Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
Megállapítása szerint az előző időszakhoz képest a beruházási lehetőségek tartós csökkenésére kell berendezkedni. Előtérbe kerülnek a szervezési és hatékonyságnövelő, a biztonságot és minőséget javító intézkedések. Nem számíthatunk a vízépítőipar gépparkjának jelentős feljesztésére sem. Csökken a nagyobb létesítmények aránya, növekedni fog a javítási, fenntartási.munkák szerepe. Az iparban a vízigény szabályozása, a belső vízgazdálkodás racionalizálása lesz a gyakorlat, ami maga után vonja a vízbázis fejlesztésére irányuló igények csökkenését. A mezőgazdaság területén több építési feladatra lehet számítani, előtérbe kerül a melioráció, az öntözés, a hulladékhasznosítás. Nagyobb mértékben megvalósul a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése. Dr. Bognár Győző a továbbiakban a vízgazdálkodás jelen helyzetének érzékeltetésére szakáganként rövid ismertetőt adott. Elemezte a vízépítés feladatait és fejlődését az építéstechnológiák szemszögéből nézve. Részletesen kitért a földműépítés, a terméskő- és rőzseművek építése, a vezetéképítés és a betontechnológia jelenlegi műszaki színvonalára és ráirányította a figyelmet a fejlesztés lehetőségeire. Végezetül szólt a vízépítés legnagyobb tartalékáról, a szervezésről. Kiemelte a szervezés fontosságát és felhívta a figyelmet a tennivalókra. A konferencia délelőtti programja dr. Kiss Jenő, a Vízépítőipari Tröszt műszaki vezérigazgatóhelyettese előadásával zárult, aki ismertette a műszaki fejlesztés eredményeit a Vízépítőipari Trösztnél ,,A vízépítőipar jövője” címmel 1978-ban megtartott konferencia óta eltelt időszakban. Előadásában rámutatott arra, hogy indítékait és tartalmát tekintve milyen lényeges változáson ment át a Tröszt műszaki fejlesztése, összhangban az ezen időszakban bekövetkezett népgazdasági és vállalati gazdálkodási változásokkal, valamint az ágazati elvárásoknak a megváltozott helyzethez igazodó módosulásaival. A továbbiakban részletesen ismertette a műtárgy és vezetéképítés fejlesztése területén elért jelentős tröszti eredményeket. Ennek révén általánossá vált a Vízépítőipari Tröszt vállalatainál az előre gyártott szerelhető zsaluzatokkal történő műtárgyépítés, amivel összhangban sikerrel alkalmazzák a hegesztett acélhálókat és térvázakat is. Mindez jelentős élőmunka- és anyagmegtakarítást eredményez és az így kivitelezett műtárgyak minőségének javulását szolgálja. Természetesen, mint minden fejlettebb technológia, ezek is fokozott technológiai fegyelmet igényelnek a kivitelezőtől, de magasabb szintű munkát a tervezőtől is. A vezetéképítés műszaki fejlesztési tevékenységének jelentős lépése volt a táblás dúcolási mód alkalmazásának bevezetése. Az ALLROUND dúcoló berendezést a DÉLVIÉP-nél 1982-től alkalmazzák. Jelentősen növekedett továbbá a termelékenység a kitűzési munkák elvégzésére alkalmas lézerkészülékek munkába állításával. A Tröszt műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte végül az egységes tröszti technológiai utasításrendszer kidolgozását és bevezetését, ami alapjául szolgálni hivatott a munkák megszervezésének, a minőség biztosításának és a munkavédelemnek egyaránt. Ezt követően tért rá a Vízépítőipari Tröszt műszaki fejlesztésének új irányaira. Előadása szerint az új irányokat a vállalkozási készség és a versenyképesség fokozásának igénye jelölte ki. Ezek lényegében az építési technológia fejlesztésével összehangolva a létesítményfejlesztést, és a létesítmények működtetési technológiáinak fejlesztési területeire is irányuló komplex műszaki fejlesztést jelentik. Az építményfejlesztés témakörből elsőként a sorozatban építhető vasbeton víztoronytípust említette. Ennek kapcsán szó esett a folyadék- és gáztömör minőségű vasbeton szennyvíziszap-rothasztók megépítési lehetőségeiről is a víztoronyprogram keretében kidolgozott zsaluzási és betonozási technológia alkalmazásával. Szólt a továbbiakban a légbefúvásos szennyvíztisztító telep-család kialakításáról, ami létesítmény- és energiagazdaságosság szempontjából, úgyszintén az építési és működési technológiai oldalról vizsgálva egyaránt előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, — nincsenek különös gondok a kiváló minőségben történő kivitelezésével kapcsolatban és kicsi a karbantartási igénye —, vállalkozói ára pedig versenyképes az egyéb megoldásokhoz viszonyítva. Itt esett szó a vízzáró résfüggöny kialakítására vonatkozó know-how vásárlás előkészítéséről, amely az OVH ágazati projekt keretében folyik. Az építményfejlesztés területén a Tröszt a közelmúltban kezdett foglalkozni az üvegszálbetétes poliészter tartályok vízépítésben való alkalmazásával, a jelenlegi vasbetonból épülő kisebb medencék felváltására. A létesítményfejlesztés legmagasabb rendű fokozatának tekinti a Tröszt a működési technológiák olyan innovációs fejlesztését, aminek révén lényeges mennyiségi csökkenést és egyszerűsítést várnak a létesítményekben. Több kutatóintézet és saját tervező vállalata munkájának koordinálásával megkezdte a Tröszt a hazai természetes zeolitok szennyvíztisztításra és iszapkezelésre történő alkalmassági vizsgálatát, gazdaságos, nagyhatású szennyvíztisztítási eljárás és berendezések kifejlesztése céljából. Dr. Kiss Jenő előadásának összegzéseként megállapította, hogy a Vízépítőipari Tröszt vállalatai az elmúlt évek építéstechnológiai fejlesztésének eredményeként tevékenységi főprofiljuk területén elérték, sőt több vonatkozásban meg is haladták a hazai technológiai, technikai színvonalat. Felkészültek és képesek ennek révén megfelelő minőségű exporttevékenységre is. Az e téren történő versenyképességük fokozását is elősegíteni hivatott a tröszti műszaki fejlesztés új irányokban történő kibontakoztatása. A délutáni programként megszervezett szakmai tanulmányút során a résztvevők megismerhették a jelenleg épülő kaposvári új szennyvíztisztító telepet és a fonyód—bélatelepi víztisztító művet. Mindkét létesítmény kivitelezője a Déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat (DÉLVIÉP). A konferencia második napján az előzetesen kitűzött pályázat eredményhirdetésére és az erre benyújtott dolgozatok tartalmának ismertetésére, értékelésére került sor. A bíráló bizottság döntése alapján a pályázatra beérkezett és a kiírási feltételeknek eleget tevő pályaművek közül a 10 legjobb pályadíjat kapott. Az első három díjat a következők nyerték el: I. Hegyi Károly, a Vízépítőipari Tröszt fejlesztő mérnöke, a csőfektetési munkák építéstechnológiai fejlesztése tárgyú pályaművével. II. Kollár József, a KEVIÉP technológus mérnöke, a nagytáblás zsaluzatok Kaposvári szennyvíztisztító épülete. Korszerű nagytáblás zsaluzás 7
