Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 2. szám
Az információs megállapítások és az azokat előidéző okok kellő ismeretében szabad csak a szükséges vállalati teendőket meghatározni. Hatásos intézkedéseket kell kitűzni a hírnevet erősen rontó negatívumok gyors felszámolására. A munkatársak által elkövetett kirívó mulasztások, a vállalat tekintélyét erősen rontó magatartás miatt szigorú felelősségre vonásnak, nehézkes hivatalnoki munka esetén belső szervezeti szabályozási módosításoknak lehet helye. A vállalat által kijelölt intézkedéseket nem elég megvalósítani. Feltétlenül szükséges azokat jól szervezetten a megbízók, főképpen a leendő megrendélők tudomására is hozni. Ehhez a szokásos reklámtevékenység (a vállalatról kedvező hírek terjesztése üzleti célból) most is szükséges, hasznos, de nem elégséges. Ennél intenzívebb és maradandóbb, elgondolkozásra késztető egyéb módszerek alkalmazása hasznosan egészítheti ki a hírnévjavító vállalati törekvések teljesülését. A reklám-tevékenységen, tehát a vállalat termékeiről a szaklapokban cikkek, jó prospektusok, kiadványok megjelentetésén túl a hírnév terjesztésére az alábbiak is ajánlhatók: Az elégedett megbízók felkérése arra, hogy a jó véleményüket alkalomszerűen a leendő megrendelők körében terjesszék. Kiváló vállalati termékek, létesítmények bemutatása a számításba jöhető új megrendelők számára. Ez két módon lehetséges: — elkészült, befejezett munkák átadásához meghívás, — kiállítások, bemutatók megrendezése (költségtakarékossági és egyéb okból esetleg más — de nem konkurrens — vállalattal). E bemutatók —• amennyiben megrendezésük szokott módon történik — alig hatásosak és mégis költségesek. Eredményessé az alábiakkal tehetők: A látogatottságot céltudatosan, a meghívottak helyes, figyelmes kiválasztásával, szervezni kell. A meghívott szakemberekkel minél több formában éreztetni kell, hogy megjelenésük a vállalat számára megtiszteltetés, a meghívás nem formalitás, hanem őszinte óhaj. Ennek bizonyítására nem sokszorosított, típus, hanem külön-külön leírt, lehetőleg a személyekre konkretizált, szövegű meghívóleveleket kell szétküldeni és a látogatás időpontját a személyhez kötve is meghatározni. Az ilyen előkészítés jobban biztosítja a meghívottal való személyes foglalkozást és elkerülhetővé teszi az esetenkénti zsúfoltságot. Figyelmességből és célszerűségből hasznos — közbenső intézkedésként — annak esetleg telefonos felmérése is, hogy a meghívott megjelenésére lehet-e biztonsággal számítani. A legjobb hírnév megtartásához a jó vállalati működés — tartósan erre kell törekedni — csak akkor elégséges, ha a vállalatot képviselő munkatársak a megrendelőknek mindig, minden körülmények között igazat mondanak és csak azt Ígérik, amit biztonságosan teljesíteni is lehet. Limpár Gyula Bajai Vízgazdálkodási Intézet Tudományos diákköri konferencia A Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Intézetében a tanév egyik jelentős, érdeklődéssel várt eseménye a Tudományos Diákköri Konferencia. A pályázati rendszer minden évben felkelti a hallgatók érdeklődését és a házi konferencián rendszeresen 12—16 dolgozatot ismertetnek. A témaválasztás széles körű. A főiskola szakmai arculatának megfelelően ezek egy-egy műszaki téma igényes, újszerű feldolgozásával, vagy az oktatómunkában és a gyakorlati életben is hasznosítható, továbbgondolásra és további munkára ösztönző problémafelvetéssel foglalkoznak. A speciális vízgazdálkodási tárgykörök mellett találkozunk előrejelző modellvizsgálattal, vízhozam-számítással, a számítógép egy-egy konkrét vízügyi területre történő alkalmazásával, környezetvédelemmel stb. A társadalomtudományi témák helytörténettel, életmódváltozással, szociológiai vizsgálatra épülő helyzetelemzéssel stb. foglalkoznak. Legutóbb a diákköri konferencián a hallgatók 15 pályamunkával vettek részt. A szélesedő érdeklődés és a fokozottabb önkéntes munkavállalás mellett ez — az intézmény kis létszámához viszonyított kiemelkedően nagyszámú dolgozat — a tanári szervező munka eredménye is. Az érdeklődő és pályázó hallgatókat tanárok segítik. Az elkészült műveket külső szakértők véleményezik, majd bíráló bizottság értékeli, sorrendezi. A dolgozatok készítőit a főiskola a bírálatok alapján pénz- és tárgyjutalomban részesíti. Az elmúlt években rendszeresen eljutott 5—6 dolgozat oz országos tudományos diákköri konferenciára is, ahol előkelő helyezést értek el. A pályaműveket a szerzők a témaválasztásnak megfelelően két szelekcióban adták elő, a Véleményező Bizottság és az érdeklődők jelenlétében. Külső szakértők előzetes véleményezése és a zsűri-bizottság állásfoglalása alapján a műszaki tudományok szekciógyőztes pályamunkája Rung Attila—Mester Zoltán: Kísérletek a spline függvénnyel. Ez lényegében egy digitális felszínmodeíl, melynek során a mérési pontok sűrítését (interpolációval) a saline függvény segítségével végzik — számítógéppel. Egy másik dolgozat (Harasztia Éva—Bujáki Zsuzsa) a scannertermikus felvételezés vízgazdálkodási alkalmazására ad példát. Az oroszlányi hőerő' mű bokodi hűtőtavának a hőtérképét a FÖMI munkatársai készítették az említett eljárással. Hallgatóink a kiértékelési munkában vettek részt. Stumpf János dolgozatában az ADUVÍZIG számítóközpontjában kidolgozott és operatív jelleggel alkalmazott folyamatos vízállás-előrejelzési rendszer statisztikai értékelését végezte el, különös tekintettel a regressziós együtthatók becslési bizonytalanságaira. A marxizmus-leninizmus szekció első helyezettje Szélesi Lajos: A hallgatói közérzet vizsgálata és főbb tapasztalatai PMMF Vízgazdálkodási Intézetben. Különösen nagy érdeklődést és hallgatói aktivitást váltott ki ez a dolgozot. A szerző ugyanis a Vízgazdálkodási Intézet hallgatói körében végzett szociológiai felmérés alapján vizsgálta a hallgatók közérzetére ható tényezőket, a tanár-diák viszonyt, a munkamorált, a hallgatók önértékélését stb. Ez évben első alkalommal készítettek levelező hallgatók is színes, szociografikus töltésű pályamunkát. (Dobrovoczky József: Családi szokások, emberi kapcsolatok; Kreutle Pál: Életmódváltozás környezetemben). Figyelemre méltó, hogy a pályaművek közül több, az Intézet területi elhelyezkedésének megfelelően Bács-Kiskun megyei témakörrel foglalkozott. Az Intézet három hallgatója vett részt pályamunkával 1982. november 27-én a KISZ Megyei Bizottsága által rendezett Diákköri Konferencián, Kecskeméten. A zsűri döntése alapján az Intézet az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára a következő pályamunkákkal jelentkezett: Rung Attila—Mester Zoltán: Kísérletek a spline függvénnyel, konzulens: H. Varga Antal; Rung József: Vízhozamszámítás a digitális-felszínmodell segítségével, konzulens: H. Varga Antal; Stumpf János: Folyamatos vízállás-előrejelző modell vizsgálata, konzulens: Abonyi István; Balázs Gyula—Árokszállási Andrea: Kommunális szennyvíztisztító telepek hatásfokának a vizsgálata, konzulens: dr. Orbán Vera—Balázs Ferenc; Harasztia Éva—Bujáki Zsuzsa: Az oroszlányi hőerőmű bokodi hűtőtavának vizsgálata scannertermikus felvétélezéssel, konzulens: Göbölös Tamás—Sallai Katalin; Jávor Endre: Baja környezetvédelmi helyzete a természeti adottságok tükrében, konzulens: Gál Vilmos; Tóth János: Nem permanens áramlás mederviszonyainak becslése számítógéppel, konzulens: dr. Molnár József; Szélesi Lajos: A hallgatói közérzet vizsgálata és főbb tapasztalatai a PMMF Vízgazdálkodási Intézetben, konzulens: dr. Fa'ludi Gábor; Bárkányi Zsolt: Munkássá válás a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában, konzulens: Árdánházi Tiborné. A főiskola több éves tapasztalata azt mutatja, hogy azok a tárgykörök váltanak ki nagyobb érdeklődést és hoznak országos elismeréssel találkozó színvonalasabb eredményt, amelyek megfelelnek a főiskolai hallgatók érdeklődésének, felkészültségének, amelyekhez az anyaggyűjtés és feldolgozás feltétele adott vagy megteremthető és amelyekből a gyakorlat az alkalmazhatóság számára is hasznos eredmény születik. Ez évben elsőként a társadalomtudományi szekció pályamunkáit a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa oklevéllel és könyvvel jutalmazta. A bajai főiskola a tudományos diákköri munka támogatásával, szervezésével is segíti, ösztönzi, bátorítja a hallgatók önállóságát, igényességét, az elmélyültségre való törekvést. dr. Faludi Gábor 9
