Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
ágazatiak a KGST szabványokból honosított, valamint a hazai vízgazdálkodási szakterület (pl. vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás létesítési, üzemeltetési, fenntartási és megszüntetési feladatok) vízminőség-védelmi műszaki szabályozási kiadványai. A kárelhárítási előírásokat ágazati szabályzat tartalmazza. 4. A vízminőség-védelmi követelmények 4.1. 1983. évi állami szabványjegyzékben országos szabványkiadványként a következők vannak hatályban: — Szennyvizek vizsgálatára, minősítésére 39 db — Szennyvíziszap vizsgálatára 15 db — Ivóvízvizsgálatra és -minősítésre 45 db — Felszíni vizek vizsgálatára 25 db — Felszíni vizek üledékének vizsgálatára 9 db — Mesterséges fürdők medencevizének vizsgálatára és minősítésére 3 db — Víztoxikológiai vizsgálatokra 7 db összesen: 143 db Ebből 58 db (41%) 10 évet megélt szabvány. Ezen belül 20 db (14%) van olyan, amely több mint 20 évvel ezelőtt készült. A vizsgálati módszereket az MSZH szervezésében rendszeresen korszerűsítik. A korszerűsítéshez az ISO szabványajánlásokat, a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében kidolgozott és karbantartott egységes vizsgálati módszereket, valamint a hazai kutatási eredményeket használják fel. A szennyvizek minőségére vonatkozó irányelvek (MSZ 260/31—57) elavultak. A szennyvíziszapok minősítésére nincs országos szabvány. Az ivóvízminőségi követelmények közegészségügyi szempontok figyelembevételével készültek (MSZ 450/1 és 420/2) korszerűsítésük folyamatban van. A KGST-szabvány honosításával készült a „Közcélú vízellátás víznyerő helyeinek kiválasztása és értékelése" (MSZ KGST 1924—79) szabvány. A felszíni vizek üledékének minősítésére még nem készült országos szabványkiadvány. A felszíni vizek, a talaj-, réteg- és karsztvizek minősítésére szintén nincs országos előírás. „A szennyvizek és befogadók minősítése" című szabványkiadvány víztoxikológiai vizsgálatok alapján korszerű előírásokat tartalmaz. A szennyvizek vizsgálatának általános irányelveit összefoglaló Ml 260/1—77 a vizsgálatok terjedelmére, a helyszíni szemlére, a vizsgálat megtervezésére ad útmutatásokat. A szennyvizek minősítésével kapcsolatos vízgazdálkodási szempontok, előírások a vízügyi ágazaton belül korszerűsítés alatt állnak. Ezek azonban csak a szennyvízbírságolás, a befogadóhoz való bevezethetőség követelményeit tartalmazzák. Az országos előírások korszerűsítésének célja a szennyvizek teljes körű minősítése. Ebben a közegészségügyi és egyéb szempontok is szerepeljenek majd. Az ivóvíz és az ivóvízként felhasználásra kerülő felszín alatti és felszíni vizek minősítéséhez a vízvizsgálat általános szempontjait az Ml 448/1—78 tartalmazza. Ez többek között a víz ihatóságának elbírálásához kémiai és bakteriológiai vizsgálatok elvégzését írja elő. A vízfeltáráskor, valamint a víz fizikai és kémiai víztisztítási műveletek hatásosságának ellenőrzésére a kémiai vizsgálatot, a felszíni víztisztítási folyamatnál kémiai, mikroszkópos biológiai és bakteriológiai vizsgálatokat kell elvégezni. Fertőzési veszély esetén fertőtlenítés után a szabad klórtartalom és a bakteriológiai vizsgálat szükséges. Az ivóvíz minősítése kémiai és fizikai vizsgálatok alapján című (MSZ 450/1 — 78) szabványkiadvány korszerűsítését még nem tervezik. Ivóvizek ellenőrzésére mikroszkopikus biológiai vizsgálatot a termelt, tárolt és vezetett ivóvíz, valamint az ivóvíz nyerésére felhasznált „nyersvíz" vízminőségének értékelésével kell végezni. A szabvány minősítési előírásokat nem tartalmaz. Az ivóvíz bakteriológiai vizsgálatát tartalmazó MSZ 22901 az ivásra, háztartási célra használt víz (beleértve az ásvány- és gyógyvizeket is), valamint az élelmiszeripari technológiai vizek vizsgálatára és minősítésére tartalmaz előírásokat. A szabvány a bakteriológiai vízminősítéshez a coli-szám és baktériumszám megengedett határértékeit tartalmazza. Régi törekvés egy olyan ivóvízminősítési rendszer kialakítása, amelyen belül egységes vízminősítési előírások szerepelnek. Ehhez azonban a fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálati eredményeket szintetizáló minősítés egységes rendszerét lenne célszerű kialakítani. Elkészült az „Állattartótelepek itatóvizeinek minőségi követelményei” (MSZ 319—83) című szabvány. 4.2. A vízügyi ágazati szabványkiadványok között a vízminőség-védelmi előírások differenciáltan jelentkeznek. Ezek a következők: a) A KGST szabványok hazai bevezetéséből vízvédelmi fogalmak és szakkifejezések, valamint a vizek szennyeződése elleni vízvédelmi szabályok. b) A Vízügyi Műszaki Segédletek a víz szennyeződését észlelő és vizsgálatot végző személyek részére irányelveket, gyakorlati útmutatást tartalmaznak a jelenségek értékelésére és a vizsgálatok elvégzésére. c) A vízügyi létesítmények üzemeltetésének vízminőség-védelmi előírásai. d) A szennyező anyagok élővízből való eltávolítására megoldási módok. e) A szennyező anyagok, hulladékok elhelyezésére, mezőgazdasági felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó előírások. f) A felszíni és felszín alatti vizek értékelési és minősítési rendszerei, törzshálózati vízmintavételi helyeken a komponensek körének, a mérés gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása. g) A vízkezelési és szennyvíztisztítási technológiák. ad a) A vízhasznosítási és vízvédelmi szakkifejezések és fogalommeghatározások (MSZ—10 KGST 3544) a KGST- szabvány nem szöveghű átvételéből készült vízügyi ágazati szabványkiadvány. A felszíni és felszín alatti vizek szenynyeződés elleni vízvédelmi szabályait szabványsorozatban foglalták össze. Ezekben a szabványokban a talajvízvédelem általános előírásait és a kőolaj és kőolajtermékek, a peszticidek és műtrágyák elleni vízvédelmi szabályokat rögzítették. A kőolaj és kőolajtermékek szállítása és tárolása közben gyakori a meghibásodásból vagy gondatlan kezelésből eredő vízminőségromlás. Az e témakörhöz tartozó szabványok általános előírásokat (MSZ—10 KGST 3078—81), valamint csővezetéken, gépjárművön való szállítás vízminőség-védelmi szabályait (MSZ—10 KGST 3545—82) tartalmazzák. Az olaj csővezetékben való szállításának vízvédelmi előírásai a védőövezetekben való átvezetésre a vezeték más létesítményekkel való keresztezésének feltételeire a biztonságos üzemelésre ad előírásokat. A szabványt a hazai előírásokkal kibővítve honosítottuk. E témakörben majd elkészíthetők a vasúti tartálykocsikban való szállítási, valamint a felszíni és felszín alatti tárolás vízminőség-védelmi szempontjai is. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés során felhasználásra kerülő vegyi anyagok, helytelen technológiák alkalmazása során a felszíni és felszín alatti vízkészletek elszennyeződhetnek. A peszticidek szennyező hatásának megakadályozására (MSZ—10 KGST 3077—81) a szabvány a védőterületeken való alkalmazhatóságára, a kiszórási technológiák, a hulladékok megsemmisítésére vonatkozó előírás pontos betartására, a felszín alatti vizekbe való bekerülés utáni szivárgás ellenőrzésére, figyelőkutak telepítésére, valamint a peszticidek élővilágra való veszélyesség szerinti osztályozására tartalmaz szabályokat. ad b) A Vízügyi Műszaki Segédlet sorozat a következő témakörökben ad útmutatást a vizsgálatot végzők részére. Biológiai vízminőségi mutatók (VMS 233/1). Irányelveket tartalmaz a vízminőségváltozás hatására észlelt jelenségek értékelésére (pl. halpusztulás, oxigénhiány, a vízi élettérbe juttatott idegen mérgek). A fizikai, fiziológiai és általános szervetlen kémiai jellemzők, az általános szerves kémiai jellemzők, a nitrogén- és foszforformák meghatározására, továbbá a szerves és szervetlen ipari szennyezők, valamint a peszticid maradványok mérésére, figyelemmel a vizsgálati szabályokra, gyakorlati útmutatást ad. A sorozat egyes lapjaiban, az egyes szennyező csoportokba tartozó vegyi anyagok vannak felsorolva; tartalmazzák a vizsgálati szabványokban nem közölhető, de azok elvégzéséhez szükséges ismereteket. ad c) A vízi létesítmények (pl. völgyzárógátas tározók) üzemeltetése sok irányú lehet. Az egyes létesítményfajták ipari vagy ivóvízellátást szolgálják, rendszeres ellenőrzésük a biztonságot növeli, esetleges károk elkerülhetők. ad d) A felszíni vizek védelme, öntisztuló képességének helyreállítása, vagy növelése céljából megoldási módok szabványosítása kezdődött. Ezek közül elkészült a felszínen úszó olaj és az oldott szennyezők levegőztetéssel való eltávolítás! módjai (Ml—10—132/2—82). ad e) Szennyező anyagot tartalmazó iszapok, a vízminőséget károsító hul10
