Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
ben még ismeretlenek voltak, Márpedig az ő közreműködésükre is szükség van, mivel környezetünket csak a társadalom minden egyes tagjának aktív részvételével lehetséges megvédeni. A környezetvédelmi aktívák tevékenységének fontos területe a társadalom tagjainak meggyőzése a természet- és környezetvédelem fontosságáról, a közfigyelem fölkeltése e témák iránt. Feladatuk tehát a fölvilágosító, a meggyőző tevékenység, a szemlélet helyes kialakítása. Ebből következik: ha a lakosság jelentős hányadát sikerül meggyőzni a környezetvédelmi tennivalók fontosságáról, ezeket a lakosokat már könnyebb lesz aktivizálni a konkrét cselekvésre, különösen, ha ehhez a szükséges ismereteket is megszerzik. Az összes kommunikációs eszköz segítségével mozgósítanunk kell közvéleményünket a környezetvédelmi tennivalókra. Az általános összefüggések tudományos feltárása mellett ezeknek az eszközöknek a segítségével meg kell mutatnunk a helyzet megjavításához vezető utakat, konkrét útmutatásokat kell nyújtanunk bizonyos viselkedési formákra, szem előtt tartva, hogy az emberek csak akkor választják cselekvési lehetőségeik közül a helyeset, ha megfelelő tárgyi tudás párosul a környezetvédő magatartással, amint erre már utaltunk. A Tatai-medence, mint oktatási modell ef' A környezetvédelemmel összefüggő oktatás, tudatformálás eredményességét, hatékonyságát jelentős mértékben elősegíti a valóságban, tehát a gyakorlati életben tapasztalható jelenségeknek, problémáknak, valamint azok feltárásánál és megoldásánál alkalmazott módszerek, eljárások helyszíni tanulmányozása. Ilyen szempontból a Tatai-medencét sokrétű környezetvédelmi tényezői igen alkalmassá teszik arra, hogy fokozatosan a környezetvédelmi oktató- és tudatformáló munka bázisává váljon. E kistáj 520 km2 kiterjedésénél fogva könnyen és gyorsan áttekinthető. A gazdaságfejlesztés és a természeti környezet kölcsönhatásainak, ok-okozati összefüggéseinek gyors felismerését, tanulmányozását, megítélését teszi lehetővé. Rendelkezik mindazon gazdasági és természeti tényezőkkel és adottságokkal, amelyek ezekhez megfelelő alapot biztosítanak. Magyarországon a legnagyobb táji terhelésnek kitett civilizációs „kistájban" alakult ki a helyi agglomeráció, az urbanizáció olyan sajátos formája, amelyben a környezethez viszonyított munkamegosztás már igen jelentős eltérést mutat. A dinamikusan változó táji terhelést jelentő gazdaságfejlesztés mellett kialakult az infrastrukturális háttér is, amely további tartós és egyenletes szívást gyakorol a környezetre. Mindezeket jelentős népességmozgás, tömörülés — településfejlesztés, városfejlesztés — és közigazgatásfejlesztés kíséri. Fentiek együttes hatására — agglomerálódás — a társadalmi és természeti környezet fokozatos átalakulása következik be. E kistáj kiválasztását a természeti erőforrások további kiaknázásának, a természeti tényezőkkel való kapcsolódásának, a közigazgatás-fejlesztés, szervezés szükségességének tanulmányozása, elemzése, vizsgálata, együttes hatásainak bemutatása s az eredmények hasznosítása céljából több magyar tudományos intézet — elsősorban a Magyary Zoltán professzor által vezetett Közigazgatástudományi Intézet — javaslatára, már a 30-as években kezdeményezték. Fentiek alapján szinte kínálkozik az a lehetőség, hogy a Tatai-medence a komplex környezetvédelmi oktatás bázisává váljon. Ilyen igény egyébként már jelentkezett is, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a különböző felsőfokú tanintézetekben folyó környezetvédelmi oktatás anyagához kapcsolódóan e térségben folyó környezetvédelmi munkálatok tanulmányozása céljából ide évek óta látogatásokat szerveznek, Így többek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatói részére. A hallgatók az igen szakszerű — film- és diavetítéssel egybekötött — bemutatók során számos olyan hasznos gyakorlati ismeretre tettek szert, melyek nagyban hozzájárultak elméleti ismereteik megszilárdításához és környezetvédelmi szemléletük helyes irányú formálásához. Ezen túlmenően már arra is van példa, hogy a Tatai-medence területén működő egyes üzemek végzős egyetemi hallgatók részére különböző környezetvédelmi témákat hirdettek meg diplomamunkák kimunkálása céljából, lehetővé téve azok széles körű helyszíni tanulmányozását. Emellett az üzemek konzulensek kijelölése révén is segítik a hallgatókat abban, hogy diplomamunkájuk összeállításához megfelelő instrukciókat kapjanak. Fentiek mellett számos egyéb olyan konkrét megnyilvánulás tapasztalható, melyek célja a térség adottságainak felhasználása a környezetvédelmi oktatásban. Mindezek abba az irányba mutatnak, hogy a Tatai-medence sajátosságaiban rejlő lehetőségeket érdemes a környezetvédelmi oktatásban intézményesen felhasználni és mielőbb kialakítani olyan bázisként, amely érdemben hozzájárulhat a sürgető oktatási igények kielégítéséhez. Környezetvédelmi továbbképzési központ létrehozása A Tatai-medence sajátosságainak ismeretében bátran megfogalmazható az a felvetés, hogy ez a térség joggal lenne hivatva otthont adni tatai székhellyel — ahol ennek tárgyi feltételei biztosíthatók — egy olyan oktatási intézménynek, amely a jövőben rendkívül fontos szerepet tölthetne be a környezetvédelmi továbbképzésben. Ilyen jellegű intézmény létrehozása elsősorban azért indokolt, mivel — figyelembe véve az országosan növekvő igényeket — célszerű lenne a környezetvédelemmel összefüggő képzést, valamint továbbképzést koordináltan végezni, ami sürgető feladat nemcsak a különböző tanintézetekben folyó környezetvédelmi oktatás egymásra épülő tananyagának kimunkálásában, hanem a tanfolyami továbbképzés, a környezetvédelmi szakmérnökképzés, az oktatók továbbképzése stb. terén egyaránt. A szóban forgó feladatok színvonalas ellátásához rendkívül nagy segítséget jelent az a gyakorlati háttér, ami az érintett térségben rendelkezésre áll. A terület ugyanis komplex szemléletformáló oktatást tesz lehetővé, amely minden ágazat és intézmény számára előnyösen bemutathatóvá teszi az elmélet gyakorlati alkalmazását, beleértve azokat a szervezési formákat is, melyeket hazánkban itt alkalmaztak elsőként, főleg a huszonnyolc vállalat által létrehívott Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás keretében, melynek szervezeti és működési szabályzata a következők szerint foglalja össze röviden a szervezet céljait: A társulás lehetővé teszi a környezetvédelem és a területfejlesztés elméleti eredményeinek gyakorlati megvalósítása, valamint a természeti erőforrások ésszerű, optimális, környezetkímélő kiaknázása terén a felmerülő közös gazdasági érdekek feltárását, megvalósítását, az állami és megyei koncepciókkal való koordinálását, a tevékenység komplex és interdiszciplináris alapokon történő szervezését, valamint a gyakorlatban (hazai—külföldi) már bevált módszerek igény és lehetőség szerinti alkalmazását. Ezzel összhangban működésének egyik elsődleges célja a megyei környezetvédelmi tevékenység összhangjának megteremtése, ezen keresztül az üzemi, térségi, területi érdekek együttes szolgálata. A társulás elősegíti a környezet- és természetvédelmi előírások, ágazati szabályozások üzemi és területi érvényesülését. E summázott célkitűzéseknek megfelelően a társulás főbb feladatai a következők : — a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet védelmével, a természeti erőforrások észszerű, optimális környezetkímélő kiaknázásával, az energiagazdálkodással kapcsolatos komplex környezetvédelmi, környezethasznosítási, környezetszabályozási vizsgálatok elvégzése, szakvélemények készítése, tanácsadás; — az ezekkel kapcsolatos tervezés, szervezés és megelőző, feltáró ellenőrzés, kiállítások rendezése, oktatási és propagandaanyagok összeállítása; — környezeti jelenségek kihatásainak szakmai és közgazdasági elemzése; — környezetkímélő technológiák, gazdálkodási módszerek, termelési, fejlesztési eljárások és folyamatok felderítése, ajánlása, elterjesztése; — környezetfejlesztési módszertani tanulmányok készítése a gyakorlat számára. Területi információs és dokumentációs rendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése, az igényekkel összehangolt rendszeres adatszolgáltatás a tagvállalatok, -intézmények részére. Dr. László Ferenc a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 18
