Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 6. szám
A méréseknél, vagy helyesebben a szennyvízmennyiség megállapításánál mutatkozó nagymértékű pontatlanság miatt alig érdemes olyan, mérési eredményt befolyásoló körülményeket megemlíteni, mint pl. a telepről kiszállított hígfolyós (cca 98% víztartalmú) iszapok mennyisége, amit az elfolyó tisztított szennyvízmérésnél megállapított értékhez hozzá kellene adni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni és minduntalan ismételni, mennyire fontos a szennyvíztisztító berendezések pontos alapadat szolgáltatása. A vonatkozó tankönyvek, tanulmányok, üzemelési utasítások bevezető fejezetében alapvető követelményként szerepel a szennyvíztisztítási technológia fő paramétereinek megbízható mérése. Ennek indokai közismertek, mégis úgy tűnik, hogy egyes szempontok érdemtelenül háttérbe szorultak, vagy kevésbé tudatosultak. Ilyenek például a tervezés számításokon alapuló feltételezéseivel szembe állítható empirikus eredményekből levonható következtetések, tanulságok, melyek a további tervezéseknél hasznosíthatók, illetve melyeket figyelembe kellene venni. Vagy a tisztítatlan szennyvíz menynyisége és a tisztítás során keletkező iszapok (nyers-, fölös iszap) mennyisége között fennálló szoros kapcsolat gyakorlati felhasználása a tisztítótelep üzemelésénél, főleg a szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása terén. Természetesen ez a kapcsolat, nevezhető iszapindexnek (1000 m3 szennyvízből keletkező iszap m3-re), számos feltételtől függ. Elsősorban a szennyvíz szárazanyag-tartalmától és más komponenseinek arányától, nem kevésbé a szennyvíztisztító telepen alkalmazott technológiától, úgyszintén a tisztító berendezések állapotától és a helyes üzemviteltől függ. Értelemszerűen ez a kinyert iszapra is vonatkozik és különösen a telepről kiszállításra kerülő iszap víztartalmától függ ez az iszapindex érték. Tulajdonképpen minden egyes telepnek egyforma iszapvíztartalom mellett is egyedi index értéke van, mely évszakonként csak kismértékben változik, de döntően a telep technológiai megoldásától és üzemvitelétől függ. Megbízható mérési adatok birtokában egész évre előre prognosztizálható a telep iszapkezelése: a kiszállítandó iszap mennyisége, a szállítások ütemezése, a fogadóhelyek biztosítása. Durva, kiugró eltérések az iszapprogramtól a telep üzemzavara, az érkező szennyvíz minőségi, vagy mennyiségi változására, esetleg a csatornahálózat megnövekedett vagy lecsökkent infiltrációjára, illetve más kivizsgálandó körülményre figyelmeztet. Ezért elengedhetetlenül szükséges az egyes telepek megbízható, folyamatos alapadat mérésének biztosítása. A nagyobb telepeknél, ahol rendszerint átemeléssel kezdődik a technológiai sor, indukciós méréssel, vagy automatikus mérőbukós megoldással célszerű megállapítani a szennyvíz mennyiségét. Természetesen a nagy telepeknél a technológiai sor egyes fázisaiban is szükséges ellenőrizni a szennyvíz mennyiségét és minőségét. A kisebb telepeknél is biztosítani kell a mérési lehetőséget, legalább mérőbukóval és folyamatos regisztráló berendezéssel; egyben azok időnkénti hitelesítéséről és ellenőrző mérési lehetőségről is gondoskodni kell. Itt merülnek fel a már említett kifogások a beruházások finanszírozása körüli nehézségek ismételgetésével és különösen a kontroll mérések bevezetése, mint a túlzott követelmény ellen mutatkozik ellenállás. A valós és tévhiedelmekből eredő akadályok elhárítására, a szennyvízmennyiség mérési eredményeinek ellenőrzésére egy régen ismert, de kevésbé alkalmazott módszer kínálkozik. Ez az egyes napi, majd ezekből a heti átlag szennyvízmennyiségből meghatározott megállapítás módszere. Közismert a telepekre érkező szennyvízmennyiség napszakonkénti változása, ami a hét meghatározott napjain nagyjából egyező értéket mutat. A szennyvízciklus lefolyási jelenségét felhasználva és fáradságot nem kiméivé minden telepen megtalálható az a módszer, amivel a nap minden órájára jellemző szennyvízhozam időszakonként (nyári-, téli-, üdülési vagy kampány időben) megállapítható. Megfelelően kiképzett és alkalmas eszközökkel felszerelt 2—3 fős brigád a vállalat telepeit sorra járva elkészítheti a telepekre jellemző szennyvízlefolyási görbéket. Ezek integrálásával meghatározhatók az egyes időszakokra érvényes szennyvízhozamok. Az egyes telepek lefolyási típus görbéi és belőlük levezetett mennyiségi adatok jó ellenőrző eszközül szolgálhatnak a telepen alkalmazott mérések kontrollálására, valamint különböző anomáliákra figyelmeztethetik a kezelő személyzetet. Nyilván eltérések lesznek csapadékos időjárás idején azoknál a telepeknél, ahol a szennyvízcsatornákba csapadék is bejuthat, vagy infiltráló csatornahálózatnál a talajvíz megemelkedése esetén. De a típusgörbéket is korrigálni Újítási és találmányi kiállítás Szolnokon A harmadik vízügyi újítási és találmányi kiállítást az OVH, a VIBESZ, a FORRÁS, a Vízépítőipari Tröszt és a KÖTIVIZIG rendezésében szeptember 4—9. között Szolnokon, Milléren rendezték meg. A kiállítást, amelyet Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke nyitott meg három szakmai nap — a VIZIGEK és társulatok szakmai napja, a vízépítőipari nap, majd a vízellátási és csatornázási nap — tette érdekessé. A kiállító 36 vízügyi szerv ízléses katalógust jelentetett meg, amelyben 188 újítással és találmánnyal ismerkedhetünk meg. A kiállítás jelentőségével következő számunkban részletesen foglalkozunk. kell újabb szennyvíztermelők, egész utcák, telepek stb. bekötése esetén. Ezek az empirikus módon megszerkesztett típusgörbék még jó szolgálatot tehetnek ott, ahol eddig csupán a számlázott vízfogyasztásból határozták meg a telep szennyvízforgalmát, de számos más üzemviteli szempontból is hasznosíthatók. A típusgörbék szerkesztésére szolgáló mérésekhez célszerű megkérni a hatóságok képviselőinek részvételét. Természetesen amint huzamosabb eltérések mutatkoznak a típusgörbék és az alkalmazott mérés eredményei között, el kell végezni a görbék ellenőrzését, illetve helyesbítését. Sokszor elegendő a típusgörbe jellegzetes pontjainak ellenőrzése is. Ez általában 4—6 mérést jelent 24 mérés helyett. Hasonlóképpen lehet eljárni hatósági felülvizsgálat során, mennyiségi viták eldöntése érdekében. Fejtegetéseim többek részére esetleg valószínűtlenül hatnak, s főleg azoknak tűnhet anakronisztikusnak ahol már modern technikát alkalmaznak. De sajnos meglepetés érné őket ha fáradságot véve válogatás nélkül néhány tucat szennyvíztisztító telepen beható vizsgálatot végeznének. A kérdés boncolgatásával nem is az elmaradottság konzerválását szeretném segíteni, de remélem, hogy a javasolt primitív, bár célravezető eljárás munkaigényessége, állandó gondja — amik alól nehéz kibúvót találni — végül is a passzív ellenállás feladására kényszeríti a ködösítés híveit, belátják, hogy a mérések végzésével szemben felhozott kifogásaik tarthatatlanok és végül is minden szempontból helyes és kivánatos, pontos alapadat-szolgáltatás megvalósításának korszerű eszközeit vezetik be telepeiken. DCömja a vízé fii tőkre! ,,A Körös-parti szoborsétány” címmel másfél ezer példányban kötetet jelentetett meg a szarvasi mezőgazdasági főiskola. A szerző Tóth Lajos kandidátus tanszékvezető főiskolai tanár, a vízgazdálkodás, csatornázás, lecsapolás, öntözés és növénytermesztés nagy magyar tudósainak életrajzát írta meg, azokét, akik a szarvasi főiskola vízparti homlokzata előtti sétányon szobrot is kaptak. Vedres István, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenő, Trümmer Árpád és Hank Olivér tudóspályájáról szól a figyelmet érdemlő úttörő munka. Gerhard Kálmán Д Nemzetközi Vízellátási Szövetség elnöke Budapesten Az Országos Vízügyi Hivatal vendégeként augusztus 1—3. között Budapesten tartózkodott Maarten Schalekamp a Nemzetközi Vízellátási Szövetség elnöke. Maarten Schalekamp tárgyalásokat folytatott Varga Miklóssal, az OVH elnökhelyettesével az ENSZ által 1981-ben meghirdetett harmadik nemzetközi ivóvízellátási és egészségügyi dekádjának végrehajtásáról és tájékozódott hazánk vízellátásáról. A jeles vendég az OVH-ban vízügyi szakemberek előtt ,,Mi a helyzet a világ vízellátásával” címmel előadást tartott, majd a Balaton víztisztítási és vízellátási rendszerével ismerkedett meg. 7
