Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 3. szám
KECSKEMET: Folyékony települési hulladék Kecskemét város csatornázatlan területén évi 86 000 m3 szennyvíz keletkezik, amelynek gyűjtése, szállítása és elhelyezése gondot okozott a megyei és városi vezetésnek és a szolgáltatásért felelős vállalatnak. A közvetlen felelősség a Kommunális Szolgáltató Vállalatot terheli. A szennyvíz gyűjtését és szállítását a vállalat szervezetten és panaszmentesen biztosította. Az elhelyezés azonban már semmiféle kritériumnak nem felelt meg. 1979 végén ez a körülmény késztette a vállalatot, hogy a veszélyessé vált helyzetet megszüntesse, a gyűjtött, folyékony hulladékot (gyűjtött szennyvizet) korszerű telepen kezelje, tisztítsa. A tervezésnél az alábbi főbb szempontokat vettük figyelembe. 1. Meg kellett vizsgálnunk, hogy hol keletkezik szennyvíziszap, milyen menynyiségben és milyen összetételben. 2. Megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy a meglevő tisztítótelep kapacitása hidraulikai és szennyezettségi terhelést figyelembe véve ailkalmas-e folyékony települési hulladékok egy részének fogadására. 3. Tanulmányoztuk az üzemelő szennyvízöntöző telepeket. Vizsgáltuk, hegy milyen új műszaki megoldások jöhetnek számításba. Tanulmányterv mélységű részletes tervezési programot dolgoztunk ki, amelynél felhasználtuk Szlávik István (VITUKI) egyik nyertes pályaművét és Dr. Tóth László (Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz) kutatási eredményeit. 4. A mezőgazdasági elhelyezés szempontjából messzemenően figyelembe vettük az iszap minőségét, tápanyagtartalmát, és káros összetevőiket. 5. A Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz-szel közösen kiválasztottunk egy 78 ha-os nyárfás területet, melynél kedvezőek a drénviszonyok, közlekedés szempontjából burkolt út mellett fekszik, és Kecskeméthez viszonylag közel található. 6. Tanulmányoztuk a külföldi és hazai kutatások eredményeit, az iszapelhelyezés talajtani, növényélettani, agrotechnikai vonzatait. A szennyvíziszap terhelésére és elhelyezésére szikkasztási próbát végeztünk. 7. A feladat megoldásához szükség volt a fő- és szakhatóságok segítségére. 8. Ki kellett elégítenünk a környezetvédelem feltételeit, az élővíz és talajvíz védelmét. A meglevő erdőterület hozamának növelését — mint másodlagos hasznosítást — fontos feladatként kezeltük. 9. Huszonöt üzem szennyvizét részletes laboratóriumi vizsgálat alapján rangsoroltuk. Különválasztottuk a mezőgazdasági elhelyezésre közvetlenül alkalmas és bizonyos előkezelés után alkalmassá tehető szennyvizeket. A laboratóriumi vizsgálat az alábbi szennyvíziszapösszetételt mutatja: Szárazanyag-tartalom: 2—3% (száraz anyag %-ban); N 4% (magas); P 1% (közepes) К 0,3% (alacsony). Mobil rács-szemétfogó Külön kezelendő az olajos, a savas és a lúgos szennyvíz. A talajvíz mérésére észlelő kúthálózatot terveztünk. Mérjük a talajvízszintet és a talajvíz összetételét. A csapadék mennyiségét a telep közelében mérik. Megfelelő műszerek elhelyezésével evapotranspirációs vizsgálatra is mód nyílik. A telepet fő- és mellékúthálózattal terveztük, megfelelő irányító táblákkal, őrházzal láttuk e'l, védőgáttal és árokkal vettük körül. A nehézfém terhelést a Tietjen-féle képlet alapján méreteztük. A telep első üteme 25 évi elhelyezést tesz lehetővé. A kiadott szennyvíziszap mennyisége 600—1000 m3/ha, mely Ikis-közepes adagnak tekinthető. 25—30 éves rotációt alkalmazunk. A telep bakhátas, ikersoros elrendezésű. így a 4 x 4-es telepítésű nyárfa minden 3. sorában szivárgó árkokat alakítottunk ki, megfelelő eséssel, 1:1 rézsűhajlással. Az árkok 50 m hosszúak, a kimosódás megakadályozására az árokvégre fóliás burkolatot terveztünk. A csatornavégeken mobil rácsszemét-fogót rendszeresítettünk. A szennyvízkezelő telep megoldását a kényszer szülte, és mint minden új megoldásnak, voltak ellenzői és támogatói. Végül nyugtázhatjuk, mindenki segített; ezért köszönetét mondunk minden fő- és szakhatóságnak. Engedtessék meg, hogy egy nevet mégis kiemeljünk. Rácz Tamás az OVH főmérnöke bátorított és segített. Sajnos, korai halála miatt a megvalósított telepet már nem láthatta. A féladat megoldásához területre volt szükség. Ebben a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet segített, egy 78 ha-os nyárfást bocsátott rendelkezésünkre. Ezt a segítséget külön kiemeljük. Együttműködésünket Gazdasági Társasági szerződés szabályozza. A cél: A természeti adottságokat mérlegelő, a talaj speciális szerkezetét, élővilágát, növényi és állati mikro és makro szervezetét, klimatikus viszonyokat figyelembe vevő ökológiai együttes igénybevétele a gyűjtött szennyvizek biológiai tisztítására. E program megvalósítására kapcsolódott be a TRW. A tervezés alatt a legszorosabb együttműködés alakult ki. Szinte minden hatósági egyeztetést együtt végeztünk és kivétel nélkül minden előzetes engedélyt megkaptunk. A műszaki tervekre megkaptuk a létesítési engedélyt. Közben a vállalkozókkal lefolytattuk az előkészítő tárgyalásokat. A tervek mindenkinél rendelkezésre álltak. A telepre vonatkozó vállalati üzembehelyezési engedély 1982. január 4-én kelt. A próbaüzem január 6-án kezdődött és tartott 1982. június 30-ig. Hosszú gyakorlatról nem beszélhetünk. A telep működését a szigorú üzemrend, a részletes technológiai utasítás, az ellenőrzés rendszere és laboratóriumi háttere biztosította. A naponta kiszállított szennyvízmenynyiség jelenleg és átlagosan 235 m3. Problémát jelentett az átállás: a korábbi 3—5 km átlag szállítási távolsághoz 7,5 km + járult. Itt két probléma jelentkezett: — Évi 600 mFt-tal növekszik a szállítási költség. (Ez felveti a szállítás műszaki megoldásának módosítását.) — A gépkocsivezetők nem szívesen tették meg a plusz km-eket. Elszaporodott a fekete-ürítés. Az átállást három gép személyzetével kezdtük. Részletesen megbeszéltük 8
