Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 4. szám
kezdeményezést, ameyl az ágazat energiafelhasználását csökkenti, racionalizálja. A BALATONRÓL A Balaton vízminőségének javításáról 1983 márciusában hozott minisztertanácsi határozatban megjelölt fejlesztési és fenntartási feladatok az eltelt egy esztendő alatt időarányosan megvalósultak. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program keretében végrehajtott beruházási és fenntartási munkák összege az elmúlt évben meghaladta az 1 milliárd 200 millió forintot, amiből közel háromnegyed milliárd forint a vízminőségvédelmet szolgálta. A vízminőségvédelmi célú beruházások közül a legfontosabbak: — a tervezettnél gyorsabban, ez év tavaszára elkészültek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első ütemének földmunkái és a mederből sikerült a fás növényzetet teljesen kitermelni, így az üzembe helyezés előkészítése az idén zavartalanul megtörténhet. — Több mint százmillió forintért elkészült a marcali vízvédelmi tározó, elárasztása a napokban megkezdődött. — Tapolca, Hévíz, Balatongyörök és Balatonmária szennyvíztisztító telepein létesített foszforeltávolító berendezések a múlt évi szezonkezdettől jelentősen csökkentették a Balaton foszforterhelését. — Elkészült és működésbe lépett a boglárlellei tisztított szennyvizet a Nagy- Koppányba szólító, közel 18 km-es nyomóvezeték éss ezzel a part menti településeken keletkező tisztított szennyvíznek nagyobb része már nem kerül a Balatonba. — Megkezdődött a zalaegerszegi 10 000 m3-es biológiai tisztító mű próbaüzeme és előkészítették a következő, hasonló kapacitású mű építését. A part menti településeken 31 km szennyvízcsatorna épült társulati fejlesztésekként. Az 1984. évi feladatok megvalósítására a vízminőségvédelemmel kapcsolatban előirányzott összeg meghaladja a 900 millió forintot. Ebből tovább épül a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első üteme és megkezdődik a második ütem előkészítése. Az OVH elnöke tájékoztatóját az alábbi gondolatokkal zárta be: A kormányhatározatok és programok természetszerűen módosítják a tervciklus hátralevő időszakának tennivalóit, súlypontváltozásokat, feladat-átcsoportosításokat kíván, és az eddigiekhez képest további erőfeszítéseket követel. Ez a munka egyben már a VII. ötéves terv alapozása is. Ügy gondolom, hogy a mai kibővített elnökségi ülés, a főtitkári beszámoló is beilleszkedik következő ötéves tervünk előkészítésének folyamatába, abba a törekvésbe, hogy feladataink és terveink mind szélesebb körben megvitatásra kerüljenek. Kérem a Magyar Hidrológiai Társaságot, serkentse tagságát a kormányhatározatok végrehajtására, ösztönözze mindazokat, akik természeti kincsünk — a víz — célszerűbb hasznosításáért tudnak és akarnak tenni, szerezzenek új szövetségeseket időszerű feladataink végrehajtásához. BÉL MÁTYÁS EMLÉKEZETE Siófokon a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum kamaratermében május közepétől új kiállítás látható. A bemutató Bél Mátyásnak, a 18. század polihisztor tudósának állít emléket, akinek 300. születési évfordulóját ebben az évben ünnepeljük. A kiállítás szervesen illeszkedik abba programba, amelyet a Magyar Vízügyi Múzeum tudománytörténeti múltunk feltárására tervezett, s amelynek végrehajtásán jelenleg is dolgozik. Vajon ki is volt Bél Mátyás, vagy ahogyan latinoson magát nevezte: Matthias Belius? Iskolai tankönyveinkből hiányzik a neve, s jószerivel csak a beavatottak számára ismerős. Közrejátszhat ebben az is, hogy munkái szinte kivétel nélkül latin nyelven jelentek meg. Nem árt vázlatos életrajzával röviden megismerkedni. 1684-ben született a felvidéki Ocsován, egy mészárosmester fiaként. A tehetséges ifjú a besztercebányai majd a pozsonyi evangélikus líceumokban tanult, innen került később a németországi Halle városának hírneves egyetemére. Teológiai, orvostudományi és természetrajzi tanulmányainak befejeztével rövid időre pedagógiai gyakorlatot folytatott. Az itthon javában folyó Rákóczi szabadságharc a besztercebányai evangélikus gimnázium fiatal rektorának rokonszenvét a kurucok felé fordította. Csaknem életével lakolt, amikor a fogoly katonáknak lelki vigaszt nyújtva kivívta Heister császári tábornok haragját. 1714-től harminc éven át Pozsony evangélikus iskoláinak újjászervezője lett. Noha jelentős teológiai, pedagógiai és nyelvészeti munkásságot fejtett ki, elsősorban mint tudománytörténész, történelem- és földrajztudós alkotott maradandót. Élete főműve a „Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica . . azaz újabb Magyarország történeti földrajzi ismertetése. Közel húszéves fáradhatatlan kutatómunka előzte meg a vármegyékre bontott kötetek megjelentetését. Lovon, szekéren,de nemegyszer gyalog járta be az ország legtöbb vidékét, búvárkodva annak történeti és földrajzi viszonyait. Eladdig szokatlan módszert választott adatainak bővítésére. Tanítványaival és közeli barátaival kérdőíveket küldetett szét az országban, s azokon az adott vidék talajviszonyaira, a talajok termőképességére, az iparra, a vízrajzra és az utak meglétére tett fel kérdéseket. A kapott válaszokat egybe vetette saját adataival, s kiegészítette azokat a hivatalos hatóságoktól, valamint tudóstársaitól kapott értesülésekkel. A segítőkészség mellett rosszindulatú éberséggel is találkozott: kémkedéssel gyanúsították a kiváltságaikat féltő nemesi vármegyék. Szerencséjére a kormányzat, felismerve fáradozásainak fontosságát, utasította a hatóságokat az együttműködésre. Bél Mátyás nagyszabású vállalkozása keretében kísérletet tett a magyar történelem forrásmunkáinak összegyűjtésére és közreadására. Munkájának sikerét növelte, hogy megnyerte az ügynek a kor legjelesebb geográfus mérnökét Mikoviny Sámuelt. Mikoviny nemcsak a felvidéki vármegyék térképeit készítette el, hanem a Notitia harmadik kötetében adta közre a térképek helyes készítésének módjáról, s a korábbi térképrajzolók által elkövetett hibákról szóló tanulmányát, amely a hazai kartográfia történetének fontos forrása. Bél Mátyás kéziratos anyagának mindössze harmada jelent meg nyomtatásban 1749-ben bekövetkezett haláláig. A latin nyelven íródott munka mind a mai napig kiadatlanul hever néhány nagyobb hazai és külföldi levéltá rban. A nagy tudós munkásságát nemzetközileg is elismerték. Tagjává választotta őt a berlini, londoni, jénai és a szentpétervári tudományos akadémia is. Születésének idei 300. évfordulója remélhetően hozzásegít bennünket ahhoz, hogy újra felfedezhessük magunknak Bél Mátyást. Az emlékére rendezett tudományos ülésszakok mellett Pozsonyban, Besztercebányán és Siófokon emlékeztek meg kiállítással tudós alakjáról. Csak üdvözölhetjük azt, hogy az idei könyvhétre megjelent egy magyar nyelvű válogatás műveiből. A Magyar Vízügyi Múzeum gazdagon illusztrált kiadásban jelenteti meg a magyarországi halakról, s azok halászatáról írt tanulmányának fordítását. A siófoki kiállítás Bél Mátyás műveinek bemutatása mellett szerencsésen idézi meg azt a kort, amelyben élt és alkotott a hazai felvilágosodás e korai előfutára. Siófok városa, amely ebben az évben utcát nevezett el Bél Mátyásról, újabb szép kiállítással gyarapodott. Fejér László 7 A forrásmunkák alapján dolgozó tudós allegorikus ábrázolása Bél Mátyás „Notitia ..című művéből
