illetékességi körén. A vízlépcsők létesítése során jelentkező járulékos előnyök kihasználása ugyanis már rendszerint egy-egy község fejlesztési tervéhez ad segítő szempontokat (területrendezés, sétautak, szabadidőlétesítmények, kempinghelyek, sportközpontok, turistaprogramok stb.). Az ökológiai tervek készítéséhez általában javasolják a meglevő holtágak megtartását, illetve új ágak kialakítását, terüíetfeltöltés helyett többnyire mély fekvésű területek elárasztását. Különösen fontosnak tartják a létesítmények megvalósítása előtti időszakban történő állapotfelvételt, ami a talajvízviszonyok mellett kiterjed a növény- és állatvilág fő képviselőinek listába vételére is. Az NSZK-ban például ún. „vörös jegyzék" tartalmazza a védendő növény- és állatfajokat. A környezetharmonikus megoldások fő elve a tagoltság. Kerülni igyekszik a hosszú, egyenes síkokat, vonalakat, szinte minden helyre fát, bokrot, gyepet kíván telepíteni a változatos hajlású, szeldelt rézsűkre. Nem gondmentes egy-egy ilyen „természetbarát" szakasz tényleges megépítése sem. A helyi munkavezető rendszerint léccel, zsinórral tűzi ki az építendő töltés stb. profilját, ellenőrzi a kialakítást és ugyanilyen szabályos mértani módszerrel végzi a munka leszá-25
