Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 6. szám
A KÖZTULAJDON társadalmi védelme a vízügyi ágazatban A vízgazdálkodás évről évre dinamikusan fejlődik, és hozzájárul a népgazdaság, a társadalom fejlődéséhez, valamint a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez, Közismert, hogy a vízgazdálkodási ágazat feladatainak végrehajtásához nagy állóeszközállományt igényel és köt le. A fejlődésének jelenlegi szakaszára még az állóeszközállomány gyors ütemű fejlesztése jellemző. Az ágazat állóeszközállományának értéke 1983. év végére elérte a 173 milliárd Ft-ol. Ugyancsak jelentős nagyságrendű az ágazat termelő-szolgáltató tevékenysége is, amely 1983-ban meghaladta a 24 milliárd Ft értéket. Mindezek a felvillantott számadatok igazolják, hogy ágazatunkban igen nagy szerepe van a köztulajdon: a vízügyi állóeszközök, a termelő-szolgáltató tevékenység során alkalmazott gépek, berendezések, termelőeszközök, anyagok stb. megvédésének, állaguk, üzemképességük megtartásának és a hatékony, takarékos gazdálkodásnak. A negatív társadalmi jelenségek általános megítélése A MSZMP Központi Bizottsága a XII. kongresszusa óta végzett munkát értékelve megállapította, hogy hazánkban a törvényesség, a közrend és a közbiztonság szilárd, az állampolgárok döntő többsége tiszteli törvényeinket, szocialista normák szerint él és dolgozik, az igazságügyi és bűnüldöző szerveink jól látják el feladataikat. Ennek ellenére — mint ahogyan a Központi Bizottság is megállapította — egyes nemkívánatos jelenségek alakultak ki, mint a túlzott anyagiasság, a korrupció, az alkoholizmus és a bűncselekmények növekedése. Mindezen kevezőtlen jelenségek a bűnözés alakulására is befolyással vannak. Hazánkban az elmúlt évben ismertté vált bűncselekmények száma meghaladta a 151 ezret, ami az előző évhez képest 8%-os növekedést jelent. Emelkedett a büntetett előéletűek, a fiatalkorúak aránya és növekedett azok száma, akik a bűncselekményt ittas állapotban, vagy az alkoholos életvitelükkel összefüggésben követték el. Mindezek ellenére megállapítható, hogy hazánk bűnözési helyzete kiállja a nemzetközi összehasonlítást. Az MSZMP Központi Bizottsága, majd ez évben a Politikai Bizottság a fő feladatokat is megszabta. Elsősorban az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot kell minden területen növelni, továbbá következetesen kell működtetni a gazdálkodás felelősségi rendszerét, különös figyelemmel a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A vízgazdálkodási ágazat társadalmi tulajdonvédelmének értékelése A vízgazdálkodás a népgazdaság szerves része, fejlődése a népgazdaság általános fejlődésével összhangban van, és ugyanazok a külső, belső hatások érik, mint a népgazdaság egészét, ezért a vízgazdálkodás nem mentes a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekményektől. A vízgazdálkodási ágazatban 1983- ban 890 esetben vált ismertté a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmény, ami kismértékű, 0,8%-os emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. A bűncselekményekkel okozott kár értéke meghaladja a 4 millió Ft-ot, közel azonos nagyságrendű az előző évivel. A legtöbb gondot továbbra is a lopások, és a betöréses lopások okozzák. E bűncselekményfajta teszi ki az esetek 77%-át és tendenciájában is emelkedő. A lopások száma 261, a betöréses lopásé pedig 268 volt, amelyek során több mint 2 millió Ft-tal károsították meg a társadalmi tulajdont. Általában az őrizetlenül hagyott, vagy kevésbé őrzött, építési anyagokat, nagy értékű kurrens alkatrészeket, üzemanyagokat és szerszámokat loptak el. Betörés alkalmával pedig minden olyan elmozdítható anyagot, gépet, szerszámot elloptak, amelyet „értékesnek" találtak. A sikkasztás „tárgyai" a különféle üzemanyagok, vagy e célra biztosított pénzeszközök voltak. Három vízügyi igazgatóságnál és egy vállalatnál fordult elő jelentős értéket kitevő sikkasztás: menetlevelek, gépüzemnaplók, és teljesítményelszámolások meghamisításával. Az egyik vízügyi igazgatóságnál 21 dolgozó 5 külső orgazdával összejátszva 42 ezer liter üzemanyagot sikkasztottak el, 400 ezer Ft értékben. (A kárból eddig 170 ezer Ft megtérült). Az elkövetők ellen a büntető eljárás folyamatban van. Mindezeket a cselekményeket úgy követték el, hogy egyes területeken a bizonylati fegyelem fellazult, az üzemanyag és teljesítményelszámolás nem volt kielégítő, az üzemanyagellátást végző gépkocsik üzemrendje nem volt szabályozva és e területek mindegyikén hiányos volt a belső ellenőrzés. Előfordulásuk számában és az okozott kárértékben is jelentős cselekmény a hanyag kezelés. Az esetek legtöbbje a gépek, gépi berendezések, járművek nem előírásszerű üzemeltetéséből, technológiai fegyelem be nem tartásából és az előírt karbantartások elmulasztásából adódik. A hanyag kezelés 194 esetben volt megállapítható, amellyel közel egy millió Ft-os kárt okoztak. Társadalmi szintű megelőzés A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények arra intenek, hogy a törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben szükség van a társadalom szervezettebb összefogására, a megelőző munka javítására (a megelőzést szolgáló társadalmi eszközök hatékonyabb alkalmazásával) és indokolt esetekben határozottabb törvényes fellépésre. Széles körű és hatékony tudatformálásra van szükség, amelyben jelentős feladata van a politikai, a társadalmi és az állami szerveknek. Nélkülözhetetlen e munkában minden becsületes állampolgár tenniakarása. Olyan szemlélet megteremtésére van szükség, amelyben csak a munkának és a munkával szerzett jövedelemnek van becsülete és elitéli az ügyeskedéssel, a jogszabályok kijátszásával, a bűcselekményekkel szerzett jövedelmeket és javakat. Ez a szemlélet olyan munkahelyi légkörben teremthető meg, amely nem tűri a fegyelmezetlenségeket és a jogszabályok áthágását. A munkahelyi kollektíva közösítse ki a szocialista erkölcs normarendszerével össze nem egyeztethető magatartást, mert ez szolgál minden bűncselekmény előzményéül. Nem engedhető meg, hogy a hatályos rendelkezések megtartását a végrehajtásra kötelezettek megkérdőjelezhessék és ez alól valamiféle felmentést követeljenek, netán kapjanak. A megelőző és nevelő munka mellett szükség van a különböző jogi, gazdasági intézkedések megtételére és a számonkérés alkalmazására. A Minisztertanács 1019/1983. (VI. 15.) számú határozatában kiadta azokat az irányelveket, amelyeket a gazdálkodás felelősség rendszerének következetesebb működése érdekében alkalmazni szükséges. Megállapította, hogy a gazdaságpolitikai és jogpolitikai célkitűzések megfelelő érvényesülését szolgáló jogi felelősségi rendszer alapvetően kiépült, de a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. A jogi felelősségi rendszer hatékonyabb működése érdekében — a jogi felelősségi rendszert az anyagi és erkölcsi ösztönzéssel együtt kell működtetni; — a jogi felelősségi rendszernek együtt kell szolgálnia a központi gazdaságpolitikai és jogpolitikai célkitűzések következetes megvalósítását és a szocialista törvényesség szigorú megta rtását; — a törvényes előírások megsértése, vagy felróható mulasztás esetén minden esetben meg kell állapítani a felelősséget és alkalmazni kell a felelősség mértékének megfelelő szankciót; — jobban el kell határolni a gazdaságirányító szervek és a gazdálkodó szervezetek hatáskörét, meg kell szüntetni a felesleges és indokolatlan párhuzamosságokat, a gazdálkodó szervezetek tevékenységébe való indokolatlan beavatkozást; — fontos követelmény a testületi döntések előkészítéséért viselt felelősség következetesebb érvényre juttatása; — az ellenőrzést végző szerveknek következetesen fel kell tárniok a jogi felelősség alapjául szolgáló körülményeket is; 5
