Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 4. szám
vízmű Emschergenossenschaft agyag Ruhr • ■ ■ •'Év.datftóvoamf íjji-l ■ .Л:т szürömedencék к~?1. 'i ’• homok és kavIcs^V! " Л*?.'-;ffTT vV'.>'•> i—■' i-.- tr1- - : • .'^Tyojtagaiérie^' • ■' ". *->‘v ' v': ~ ''.~i v' 4.115-^74« A Ruhr vizének kitermelése homokkő Ruhrverband és Ruhrtalsperrenverein Ez a szövetség a tartomány legnagyobb vízgazdálkodási szervezete. A Ruhr folyó vízgyűjtőjén működik. A vízgyűjtő terület nagysága 4488 km2, az itt élő lakosok száma kb. 2,2 millió. A Ruhr folyó hossza 217 km, átlagos lejtése 3 ezrelék. Közepes vízhozama 80 m3/s, az eddig mért legkisebb vízhozam 3,5 m3/s, a maximális árvízi hozam 2000 m3/s, a közepes vízelvonás 13 m3/s. A Ruhr vizét — átvezetéssel — összesen 5,1 millió lakos fogyaszja. Ez az ipari vízfogyasztással együtt 1 milliárd m3/év vízkivételt jelent. A Ruhr vizét dúsítják és medergalériával termelik ki. A vízgyűjtő területen 1,93 millió lakos szennyvizét tisztító telepekre vezetik. A szövetség két szervezet szabad társulásából áll. A Ruhrverband alapfeladata a vízminőség-gazdálkodás, a Ruhrtalsperrenverein (Völgyzárógát- Egyesület) a vízmennyiség-gazdálkodásért (a tározók üzemeltetéséért) felelős. A szervezetnek nem feladata a településeken belüli vízelosztás ill. a szennyvíz-, vagy csapadékvíz-elvezetés. A termelt ivó-ipari vizet meghatározott pontokon átadja a felhasználóknak, a keletkezett szennyvizeket és csapadékvizeket pedig tiszításra (előírt feltételekkel) átveszi és a befogadókba juttatja. A Ruhrverband 119 db szennyvíztisztító telepet üzemeltet és 333 millió m3/év mennyiségű szennyvizet juttat a Ruhrba biológiai tisztítás és növényi tápanyag-eltávolítás után (Magyarországon a biológiai eljárással tisztított szennyvíz mennyisége 1981-ben 480 millió m3/év volt). A tisztító telepek túlnyomó többsége közepes nagyságú (20 000—80 000 léé), a keletkező iszapokat anaerob úton stabilizálják, a rothasztókban termelt biogázzal a telepek hőenergia-igényét fedezik. A stabilizált iszapokat iszaptavakban ill. depónián helyezik el, egy — csekély — részét pedig elégetik. Az iszaptavakban tárolt iszapot mobil centrifugákkal, a depóniára kerülő iszapokat kamrás szűrőprésekkel víztelenítik. A csatornázatlan területeken keletkezett fekáliaiszapokat mennyiségi korlátozással — a telepet terhelő napi szárazanyag-tartalom 5%-áig — vagy közvetlenül a rothasztóba, vagy pedig a rács elé adagolják. Az ipari üzemek tisztítóberendezéseiben keletkezett iszapokat méregtelenítőben ill. központi ipari iszapvíztelenítő üzemben kezelik, majd depónián helyezik el. A Ruhrstalsperrenverein 19 tározót üzemeltet 500 millió m3 tározótérfogattal. A szövetség által vízi erőműben termelt elektromos energia 160 millió kWh/év. Tervezési, beruházási, labor, ipari tanácsadói (a szennyvízkibocsátó ipari üzemek szakmai tanácsadó szolgálata) és üzemeltetési munkaterületeken öszszesen 1077 fő dolgozik, amelyből 573 alkalmazott, 504 pedig fizikai dolgozó. Az 1982. évi Ruhrverband költségvetés, 162 millió DM — hozzávetőlegesen átszámítva mintegy 3 milliárd forint — jellemzi gazdálkodásukat. Bevételek Kiadások 32,4 mio DM 20,0% Hitelek 18,2 mio DM 11,2% Pénzügyi támogatás 50,6 mio DM 31,2% Beruházásokra 93,2 mio DM 2.4 mio DM 5.4 mio DM 8,8 mio DM 1.5 mio DM 111,4 mio DM 57,6% Tagok befizetése 1,5% Szennyvízbírság 3,3% Különleges hozzájárulás 5,4% Egyéb hozzájárulás 1,0% Megbízások 68,8% Igazgatási célokra 162,0 mio DM 100,0% 50,6 mio DM 31,2% Beruházásokra 40,5 mio DM 25,0 % Bér 36,4 mio DM 22.5 % üzemeltetés 2,5 mio DM 1.5 % Szennyvízbírság 13,8 mio DM 8,5 % Törlesztések 16,7 mio DM 10,3% Kamatok 1,5 mio DM 1.0 % Megbízások 111,4 mio DM 68,8 % Igazgatás 162,0 mio DM 100 0% Az Emscher-terület felszíne az intenzív bányaművelés ill. annak felhagyása következtében fokozatosan megsüllyedt, a süllyedés mértéke helyenként elérte a 20 m-t is. A megsüllyedt területekről a csapadékvizeket ill. szennyvizeket szállító vízfolyások a befogadó Emscher környezetét teljesen elmocsarasították, s a század elejére ez a fejlett iparvidék egyben a mocsári fertőző betegségek melegágya is lett. Az Emscher szabályozásával fokozatosan emelt árvízvédelmi töltéseken át 90 db szivattyútelep emeli 450 m3/s teljesítménnyel a befogadóba a csapadék és szennyvizeket. Az állqndóan süllyedő területen nyílt felszíni befogadókban (hosszuk 356 km) vezetik el a csapadékvízzel kevert szennyvizeket, ezért azok mederfenntartásáról, továbbá a szennyvíz állandó frissítéséről kaszkádos, ill. tiszta oxigénes levegőztetéssel kell gondoskodni. Az Emscher-szövetség területén öszszesen csupán öt közepes és két nagy, többnyire mechanikai tisztító telepet üzemeltetnek, de Bottropnál és Dinslakennél az egész Emscher folyót tisztító telepen vezetik át. A bottropi mechanikai telepen a 0 mg/l 02-tartalommal érkező szennyvízfolyót tiszta oxigénnel 30 mg/l O2- tartalomra frissítik fel. Ez az oxigéntartalom a Dinslakennél létesített 30 m3/s átbocsátóképességű, 5 millió lakosegyenérték terhelésű torkolati biológiai tisztítótelepig felhasználódik. A torkolati tisztítótelepen a 150 mg/l BOI5 szervesanyag-terheléssel érkező folyót 15 mg/l BOI5-re tisztítják s így a Rajnába 2 mg/l O2 koncentrációjú friss, tisztított szennyvizet bocsátanak. A hatalmas telepeken keletkező szennyvíziszapokat — különválasztva a primer és a fölös iszapokat — nyomócsövön a bottropi központi iszapkezelőműbe juttatják, ahol a fölös iszapot termikus kondicionálás után, a primer iszapot sűrítés után közvetlenül, kamrás szűrőprésekben víztelenítik. A magas szénpor-tartalmú víztelenített iszapot a szomszédos hőerőmű tüzelőanyagként használja fel. A szövetség kilenc fenoleltávolító berendezést is üzemeltet, amelyekkel 4000 t/év fenolt távolítanak el a kokszolókból érkező szennyvizekből. A visszatartott fenolt egy szakvállalat közreműködésével értékesítik. A bevételből fedezik a fenoleltávolító berendezések működési költséqének iá részét. Az Emscher-szövetség a Ruhr-szövetségtől eltérő működési feltételek között, nagyszámú közepes telepek működtetése helyett választotta a központi szennyvíztisztítást és az iszapkezelést. A szövetség költségvetése (1981-ben) 251,5 millió DM volt, amelyből az üzemeltetési költségek 94,5 millió DM-t, a karbantartások és felújítások 36,0 millió DM-t, az építési költségek 25,3 millió DM-t, az adósságok törlesztése 95,7 millió DM-t tettek ki. Lovretity Zsigmond 9
