Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 2. szám
Д RENDSZERELEMZÉS vízgazdálkodási alkalmazása A Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Szakosztálya Rendszertechnikai Munkabizottsága az 1974 évi Számítástechnikai alkalmazási konferencia szellemét fdlytatva, 1978 után második ízben tartotta meg a ,.Rendszerelemzés alkalmazása a vízgazdálkodásban" címmel konferenciáját 1982, november 24—25-én a VITÚKI kongreszszusi termében. A konferenciát Varga Miklós az OVH elnökhelyettese nyitotta meg. aki a rendszerelemzés alkalmazásának fejlődéséről majd fontosságáról tartott megnyitó előadást az előttünk álló vízgazdálkodási feladatok hatékony megoldásában. A bevezető előadásban dr .Dávid László a rendszerelemzés alkalmazásainak tapasztalatairól és további lehetőségeiről beszélt és felvázolta azokat a konkrét feladatokat és módszereket, amelyek a közeljövő útját jelenthetik az alkalmazásban. A beküldött dolgozatok szerzői egy mikroszámítógépi program által irányított időprogram alapján négy szekcióban ismertették dolgozataikat: Az első szekció a nyomás alatti vízszállító és elosztó rendszerek elemzésével foglalkozott dr. Ijjas István vezetésével. Előadás hangzott el a bakonyi bauxitbányászat és a felszín alatti vízrendszer több célú modellezéséről (dr. Bárdossy András—dr. Bogárdi István), a kisvárosi vízellátó hálózat telemechanizálásának előkészítéséről gyakorlati mikroszámítógépes szimulációval (Czapolai Imre—Staniszláv Tamás—Súlyán Péter), a víztermelő rendszerek méretezéséről (dr. Léczfalvy Sándor) és a nyomás alatti hidraulikai rendszerek analíziséről (Dóra Tibor—Szeredi István). A második szekció a gravitációs vízszállító és elosztó rendszerek elemzését mutatta be dr. Bogárdi István vezetésével. A vízgazdálkodási rendszerek komplex elemzéséről néhai dr. Szabó Elek készített dolgozatot, amelyet Dóra Tibor ismertetett. További előadások hangzottak el a mezőgazdasági öntözővíz-igények előrejelzésére szolgáló Agroel modellről (dr. Magyar Pál), a számítógép-alkalmazás lehetőségeiről a Tisza-Körös völgyi vízlépcsőrendszer üzemirányításában (Sztaniszláv Tamás), a Hortobágy-Berettyó vízrendszer vízminőség-szabályozási matematikai modelljéről (Tremontininé Ballun Ágnes), a meglevő öntözőrendszerek több célú hasznosítási lehetőségeinek meghatározásáról (dr. Dávid László) és az emberi tevékenységgel befolyásolt felszín alatti vízmozgások rendszervizsgálatáról (dr. Molnár György). A harmadik szekció a szervezési és információs rendszerek elemzésével foglalkozott Dohnalik József vezetésével. E szekció keretében a bírságolt szennyvízkibocsátók országos nyilvántartó és elemző rendszeréről (Nagy Zsoltné— Sztaniszláv Tamás—Thurnay Béla), a dombvidéki vízrendszerek vízrajzi koncepcióinak vízkészlet-gazdálkodási megközelítéséről (Németh Miklós), belső érdekeltségi rendszerek elemzéséről, fejlesztéséről a vízgazdálkodásban (Hajnal Sándor—Hegedűs Judit) és a vízgazdálkodás munkaerő és szakma struktúrájának hosszú távú előrejelzésében alkalmazott rendszerelemzésről (Halász Miklós) hangzott el előadás. A konferencia tanulmánykötetében további két tanulmány foglalkozik a tervezővállalatok műszaki-fejlesztési tevékenységeinek és információrendszer kialakításának rendszerszemléletű elemzésével (Pallós Gábor—Dömötör István). A negyedik szekció a hidrológiai előrejelző rendszerek vizsgálatával foglalkozott dr. Szöllősi Nagy András vezetésével. Előadás hangzott el az árvízi előrejelzésről a Tárná vízgyűjtőjén (Kertesy András), a CLS modell gyakorlati alkalmazásáról a csapadékból származó lefolyás számítására (Andjeiic M.—-Bálint Gábor—dr. Harkányi Kornél), a diszkrét kaszkád modellel számított előrejelzések felújításáról Kálmán szűrővel (dr. Szöllősi Nagy András— Mehis Éva), a diszkrét Nash kaszkád off-line paraméter optimalizálásának módszereiről és összehasonlításukról (Manácsek István—dr. Harkányi Kornél), a lineáris regressziós modellekről a Bodrog vízellátásainak előrejelzésére (dr. Kontár István—Gauser Balázs) valamint a modulárisan illesztett sztochasztikus modellek előrejelzési hibái továbbterjedésének meghatározásáról (Ambrus Sándor— dr. Szöllősi Nagy András). Az előadásokat követően minden szekcióban a jelenlevők részletesen megvitatták az elhangzottakat és a témakört érintő általánosabb kérdéseket. A szekciónként változó, 40—70 résztvevő baráti hangulatú, élénk vitával segítette a rendszerelemzés alkalmazásának terjedését. A jelenlevők megállapították, hogy az előző konferenciához képest a témakörök és tárgyalásmódok sokrétűsége szélesebbé és színesebbé tette az alkalmazások körének palettáját. Tovább emelték volna a konferencia színvonalát viszont a hiányzó vidéki „szellemi műhelyek” munkáinak ismertetései. A szekcióvezetők javaslatai alapján összeállított ajánlástervezetet dr. Csermák Béla ismertette és zárszavában összefoglalóan értékelte a konferencia munkáját. A konferencia résztvevői a dolgozatok tartalma és a viták alapján az alábbi ajánlásokat fogadták el: Szorgalmazni kell 1. a meglevő rendszermodellek és számítógépi programok megfelelő szintű dokumentálását, és ezek széles körű használatbavételét (a konferencián bemutatott modellek, eljárások, különösen a vízkészlet-gazdálkodási és a központi, valamint a regionális előrejelző rendszermodellek operatív alkalmazását); 2. különösen az egyszerű és kisszámítógépen alkalmazható a rendszermodellek, megoldási módszerek fejlesztését, illetve kifejlesztését — döntéselőkészítésre (konfliktushelyzetekben stb.), — meglevő létesítmények és rendszerek tartalékainak feltárására, — vízkészletekkel való gazdálkodásra, — vízminőségi viszonyok figyelembevételére, — szervezeti korszerűsítésre; 3. párbeszédes modellezési, szimulációs programok kifejlesztését, a rendszerelemzők és a döntéshozók közötti kapcsolat fokozására; 4 .a rendszervizsgálatok megalapozásához és fejlesztéséhez az információs tevékenység korszerűsítését a vízgazdálkodás néhány területén (pl. a vízrajzi adatgyűjtőhálózat és nyilvántartás, vagy az operatív előrejelzés egész rendszere: adatgyűjtés, — továbbítás, — feldolgozás, előrejelzések közreadása) ; 5. a technikai apparátus fejlesztését és prioritás biztosítását az operatív műszaki feladatok ellátása számára (kisszámítógépek fokozottabb használata, terminálok rendszerének kialakítása stb.). Végül megállapítást nyert, hogy a konferenciát a kialakuló hagyománynak megfelelően 3—5 év múlva célszerű újra megszervezni. A konferenciára készült kiadvány, amély az előadásokat tartalmazza, korlátozott példányszámban még beszerezhető a Magyar Hidrológiai Társaság titkárságán. dr. Dávid László— Sztaniszláv Tamás 10
