Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 8. szám
Közművelődés a vízügyi ágazatban A közelmúltban tartott ülésén az Országos Közművelődési Tanács elnöksége megvitatta, hogyan hajtják végre a közművelődési törvényt a vízügyi dolgozók körében. Mint arról az OVH elnöke Kovács Antal államtitkár előterjesztésében beszámolt, a vízgazdálkodásban bekövetkezett műszaki fejlődés fokozta a vízügyi szakmai képzés és továbbképzés iránti igényt. Ezért a VI. ötéves terv időszakára az ágazat fő oktatásfejlesztési célkitűzése: a fizikai dolgozók szakmunkássá képzése, a víz- és csatornamű kezelők alapszakmán kívül hat más szakmában indítottak, illetve indítanak tanfolyamokat. A szakmunkásképzést sok esetben ma is hátráltatja azonban az általános iskolai végzettség hiánya, tavaly a mintegy 85 ezer vízügyi dolgozó 13 százalékának nem volt alapfokú végzettsége. Csaknem 36 ezren rendelkeznek középiskolai bizonyítvánnyal, s a szakmunkások kétharmada — 17 ezer dolgozó — érettségizett. Jelentősen nőtt az elmúlt 15 évben a diplomások száma. Közöttük ma már nagy a közgazdászok, mezőgazdasági mérnökök aránya. Javultak az idegennyelv-tanulás feltételei. Az oktatást két nyelvi laboratórium is segíti. A tervidőszak végére el kívánják érni, a dolgozók 3—4, a vezető beosztásúak 30—40 százaléka beszéljen legalább egy idegen nyelvet. A szakmai kultúra emelését szolgálják a majd minden vállalatnál, intézménynél működő szakmai körök, klubok, s az értelmiségiek nagy része tagja valamilyen tudományos egyesületnek. A 30 ezer kötetes vízügyi szakkönyvtárat évente 4—5 ezren keresik fel. A munkahelyi művelődésben húsz helyen dolgozik közművelődési előadó, aki egyebek között gondoskodik a szabadidő programok összeáIItásárój, szervezéséről. A vízügyi sportklubok is jál segítik a dolgozók testedzési lehetőségeit. Az OKT elnökségi ülésén a vita során a hozzászólók rámutattak a vízügyi doglozók szakműveltségének emelésében, munkahelyi vezetők rendszeres továbbképzésében elismerésre méltó eredmények születtek. A vitában számos előremutató észrevétel, javaslat hangzott el, amelyet az elkövetkező években be fehet építeni a vízügyi ágazatban folyó közművelődési munkára. Magyar—csehszlovák határvízi tárgyalások A Magyar—Csehszlovák Határvízi Bizottság október 10—15. között Csehszlovákiában tartotta 44. ülésszakát. A tanácskozáson a magyar delegációt dr. Breinioh Miklós, az OVH első elnökhelyettese, a csehszlovák delegációt Vladimir Margetin szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter vezette. A bizottság a határvizek műszaki és gazdasági kérdéseinek tárgyalása során áttekintette az elvégzett munkálatokat, majd egyeztette és meghatározta a Duna, a Tisza, az Ipoly, a Bodrog, a Sajó és a Hennád folyók szabályozásával és árvízvédelmével összefüggő feladatokat. A bizottság értékelte a határvizeken végzett közös vízminőségvizsgálatok eredményeit és megvizsgálta az esetenként előfordult rendkívüli szenynyezések keletkezésének okait és hatásait. Megállapították, hogy az elmúlt esztendőben a Duna határszakaszán, valamint a Hennád és a Ronyva hatá.rszelvényében rendikívüli szennyezés nem fordult elő, azonban főleg az Ipoly és a Bodrog folyókon több alkalommal észleltek rendkívüli szennyezést. Közös védekezéssel a károkozást sikerült megelőzni. Továbbra is fokozott figyelmet fordítanak a rendkívüli szennyezések elleni védekezésre. Kovács Dezső MAGYAR—JUGOSZLÁV VÍZÜGYI SZEMLE Magyar—jugoszláv vízügyi szakemberék négynapos szemléje — a 227 kilométeres közös érdekeltségű Dunaszakaszom Dunaföldvártól Vokuvárig megtekintették a folyó parti műveit, a folyamatban levő szabályozási munkákat és egyeztették a jövő évi feladatokat — október 28-án Eszéken jegyzőkönyv aláírásával befejeződött. A két ország vízügyi szervei az 1955-ben megkötött egyezmény alapján összehangoltan dolgoznak az árvízvédelmen, a folyószabályozáson és évenként egyeztetik a tennivalókat. A vízi bejárás során megállapították, mindkét ország területén igény szerint haladnak a folyamszabályozással, az árvízvédelmi munkákkal. Az elmúlt évtizedben az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakaszán — Dunaföldvártól az országhatárig — évente átlagosan mintegy 100 millió forintot költöttek a Duna medenterellésére, a jégzajláskor veszélyes 32 kanyar ,,'kiegyenesítésére". Ez idő alatt legjelentősebb parti építés Dunaföldvár, Harta, Paks, Siótorok és Baja térségében vailósult meg. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ-TELEP NAGYTÉTÉNYBEN Új létesítméninnyel gazdagodott a csaknem 70 éves nagytétényi sertéshizlalda. November 10-én átadták a telep nagy teljesítményű korszerű szennyvíztisztító részlegét, amely az OVH támogatásával épült. Az átadásnál jelen volt Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese is. A telepen évente 100—120 ezer sertést hizlalnak, s a trágyát eddig kisebb ellőtisztítás, útépítés után a Dunába vezették. Jelentős szennyvízbírságot fizettek és ez is ösztönözte az üzemet arra, hogy más megoldást keressen a különben értékes szerves anyagok eltávolítására. A Tatabányai Szénbányák fővállalkozásában mintegy 30 millió forintos költséggel elkészült mechanikai tisztító, amely a szennyező anyagok jó részét eltávolítja, s naponta mintegy 10 tonnával csökkenti a Duna szennyeződését. SZÍJ] MIKLÓS Amszterdambóil jött, jókedvűen, tele élménnyel. A Vízügyi Filmstúdiót képviselte, mint meghívott vendég, s mint rendező a környezetvédelmi filmek rangos európai fesztiválján. Legújabb filmjét is bemutatták. A Vaskor méltán aratott sikert, Miklós pedig fogadhatta a gratulációkat. Már ő is hozzátartozott a vizesek nagy családjához. A Vízügyi Filmstúdió megalakulása óta tehetségével, elkötelezettségével szolgálta a vízügyet segítette filmjeivel a vízgazdálkodás minél szélesebb körben történő megismertetését. A stúdió meghatározó személyisége volt. Egyéniség, remek rendező, aki nemcsak 40 filmnek volt dramaturgja, hanem olyan nagyszerű alkotások kerültek ki keze alól, mint a Magyarország vízgazdálkodását bemutató „Vizékrül” című film, vagy ki ne emlékezne a „Szomjúság határai” című munkájára, amelyben a vízellátás eredményeit, gondjait mutatja be lírai eszközökkel. Hazai és külföldi bemutatók, elismerések, fesztiváldíjak, oklevelek bizonyítják, hogy Szijj Miklós mestere volt a szakmának, lényegretörően, művészi képsorokban fogalmazott. Amszterdamból jött, hirtelen rosszul lett, s pár nap múlva már kaptuk a döbbenetes hírt: Szijj Miklós, a vízügyi filmstúdió 47 éves dramaturgja, filmrendező meghalt. Befejezetlenül hagyta ránk a Tiszáról forgatott 3 részre tervezett munkáját és nem lehetett ott Katowicében sem, ahol a Vaskor című filmje újabb díjat kapott. Nagy részvét mellett, a pályatársak, munkatársak és barátok október 12-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Igaz barát, jó szakember távozott a filmesek nagy családjából. Barátai, ismerősei, akik szerették, megőrzik emlékét. Nemzetközi események Polarikovoban október 27—28. között megbeszélést folytatott Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Vladimir Margetin szlovák erdő- és vízgazdálkodási miniszter. A tárgyalásokon áttekintették a két ország közötti határvízi együttműködés aktuális kérdéseit és megvitatták a Dunán és a határvizeken folyó közös munkálatok időszerű tennivalóit. A két vízügyi vezető megtekintette az épülő dunai vízlépcsőrendszer munkálatait. Kovács Antal államtitkár ellátogatott Jesenikbe is, ahol megnézte a már üzemelő szennyvíztisztító telepet, amelyet magyar vízügyi vállalatok építettek. * Silkóson november 23—24. között Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke találkozott Milorad Sztanojevicssel, a Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság elnökével. A megbeszélésen áttekintették a határvízi együttműködés aktuális kérdéseit, a Dráva közös hasznosításáról, a KGST-ben folyó sokoldalú együttműködésről, a Tisza és a Duna vízgazdálkodásáról, a magyar—jugoszláv vízügyi műszaki, tudományos együttműködésről és a vízügyi gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről folytattak megbeszélést. 23
